Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-08-09 / 32. szám
32-ik szám. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 3-ik oldal. el a pálinkát, hanem szép szerével arra kéri a gazdát, hogy pálinka helyett ő szívesebben beérné egy pohár tejjel, ami ezentúl készséggel ki is járt neki minden reggel. A mester a dolog gene- sisét kutatóan megtudja a fiútól, hogy az iskolában figyelmeztették a pálinkától való tartózkodásra! Nagyon jól tudom, hogy nem minden iparostanuló cselekedett volna ily módon, de rendjén van a dolog még akkor is, ha csak egy is találkozott, aki megfogadta a jó tanácsot. A harmadik esetem elmondása előtt egy kis megjegyzést kell tennem. A m. kir. államvasutak igazgatósága elrendelte, hogy a pályaorvosok éven- kint két ízben tartoznak iskolázást tartani az illetékes vasúti személyzettel a baleseteknél nyújtandó első segélyről és általában az életmentésről. Az idén történt tavasszal, hogy a helybeli állomáshoz lettem szólítva egy megsérült mnnkáshoz, aki a mezőn nyílt pályán munkaközben csákánynyal megvágta lábát. Sérültet megvizsgálván, olyan kötést találtam rajta, amely »lege artis« volt elvégezve; kőrdezősködésemre megtudtam, hogy a mezőn egyik pályamunkás az erősen vérző eret oly módon kötötte le, hogy egy kavicsdarabot zsebkendőbe burkolva azzal szorította le a vérző felületet. Az előmunkás mentési ismereteit a vasúti iskoláztatások alkalmával szerezte meg! Mindezen a gyakorlati életből vett példák igazolják, hogy a hygienikus ismeretek elhintett magjai, ha nem is minden, de legalább az esetek egy nagy részében mégis termékeny talajra találnak, ami jelentős eredményszámba vehető. Mindezek alapján tehát, ha azt a kérdést vetem fel, van e valamelyes gyakorlati haszna az egészségtan iskolai tanításának, úgy határozott igennel kell felelnem. Az egészségügyi szakíróknak feladata aztán, hogy úgy a szak, mint napi sajtóban állandóan és kitartóan buzgólkodjanak amellett, hogy az egészségtant már az elemi és alsóbbfoku népiskola tantervezetébe felvegyék, ottan alkalmas módon tanítsák, melynek végső célja nem egyéb, mint hazánk népegészségügyének javítása és fejlesztése! Az ifl| véderő íörvény. Mint köztudomású, az ez évi XXX. t.-c. mely a véderőről szól, lényegesen megváltoztatta a régi véderő törvény egyes rendelkezéseit, úgy hogy most azok, akik véd- erőkötelezettsőgüknek eleget nem tettek, tulajdonképen azzal sincsenek tisztában, hogy mi az amit tőlük a haza, az uj törvények alapján megkiván. Nem lesz tehát érdektelen, ha az uj törvény egy és más a nagyközönséget érdeklő részéből szemelvényeket közlünk. Az idei fősorozás. A hadkötelezettség a tényleg betöltött 17-ik életévtől veszi kezdetét, a szolgálati kötelezettség azonban (béke idején) a betöltött 21-ik életévtől és tart a közöshadsereg ős a honvédség gyalogságánál 2 évi, a lovasságnál és tüzőrségnől 3 és a haditengerészetnél 4 évi tényleges szolgálatból, a hátra levő években a szolgálati kötelezettség 12-ik évéig a tartalékban eltöltendő szolgálatból. A póttartalékba besorozattakra nézve általában 12 évig. Mindazok tehát, akik 21-ik életévüket betöltötték és még három sorozáson nem vettek részt, az ezidei fősorozáson elő fognak állíttatni, alkalmasságuk megvizsgálása végett. Járásunk területén az idei fősorozás itt a székhelyen e hó 31-től szeptember 6-ig fog tartatni és pedig 31-én a győrteleki, kocsordi, tunyogi, nagydobosi, parasznyai, olcsvai és olcsvaapáti-i, szeptember 2-án a mátészalkai, kántor- jánosi, iklódi, derzsi, szeptember 3-án a hodászi, jármi-i, pa- posi, nyirvasvári, nyírcsászári, vitkai és ilkei, szeptember 4-én a fábiánházai, nyir- csaholyi, őpályi-i, szeptember 5-én a nagyecsedi, szamos- szegi, szamoskeéri és szeptember 6-án a nyirmegyesi, nyir- gebei illetőségű állitáskötelesek. Összesen 1259 állitásköteles Íratott össze. A besorozottak egyúttal be is fognak osztatni a különböző csapattestekhez s részükre a behivő jegy is kőzbesittetni fog. Ez évre a honvédelmi miniszter különös kedvezmény gyanánt megengedte, hogy a fősorozás alkalmával a járásunkban tartózkodó idegen állitáskötelezettek is megvizsgáltassanak ha személyazonosságukat kelő módon igazolni tudják, (ami történhetik munkakönyvvel, igazoló jegy gyei) miért irataikat a megvizsgálandók felmutatni tartoznak. Azonban III-ad korosztályú jelentkezők alkalmatlanságuk esetén kötelesek saját sorozó járásuk fősorozásán is megjelenni, mert az itteni bizottság az idegenek alkalmatlanságáról lajstromot nem vezet. Akik azonban sorozó járásuk elsőfokú hatóságától (főszolgabíró) állítási lajstromkivonataikat beszerezték, azok az itteni állitáskötelezettekkel egyenlő elbírálásban részesülnek. Tanácsos az idegeneknek tartózkodási helyük községi elöljáróságához fordulni, ahol bővebb felvilágosítást nyernek. Lényeges változás állott be a kedvezményes