Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-09-06 / 36. szám
2"ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 36-ik szám umba? Tíz éves korban még legtöbbször lehetetlen a gyermek képességeit, hajlamait helyesen megítélni s azzal, hogy a fiút reál- vagy polgári iskolába küldik, elvonják őt attól a lehetőségtől, hogy később a tudományos pályák közül az úgynevezett humanistát válaszhatta. Legyen ez az egy példa a sok közül elég annak beigazolására, hogy tanítási rendszerünkön csak gyökeres újítás segíthet. A sok toldozás- foldo- zássalezen a téren megfelelő eredményt nem fogunk elérhetni. JegyzetekA gondolkodásbeli egyvágányuságban dresszirozott közvéleménynek a közelmúlt napokban megint volt alkalma elszörnyü- ködni egy úgynevezett szenzációs eseten. Valamelyik patronage egyesületnek az otthonából egy néhány oda internált leánygyermek az „Anikó“-borozóba szegődött el pincérleánynak, vagy minek. Nem a pillanatnyi meggondolatlanság tétova ördöge ragadta ki őket a megszokott állami gondoskodás védőszárnyai alól, hanem az agyrostokon alaposan átszűrt számítás és spekuláció józan elhatározása. És állítólag nem is a maguk jószántából cserélték fel a patronagebeli hivatalos szeretetet és porciókban kiosztott gondoskodást, a vidámabb, korlátlanul zajos élettel, hanem a patronage alkalmazottnői egyengették nekik az utat e nagyon kétes felfelé törekvésben. Mit tehet erre a közönség? Megrökönyödik és aztán gáncsolja, korholja a hiányos felügyeletet, a fogyatékos erkölcsi nevelést és hitbeli buzgóságot, melyből a kelletténél kevesebbet hintettek el a tanulékony leánylelkekben, e nagyobbára felekezeti szellemben vezetett patronage- egyesületek. Hát nem megdöbbentőn csodálatos? — fogják Önök velem együtt kérAz érdemes házaspár csak ámultán nézett egymásra. — Podden Billy és negyvenezer font, ez hallatlan. Még egyszer átolvasták az írást, hogy meggyőződjenek róla, nem tévedtek-e? — Itt ülök és naphosszant küzdők az arcom verejtékében s nem viszem semmire s ez a Podden Billy — egyébként tartozik nekem két shillinggel — ki életének felét azzal töltötte, hogy mással fizettesse ki, ami bort és sört megivott, egész életére milliomos lesz. Hol van itt az isteni igazságszolgáltatás ? — kérdezte a kövér vendéglős keserűen. — Ne légy bolond, Sam Judson, — felelte a jobbik fele — eredj inkább és keresd fel Podden Billyt, még mielőtt megtudja, miféle levelet kapott s mielőtt az emberek megrohannák. Majd beragasztom a borítékot, hogy ne vegyen észre semmit. Alig, hogy élkészült vele, megpillantotta Podden Billyt, az utcán. — Itt jön már! — kiáltotta izgatottan — eredj az ajtóhoz s hívd, hogy jöjjön be. Érdeklődésük tárgya lassú léptekkel közeledett. Negyven és ötven közt lévő ember lehetett. Tüskéshaj u, szurósszemü emberke. Csak néhány hete költözött a faluba, senki se tudta, honnan és miért. Néha-néha dolgozott, napszámba is ment s hires volt ügyességéről, hogy mások rovására tudta magát üdíteni szeszfélével. — Adj isten m. Judson! — mondotta belépve. (Folyt, köv.) dezni — hogy a felekezeti élet ormán álló nagyasszonyok és nagy uraktól védnökölt, a tiszta, makulátlan erkölcsi nevelés csillag- záta alatt létesített ily egyesületnek a neveltjei faképnél hagyják a békés, szolid otthonukat, hogy a testi és lelki romlással fenyegető, szabadon viharzó élet rózsás vadonába