Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-07-12 / 28. szám

4-ik oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 28-ik szám. — Lopások a vidéken. Mosó Borbála kán- torjánosi-i lakos, Lőrinc Jánosné lakásába álkulcscsal behatolt és onnan 3 párnát s több apróságot ellopott. — Bihari Erzsébet kácsordi lakos, Boros Sándorné ottani lakos­tól 34 darab csirkét ellopott. — Szabó Lajos olcsvaapáti-i lakos Schvarc Márton házából múlt hó 20-án 50 koronát ellopott. A tette­sek ellen az eljárást megindították. — Megszökött a kórházból. Simon Vera itteni cselédleány, kit bujakóros betegsége gyógyítására a gyarmati kórházba szállítot­tak, kórházi ruhába megszökött, azonban Mátészalkán csavargása közben elfogták és tolonc utján visszatoloncolták. — Vasúti elgázolás. Nagykároly állomásán f. hó 9-én egy vasúti munkás a vonat kere­kei alá került és az egyik lábát a kerekek térden felül levágták. A vizsgálat megindult hogy kit terhel a felelőség a szencsétlenség miatt. — Nyári szabadság. A nagykárolyi kir. já­rásbíróság bírái nyári szabadságukat a követ­kező időben veszik igénybe: Csilléry Dávid vezető-járásbiró szabadságra megy augusztus 7-től szeptember 15-ig; Dániel Sándor kir. járásbiró julius 2-től augusztus 3-ig; Csics Lajos kir. járásbiró julius 8-tól augusztus 18-ig; Serly Jenő dr. kir. járásbiró augusz­tus 1-től 30-ig; Füzesséry György kir. járás­biró pedig julius 2-től 31-ig. — Dr. Fechtel János szatmári főgimná­ziumi tanár, kit városunkban is széles kö­rökben ismernek, junius 29-én Szatmáron váratlanul elhunyt. A boldogult mintegy har­minc évet töltött a tanári pályán, nemzedé­keket nevelt föl s megnyerő modorával vár- megyeszerte tisztelt nevet vívott ki magának. Kiválóan képzett ember volt, Európának majdnem minden nyelvét beszélte s az if ói tollat sikerrel forgatta. Ő volt Szatmárvár- megye ünnepi szónoka. Bárhol akármi ün­nepség esett, az ünnepi szónoki tisztet dr. Fechtel János töltötte be s mindenütt óriási sikert aratott. Hallgatóságát valósággal elra­gadta ékesszólásával. Egyik leghíresebb szó­noklata volt az, melyet 1903-ban a tiszaujlaki emlékoszlop leleplezésénél tartott s amely beszédét egy csinos füzetben is kiadta. A boldogult élénk részt vett Szatmár város társadalmi életében is. A Kölcsey irodalmi társaság alelnöke, a Dalegyesületnek alelnöke, a Zeneiskolának igazgató tanácsosa, a Nő­egyletnek főtitkára, a Széchenyi-társulatnak titkára s a törvényhatósági bizottságnak majdnem húsz éven át tagja volt. És sok­oldalú elfoglaltsága mellett is mindenik tisz­tét nagy kötelességérzettel látta el. Szatmár város társadalma sok ideig érzékenyen fogja érezni azt a súlyos veszteséget, mely dr. Fechtel halálával érte. A boldogultat julius 1-én délelőtt 10 órakor a főgimnázium udva­ráról helyezték örök nyugalomra. A teme­tési szertartást dr. Boromisza Tibor szatmári püspök végezte nagy segédlettel. A sírnál Ratkovszky Pál főigazgató mondott meg­ható búcsúztatót. — Sikkasztó postamesternő. A szatmári kir. ügyészség köröző leveletadottki Szamossy Ernőné turterebesi postamesternő ellen, aki 1900 korona elsikkasztása után megszökött. — Gyászeset. Lomperti és krasznai Filep Imre vármegyei tisztviselő és neje Keresztes Ilona leánya: Erzsiké életének 21-ik évében hosszas szenvedés után Misztótfaluban junius hó 