szolgálati viszonyban levőkre s ezen kedvezmények elnyerhetésének feltételei is lényegesen megváltoztak. E tekintetben az uj véderő törvény hol nagyobb kedvezményt nyújt s uj jogcímet, engedélyez, hol meg a régi jogokat nyirbálja meg s töröl el nem egy jogcímet. Hogy kedvezményre (egy évi önkéntesség, póttartalék stb.) kik tarthatnak igényt s kérelmeikhez milyen okmányok csatolandók, arról a jövőheti számunkban fogunk tájékoztatót nyújtani ős szerkesztőségünk készségesen ad felvilágosítást bárminő, a hadkötelezettségre vonatkozó kérdésre. Az aszfaltjárda készítése. Lapunk volt az első, mely kifogásokat emelt az aszfalt készítésének ellenőrzésére választott bizottság működése ellen. Mint azt a múlt számunkban is megírtuk, neai lévén szakértők, gyanúsítani sem akarván senkit, nem mondtunk szakbirálatot az asjfalt készítése fölött. Csak azt kifogásoltuk, nogy az ellenőrző bizottság lanyhán működik és a községi elöljárósággal egyetemben nem tesz meg mindent, hogy az adózó polgárság és a község érdekeit megvédje az aszfaltot készítő szerződő céggel szemben. A létrejött szerződős pontjainak pontos betartására nem j ügyelnek.__________________________________[ Azóta sok minden megváltozott. Mint a múlt szamunkban is irtuk, az ellenőrző bizottságnak felébredt a lelkiösmerete, akadtak bizottsági tagok, igy Tarnay Gyula, Nagy Zsigmond, Feldmann Ármin, kik bátran és lelkesen szállottak síkra, ebben az ügyben mindazért, ami közérdeket képez. S ezen ténnyel teljesitetttiik legfőbb kötelességünket és most már csak a bizottság működésének regisztrálására szorítkozunk, mert azon hitben vagyunk, hogy a bizottság az őt terhelő nagy felelőség súlya alatt érvényt fog tud szerezni a város ős a polgárság érdekeinek. A bizottság működéséből legújabban az a hir szivárgott ki, hogy Klein Andor bizottsági tagságáról lemondott. Tudósítónk ezen célból megjelent Klein Andor urnái, ki kérdésemé a következőket volt szives válaszolni : — Való tény, hogy a bizottsági tagságomról lemondtam. Bár igaz, hogy a bizottság által kifogásolt betonkeverék, most már az ellenőrzés folytán jobb arányban történik és közeledünk ebben a tekintetben a szerződés feltételeihez, de mégis, több dolgot nem találtam lelkiösmeretemmel össze- egyeztethetőnek. így pl. a mérnöki munkálatokkal sehogy sem vagyok megelégedve. A Kossuth-utca egyik oldalán az aszfalt magasabban fekszik, mint a másik oldalán, a járdának fölösleges és elkerülhető négy-öt emelkedése és esése van, továbbá más kifogásokat is emeltem, melyek fölött a bizottság napirendre tért, miért is én a konzekvenciát levontam és a tagságomról lemondtam. Én többet a dolgokba nem folyok bele. Nem tudjuk ugyan a bizottság határozatának indokait, mert mint tudósítónknak a községi elöljáróságnál kijelentették, a bizottság gyűléséről jegyzőkönyvet nem vettek fel, ami elég furcsán hangzik, mert igy Klein Andor kifogásainak nyoma sincs. De mégis okvetlen szükségesnek tartjuk egy idegen mérnöknek a kiküldését, aki a munkálatokat és Klein Andor ur észrevételeit felülbírálja. Bár már ezt régen kellett volna tenni, még mindig célszerű intézkedésnek találjuk, hogy a hátralevő munkálatokra nézve legalább megnyugtatást nyerjünk. Ajánljuk az ellenőrző bizottság tagjainak figyelmébe ! Uj görög katholikus püspökség. Magyarország minden hazafiasán gondolkodó részében öröm töltötte el a lelkeket arra a hírre, hogy a király akaratából és a pápa hozzájárulásával uj gör. kath. püspökség létesittetik Hajdudorog székhelylyel. Azóta igaz, kitudódott, hogy az uj püspökség egyházi nyelve ó-görög lesz, mindez azonban nem von és nem vonhat le az általános örömből semmit, mert biztosra vehető, hogy az uj püspökség lelkészeinek templomában legnagyobbrészt mégis magyar nyelven fogják az istentiszteletet tartani. Vármegyénk községei közül eddig Fá- biánháza, Gebe, Hodász, Nagydobos, Nyír- császári, Nyirvasvári, Ópályi, Nyirparasznya, Jánk, Nagypeleske, Sárközujlak, Szárazberek, Szatmárnémeti, Nagykároly városok a munkácsi : Batizvasvári, Szatmár, Szatmárudvari, Jőzsefháza a marosujvári, Amac, Szatmár- zsadány, Nagykolcs, Csengerbagos, Csegöld, Csengerujíalu, Óvári, Pete, Porcsalma, Sza- mosdob, Vetés, Csomaköz, Domahida, Genes, Kismajtény, Nagykároly, Reszege, Szaniszló, Érdengeleg, Érendréd, Mezőterem, Portelek, Vezend, Érkörtvélyes a nagyváradi egyházmegyéhez tartozik, e községek már az uj egyházmegyéhez csatoltattak. Az uj püspök személyében megállapodás még nem történt, de erősen emlegetik Melles Emil budapesti főesperes nevét. _____ Óv szerek, gummiáruk! Saját gyártmányú bőrkezíyíik, kettő koronától kaphatók Fényképészeti cikkek! BLUMBERG József keztyü, Kötszer és fiizögyárában betegápolási cikkek nagy raktárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. — Telefon 796. Külön próbaterem. Illatszerek. Szappanok.
