Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-07-26 / 30. szám

4-ik oldal.

MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE

30-ik szám.

megjelenvén, az angyalcsinálás súlyos vádját emelte felesége és édesanyja ellen. A vizsgálat -annak rendje és módja szerint megindult, a csendőrség kiszált Kocsordra és annak a nem várt ténynek jött nyomára, hogy a férj nem épelméjű és nem beszámítható. Féltékenységi mániában szenved, feleségét üti, kínozza sőt volt olyan nap is életében, amikor feleségét egész nap ágyhoz kötözve tartotta, mint valami szelíd háziállatot. Az őrület most teljesen kitört a szegény emberen, úgy hogy a hatósági orvos véleményére a nagykállói elmegyógyintézetbe szállították.

— A nagy bombardó és a hangos dobszó

nélkül is mindenki tudja, hogy mindnyájunknak el kell menni abba a szép és kellemes, árnyas kerthelyiségbe, mely Mátészalka szivében, mindenki által hozzáférhető helyen fekszik s melyet a Központi szálló válhat büszkén magáénak. Árnyas gesztenye fa alatt, Nagy Dezső prímás lágy, buja ke- ringőinek hatása alatt kikéi és szövődhet az áttört csipkebluz és a fehér flanel tenisznadrág szerelme. Minden szombaton este uj műsor és zeneestély. Kellemetlen idő esetén a tágas szaletliben elfér az ujatlan, csipkekeztyü és a panama kalap. — A tágas és jól szellőztetett „Központi K á v é h á z" kedvenc találkozó helye Mátészalka és vidéke inteligens és úri közönségének. A legnagyobb kényelem, szolid árak és udvarias kiszolgálás, figyelmes és előzékeny modoráról közismert kávés, ezek azok, melyek megállapítják a sarkigazságot. Mindenütt jó, de legjobb a Központiba. 7—8

— Elgázolta a vonat. Gnandt István nagykárolyi lakos a napokban este hazafelé igyekezett. Útja a vasúti síneken keresztül vitte, de a sorompót leeresztették előtte, mert épp akkor egy mozdony tolatott a vágányokon. Gnandt azonban nem akarta bevárni a tolatás végét, hanem átbújt a sorompón. Alig lépett azonban az első sínpárra, mikor a nagy sebességgel haladó mozdony elütötte. A következő pillanatban rémes jajgatás hívta föl a szolgálatot tevő vasutasokat. Rémülve rohantak a szerencsétlenség színhelyére, ahol Gnandt gőzölgő vértócsában, iszonyú kínok között fetréngett. Tőle pár lépésre feküdt ballába, melyet a mozdony tőből lemetszett. Beszállították a kórházba, ahol most élethalál között vivődik. A rendőrség és a vasút megindította az eljárást.

— Képkiállitás Nagybányán. A nagybányai művészeti kolónia jubiláns kiállításának szervezési munkálatait immár teljesen befejezték. A fővárosban a kiállítás anyagát Ferenczy Károly festőművész és Takács Zoltán dr., a Szépművészeti Muzeum őre gyűjtötték egybe, mely háromszáz darabot tesz. Nagybányára való megérkezése után nyomban hozzáfognak a kiállítás rendezéséhez. A rendezést Ferenczy Károlylyal Réti István és Thorma János festőművészek végzik. A kiállítást a sajtónak e hó végén mutatják be, ünnepélyesen pedig augusztus elsején nyitja meg Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter. A kiállítás szeptember elsejéig marad nyitva és tervbe van véve, hogy ezután azt a maga egészében a főváros valamelyik kiállítási helyiségeiben is bemu- tatj ák.

— A rendőrség újjászervezése a vidéken . A

belügyminisztériumban a vidéki rendőrségek újjászervezésének tervével foglalkoznak. Egyelőre államosítás nélkül a vidéki rendőrségek egységesítése, egységes szervezetű országos nyomozó testület szervezése, egységes szervezet megalkotása, a szükséges személyzet szaporítása, a rendőrlegénység illetményeinek rendezése a főbb irányelvek, melyek szerint a reform készül. Az újjászervezés és egységesítés munkáját a belügyminisztériumban dr. Pekáry Ferenc miniszteri tanácsos végzi, aki országos körútra indult és mindenütt a helyszínén tanulmányozza a vidéki rendőrség állapotát.