meneküljenek? Nem lehet könnyed kézlegyintéssel elmenni e sajnálatos tény mellett — fogják önök mondani — hogy a jótékonyság e legújabb modern intézményei a magok állami támogatottságával, apparátusaival és a társadalmi közkedveltség felkaroltságával nem képesek annyi erkölcsi érzéket, — már mint a mi polgári fogalmaink szerinti erkölcsi érzéket — belecsepegtetni a fogékony gyermeklélekbe, amennyi éppen elég ahhoz, hogy a pillanatnyi örömöket hajszoló élet csábeszközei hatástalanok maradjanak! Hát bizony, ez nem természetes, de azért még kevésbé csodálatos. A női erkölcsöt, mely csodálatosképen a férfiak erkölcsétől eltérően, kizárólag azon szűk életterületre szorítkozik, melyen a nő, mint nemi lény érvényesül, mondom, ezt a női erkölcsöt bajos az úgynevezett valláserkölcsi érzékkel, vagy bármily más természetű erkölcsi érzékkel összefüggésbe hozni, illetve az előbbit az utóbbi eredménye gyanánt tekinteni. És ebben a tekintetben mi különbség sincs a serdülő és a felnőtt korú nő között. Az úgynevezett erkölcsi életmód, melyet a sexu- ális szempontok teljesen kisajátítottak, se nem vallási, se nem nevelési, hanem tisztán gazdasági kérdés. A szülői otthon bársonypuha kényelmében és becézgető szeretetóben részesülő úri leány bizonyára nem fogja megkívánni az „Anikó“-borozót. Az ott feltalálható gyönyöröket idővel tisztultabb formában, megfelelő társadalmi elismertségben és gazdasági helyzetben úgyis fel fogja találni. Az életörömöket szellemi és testi mivoltának időelótti felemésztése és kizsákmányolása nélkül a higiéna és egyéb kultur- vivmányok őrtálló végelme mellett úgyis ki fogják élvezni. Ha az ilyen a családi otthonból kivágyva, a könnyelmű élet kalandos pályályára siklik, akkor ez már nem az er- kölcsiség kérdése, hanem a beteg, elfajult idegrendszer problémája, melynek orvossága inkább a hidegvizgyógyintézet, mint holmi szigorú nevelés és erkölcsi fegyelem. Igen ez a két vezényszó az a varázsige, melyek — jobb hijján — még a mai modern gondolkodást is a női erkölcs terén uralják. Pedig a női erkölcs mivoltát nem egy ideális felfogásban, vagy egy emelkedettebb szellemi nívóban gyökeredző lelki sajátságban kell keresnünk, hanem az élet mindennapi súlyos bajaival, mai'cangoló atrocitásaival összefüggő gazdasági helyzetekben és személyes körülményekben. A mi gazdasági rendünk mellett bizony oly luxus az erkölcs, akár a becsület és tisztesség. A köznapi felfogás ezen tán megütközik, de tagadhatatlan, hogy amint a független jómód és elégedettség — legalább elvontan és okszerűen — legfőbb biztosítéka és védelme az igazi becsületességnek, úgy a nő számára az erkölcsös életmódnak az alapja és védelme bizonyos minimális fokú jólét és elégedettség. „A szegény ember komisz ember“ közmondása megfelelő módosítással itt is helytálló. Az erkölcs a legtöbb esetben egyszerű számtani műveleten alapuló mérlegelése a gazdasági helyzetnek, haszonnak ős esélyeknek. Ha a patronagebeli leányt jelene és jövője az erkölcsös életmód mellett kecsegtetőbb kilátással biztosítja, mint szépségének és fiatalságának értékesítése, bizonyos, hogy nem fogja odahagyni a nyugodt otthon derűjét a ragyogó bizonytalanság és hányatottság aranyfüstös illúzióiért. De vájjon, milyen az a fizikai és szellemi jólét, mit a patronage, a szigorú nevelési szabályokon és erkölcsi fegyelmen kívül a serdülő