28-án elhunyt. Junius hó 30-án d. u. te­mették el óriási részvéttel, Nagykárolyban a ref. egyház temetőjében. — Szerencsétlenség. Végzetes szerencsét­lenség történt szerdán a kereszthegyi bányá­ban. Lázár János bányaács két társával lent dolgozott a tárnában, de oly hideg volt azon a helyen, hogy a munkások kőszénből tüzet raktak. A kőszén tüze megrekedt a tárnában s Lázár János bányamunkást úgy elkábitotta, hogy háttal a tüzbe esett s egész háta majd­nem szénné égett. Másik két társa sem siet­hetett a szerencsétlen segítségére, mert a kőszén fojtó gőzétől elaléltak. így akadtak rá a bányamunkásokra, kiket csakhamar kimentettek. A két elalélt munkásnak nem történt semmi komolyabb baja, de Lázár János annyira összeégett, hogy most a kór­házban a halállal vivődik. — A nagy bombardó és a hangos dobszó nélkül is mindenki tudja, hogy mindnyájunk­nak el kell menni abba a szép és kellemes, árnyas kerthelyiségbe, mely Mátészalka szi­vében, mindenki által hozzáférhető helyen fekszik s melyet a Központi szálló vál­hat büszkén magáénak. Árnyas gesztenye fa alatt, Nagy Dezső prímás lágy, buja ke- ringőinek hatása alatt kikéi és szövődhet az áttört csipkebluz és a fehér flanel tenisz­nadrág szerelme. Minden szombaton este uj műsor és zene estély. Kelle­metlen idő esetén a tágas szaletliben elfér az ujatlan, csipkekeztyü és a panama kalap. — A tágas és jól szellőztetett „K ö z p o n t i Kávéhá z“ kedvenc találkozó helye Máté­szalka és vidéke inteligens és úri közönsé­gének. A legnagyobb kényelem, szolid árak és udvarias kiszolgálás, figyelmes és előzé­keny modoráról közismert kávés, ezek azok, melyek megállapítják a sarkigazságot. Min­denütt jó, de legjobb a Központiba. 5—8 Szerkesztőség : Mátészalkán, Nagyvég-utca. (Dr. Stein Zsigmond ügyvéd irodájában.) Kiadóhivatal : Manyák Károly könyvnyomdája, Nagykároly, Kaszinó u. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Nyiltter sora 40 fillér. Előfizetési árak : Egész évre ................................................ 8 korona. Fél * 4 Negyed« 2 « Jegyzőknek, segédjegyzőknek, tanítóknak egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Méhek világa. — Julius. — Junius bóra nem volt szükséges a teen­dők fölsorolása, mert a természet is egy hónappal visszamaradt s igy a májusra elő­irt teendők voltak esedékesek júniusban. — Az akác is junius elején kezdett virágozni, mig tavaly május 10-én láttuk az első akác­virágot. Az idén nagyon rövid ideig tartottak a mézeshetek; a sorvasztó meleg egy hét alatt véget vetett az akácvirágzásnak, össze­sült s lesorvadt a fáról egy rövid hét alatt, pedig úgy is sokkal kevesebb volt, mint a múlt évben. A lehulló, száraz virágszirmok szomorú gyászjelentői voltak az oly rövid ideig tartó tusa után kimúlt akácvirágzásnak. Most tűnt ki a nagy kaptár haszonhajtó képessége s a kis kaptárak értéktelensége. A nagy kaptár rengeteg népe kitudta hasz­nálni a rövid ideig tartó ákácvirágzat is s meghozta gazdájának a várt mennyiségű mézet is, mig a kis kaptár népe az akácvi­rágzás idejét csak megerősödésére használta föl, de mézhozamról szó sincs. Aki tehát mé- hészkedni akar, ne pazarolja pénzét s idejét a hasznavehetetlen kis kaptárakra, hanem mőaészkedjők nagy kaptárral, (Boconádi- félével.) Ez nem hagyja cserben a méhészt, mert a rendszer helyes