— A kíváncsiság áldozata. Mérken vasárnap délután a Tircsi-féle korcsmában szokáshoz híven, vígan, folyt a kuglizás, aminek a gyermekek közül bőven akadt nézője. A vendéglős a bámészkodó gyermekeket többször elkergette, de azok ismét visszajöttek. Ráf Pál, 12 éves fiú a kuglizó mellett oldalt állott és minden dobás után behajtotta fejét, hogy jobban figyelhesse az ütés eredményét. Ezt szerencsétlenségére tette, mert egy golyó erős dobás következtében a pályáról felugrott és a szerencsétlen gyermeket fején találta. Haldokolva vitték szülei lakására. A nyomozás megindult, hogy kit terhel a felelősség a szerencsétlenség miatt.

— Nyakszirtmerevedés Debrecenben. Szentesi Lóra 16 éves leány debreceni lakos megbetegedett és a kezelőorvos nyakszirtmereve- dést állapított meg, mire a kezelőorvos konzíliumot hivott össze, mely kétségtelenül felismerte a veszedelmes betegség jeleit. Az orvosok értesítésére a rendőrség az óvintézkedéseket megtette.

— A konstantinápolyi automobiltura. A konstantinápolyi automobilversenyen B. Kovács Géza nagybányai bányafőmérnök aranyérmet, az első dijak egyikét nyerte el.

— Megcsonkított legény. Veres Antal és Mihálkó Bálint tivadari legények a falu legszebb leányába szerettek. Amikor tudomásukra jutott a kölcsönös szerelem, a két ve- télytárs folytonosan kereste az alkalmat, hogyan tölthetné ki a másikon folyton növekvő bosszúját. Végre találkoztak a korcsmában. Fel is használták a kedvező alkalmat, csakhamar szóváltásba keveredtek a melynek folytatása verekedés lett. Ütőszerszám hiányában puszta kézzel osztogatták egymásnak az ütlegeket. Egyszerre Mihálkó neki ugrott Veresnek s dühében leharapta az orrát. Veres ájultan esett össze. A harapós legény ellen a csendőrség megindította az eljárást.

Sofför tanfolyam és iskola Budapesten. A

gépjármű vezetőket kiképző tanfolyamot és iskolát alapított a belügyminisztérium s azt egyelőre a Százados-utca 14. szám alatt rendezte be. A gépjármű vezetőket előkészítő tanfolyam julius hó 29-én veszi kezdetét és tart szeptember 15-ig. Jelentkezhetni lehet julius 20-ig nevezett tanfolyam hivatalában este 5—7 óra között, vidékről levélben is. Beiratási dij 20., tandíj 200 kor., vizsgadij 20 korona és azoknak, akik a fémipari szakban vagy szerelésben járatlanok, műhely előkiszitő dija 20 korona. A beiratási és tandíj a folyamodvány benyújtása előtt a gondnoktól nyert postatakarékpénztári lappal fizetendő Az érdeklődőknek levélbeni megkeresésére „Tájékoztató“ küld a gondnoki iroda. Esetleges felvilágosításokat ad a debreceni kereskedelmi és iparkamara.

S zerkesztőség :

Mátészalkán, Nagyvég-utca.

(Dr. Stein Zsigmond ügyvéd irodájában.)

Kiadóhivatal:

Manyák Károly könyvnyomdája, Nagykároly, Kaszinó u. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Nyilttér sora 40 fillér.

Előfizetési árak :

Egész évre ..................................................... 8 korona.

Fél « 4 «

Negyed« 2 «

Jegyzőknek, segédjegyzőknek, tanítóknak egész évre 5 korona.

Egyes szám ára 20 fillér.

KÖZGAZDASÁG.

Közgazdasági hullámok.

Az aratás rendben folyik országszerte, csak itt-ott fordult elő kisebb-nagyobb zavar a mely jelentősebb nyomot nem hagy ugyan, szimptomatikus jelentősége azonban el nem vitázható. Fölösleges volna homokba dugni fejünket és azzal áltatni magunkat, hogy bennünket elkerül az a folyamat, a melyet a tőke, a hol fejlődés van, mindenütt megindított. A hatalmas ipari szervezetek messze- ható erővel nyúlnak bele a termelés régi rendjébe, szétzilálják lazán összefüggő tagjait, hogy egyenkint szívhassák föl és a maguk szilárdabb alakulásának részévé tegyék. Minden ipari csomópont eként indított meg népáramlást széles körben és vonta el a kisiparnak, főleg azonban a mezőgazdaságnak munkaerejét.