leánygyermeknek juttatott? Nem-e a nyomasztó egyhangúság, a közönyös szeretetlenség lelket emésztő állati ten- gődőse-e az, melynek még sivárabb kilátás- talanságában nevelődnek fel az állam és társadalom e kitaszított pártfogolja ? Vájjon abból a lelkes emberszeretetből és meleg könyörületességből, mely a nyilvánosság hi- valgó fórumán a gyermekvédelem szent ügyét az önelismerős és önhódolat tömjénfüstje között körülgomolyogta, bent a patronage otthonaiban csak a rideg, léleknélküli fegyelem fagyasztó lehellete terjeng? E humánus egyesületek vallásos alapon nyugosznak. A felekezeti áldozatkészség ép úgy, mint a felekezeti hiúság és versengés feszitő ereje, kellett ahhoz, hogy a gyermek- védelem szolgálatában a társadalmi szeretet és az állami hatalom a buzgóság teljes erejével összefogjon. De nem a felekezeti dogmák és irányelvek azok, melyeknek nevelő hatásától várjuk ez egyesületek jótékony munkálkodását. E téren való buzgólkodásuk lehet speciális felekezeti érdek. Nagy, egyetemes állami feladatot akkor teljesítenek, ha a felekezeti érdekkörön és a jótékonyság szűk határain túl neveltjeiket oly bánásmódban részesítik és számukra oly életmódot biztosítanak, melyet a könnyelmű élet múló örömeinél többre becsülnek. Nem azért, mert erkölcsösebb, hanem mert észszerűen jobb és emberibb. Szikra. HÍREK. Azon tisztelt olvasóinkat, kik lapunkat mutatványszámként kapták és azt a kiadó- hivatal címére vissza nem küldték, lapunk rendes előfizetői közzé iktatjuk. A „Mátészalka és Vidéke“ kiadóhivatala Nagykároly, Kaszinó-utca 10. — Személyi hir. Balthazár debreczeni ref. püspök a napokban a szó mszédos Kocsord községben tartózkodott Szabó János ottani ref. lelkésznek, volt egykori iskolatársának, továbbá gróf Tisza Lajosnak, kinek nevelője volt, meglátogatására. Tiszteletére Szabó János egy szükkörü vacsorát rendezett,amelyen gróf Tisza Lajos is résztvett, ott volt még Mátészalkáról Nagy Zsigmond a mátészalkai Takarékpénztár pénztárnoka. — Sorozások. A mátészalkái járás területére az idei sorozások Mátészalkán a »Központi szálloda« nagytermében múlt hó 31-ike óta folynak. A sorozás utolsó napja folyó hó 6-án lesz, mikor a sorozás eredménye is összeállítható lesz. — Ellenőrzési szemle. Folyó évben a népfelkelési ellenőrzési szemle a honvédelmi miniszter rendelete alapján elmarad. — Baleset. A szélvég utczán jelenben épülőfélben levő aszfaltjárdán a Szabó Sándor telke előtt a telek vizének lebocsátására egy csatornát akarnak készíteni, e végből az aszfalt járdában árkot hagytak, hogy a csatornát ott elhelyezhessék. Ezen árkot még éjjelre sem fedik be, minek következtében a minap este az ott sétálgató D. A.-né helybeli jónevü iparos neje az árokba lépett s elesett, úgy, hogy kezét és lábát jóformán összetörte. Felhívjuk a rendőrség figyelmét, hogy a gyalogjárón, ha már árkokat hagynak, legalább éjjelre fedessék be. — Halálozás. Jakab Sándorné helybeli kötélgyártó iparos neje a nyíregyházai kórházban, hova gyógykezelés végett ment f. hó 3-án ott meghalt. 1ST Kom ez lesi és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástalanul a leg- jntányosabbárak mellett. ÜEBREGEN. ~9MI Gyár ás főüzlet: Telefon 701. flrany Jáuos-uka 10. sz. Telefon 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. □ Fiók-üzlet: Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám Uh i