Ezzel a munkásáramlással összefüggés ben érthető meg az itt-ott felbukkanó nyugtalanság igy aratás idején, a mely nagyobb erőt éppen azon a vidéken jelent, ahol az el- vagy kivándorlás miatt már kevés a munkáskéz s annál élénkebb az elégedetlenség szelleme, melyet a mai féktelen izgatás kihasznált és felszit. Bizonyos tehát, hogy ez a nagyfontosságu nyári munkásmozgalom nem olyan természetű, hogy a közigazgatás eszközeivel elcsöndesithetó. Ezek az eszközök a ma égető problémájának megoldásánál einem kerülhetők, mert soha meg nem térülő érték van kockán. Egy aratósztrájk pótolhatatlan kárt okoz a munkásnak, a munkaadónak, a köznek: a legerősebb rendszabály is jogosult, ha másképp le nem küzdhető. Ám ilyen utón sok győzelem sem kívánatos egymás után, mert az újra előtörő elégedetlenség és kenyérharc irányt jelez : a munkástábor meg- ritkulását és végül munkáshiányt. A munkaadót nem találná ugyan készületlenül ez a folyamat, mert fokról-fokra térne rá a gép használatára s nagyon jól tudná pótolni az aratómunkás hiányát. Ám a fejlődő városnak folytonos harca és felszívó képessége végső eredményben nemcsak az aratómunkát érinti hanem a mezőgazdasági munkát egyáltalán. Mindig nagyobb problémává fejlődik a mezőgazdasági cselédkérdés. S a városnak mindezzel a hatásával szemben a falu ellenálló képességének fokozását kell minden eszközzel megvalósítani.

Ez rendkívül nagy és nehéz feladat, de a jelek mutatják, hogy rendszeresebben és nagyobb energiával kell foglalkoznunk vele, mint eddig. Kétségtelen, hogy a falu ellenálló képességét a mezőgazdasági munkáselem segítségével erősíthetjük meg. Az ipari centrum (sajnos, legtöbbször ez sem magyar, nem is belföldi) bontó és felszívó hatását a mező- gazdasági munkás érzi meg elsősorban, ez képes legkevésbbé ellenállni. A kinek közülük van ingatlana — háza és földecskéje — a falu ellenálló képességét gyarapítja. Élj álmunkéba, szabad idejében magának dolgozik és az év nagyobb részében el van foglalva. Egyik nagy föladata a falu erősítésének tehát: telepitő-politika a birtoktalan elem javára.

Némely európai államban éppen most kísérleteznek ilyen szociális telepítéssel. A munkanélküli és birtoktalan mezőgazdasági munkást akként látják el munkával, hogy egyelőre terméketlen, de művelhető földre telepitik és munkáját, a mellyel a területet termővé teszi, tisztességesen megfizetik. Ezt a pénzt csak előlegezi az állam vagy község, mert értéket teremt vele és munkával látja el — később földdel is — a munkátlant. Áz eddigi jolek arra vallanak, hogy ezen az utón lehet a munkanélküliség ellen küzdeni és egy tekintélyes mezőgazdasági munkástábort a faluhoz kötni. Egy-egy ilyen telep szívesen résztvenne a vidék időszaki munkájában, a mely csak gyarapítaná jövedelmét de nem abból kellene egész éven át élnie.

A belső gyarmatosításnak erről a kísérletéről csak éppen említést tettünk, annak jellemzésére, hogy micsoda problémák foglalkoztatják a haladó nemzeteket, akik ugyanazokkal a bajokkal küzködnek a mezőgazdaságban, mint mi. Ha más esetéből tanulni tudunk, ne várjuk meg, amig nálunk égetővé válik a mezőgazdasági munkáskérdés, hanem fogjunk megoldásához olyan eszközökkel, a melyeket már kipróbáltak mások.

*

A nagy bankok félévi mérlegéről olyan jó hirek vannak forgalomban, hogy a nagy pénzszűkében is javult az árfolyamuk. Félesztendő alatt keresett egyik-másik bank annyit, mint máskor egész éven át, természetesen az eszkompt-üzletből. Folytonosan nagy volt a kamatláb s mig más időben félszázalékos volt visszleszámitoló haszon, az idén egész, sőt másfélszázalékos. Hogy a magyar gazdasági élet nem bír el ilyen terhet, mutatja a sok kereskedelmi cég megroppanása, közöttük olyanoké, a melyek évtizedekig állottak lent. Hogy hány gazda pusztul bele ebbe a pénzdrágaságba, vagy vesziti