éselogikus volta mindig ki fogja elégíteni a számotvető mé­hészkedőt, nem úgy a kis kaptár, amely annyi esetlegességnek és véletlennek van kitéve, hogy ritka kivétel, ha a méhész meg van vele elégedve. Júliusban kevés a teendő. A méz elvé­tel már megtörtént, az elvett mézeskeretek helyére egész miilépes keretek teendők s ha még van hordás, akkor még fogják épiteni azokat szorgalmas munkásnőink. Az idén kevés raj volt, de ha e hónap­ban készülődnék rajzásra valamely kas, igen kockázatos dolog volna, mert meggyen­gül vele az anyacsalád s a raj pedig nem tud magának télire valót gyűjteni, mert nincs miről; igy aztán pusztulás lesz a vége. Hogy a rajzást megakadályozzuk, leg­helyesebb a kas alá egy ládikát tenni, mely­ben tiz nagy keret van s mig ezt beépítik s telehordják, addig lemondanak a rajzásról, így erős marad a család is és még tiz keret méz is van. A gyöngének maradt családokat most erősítjük föl lépesméz beadásával, vagy pe­dig egyesítéssel. A tartaléklépeket hetenként kénezzűk. 'Dr. Glatter Béla. CSARNOK. Az elhagyott automobil. A valencei erdő — noha széles, auto­mobiloktól és kocsiktól élénk, forgalmas ut szeli át — mégis misztikus, titokzatos benyo­mást kelt. Sűrűn ültetett faóriásai megvédik a tolakodóktól. A kevésszámú sétáló, aki bemerészkedik sűrűségébe, megijed egy ropogó galy avagy egy felrepülő madár zajától. Nem egészen nyugodt a lelkiismeretük. Úgy érzik, hogy szerető szemrehányással illeti őket, mert megszentségtelenitették ünnepélyes csendjét és magányát. Hondier Albert és fiatal felesége már nyolc nap óta barangolták be az erdőt, de a félelemnek egy bizonyos nemét még mindig érezték. A szomszédos falu kis vendéglőjé­ben vettek ki nyári lakást. Olcsó nyaralás volt. Hondier, aki népszerű iró hírnevét áhítozta, a sikernek még csak küszöbén ál­lott. A kitartása vetekedett az ambíciójával. A szabad természetben való tartózkodását arra akarta felhasználni, hogy olyan szenzá­ciós müvet írjon meg, amely a közönség ér­deklődését felkeltse. Erdei sétáikon folyton csak a munká­jára gondolt. Gondolatait egy téma, egy mese foglkalkoztatta; de, minthogy egy nagy sikernek a megteremtését tökélte el magá­ban, újszerű, izgató kezdetet keresett, oly bevezetést akart, amely az olvasó kíváncsi­ságát felköltse ős végleg megnyerje és le­kösse érdeklődését a regény iránt. Egy délután hirtelenül megállt útköz­ben a homlokára ütve, igy szólt a felesé­géhez : — Megtaláltam! Folytatták útjukat és ő elmondta, amit gondolataiban fölépített: — Képzelj el magadnak egy pár jó­kedvű, hozzánk hasonló sétálót, akik végig­járták ezt az erdei magányt. Egy véletlen nyomot követnek, mindig mélyebbre hatol­nak be a fák sűrűjébe és az elrejtett utakra, amelyekre még a fakeresők és az erdőkerü­lők is csak nagyritkán tévednek. Egy for­dulónál, az ut szélén hirtelenül meglátnak egy sötét tömeget, egy szegényes házikófőiét, tengernyi lomb közé temetve. Közelebb men­nek és egy automobilt látnak meg, amelyet félig tövisek, félig pedig gaz borított el. Olyan jármű, amely, belülről kormányozható. A kis Hondier asszony össztönszerü mozdulattal nyomja meg az ura karját és kérdi: — Njncs benne senki ? — Légy türelemmel! — feleli méltat­lankodva a regényíró. — Tehát közelebb mennek. Az automobil már hónapok óta áll itt elhagyatva. Az idő elvégezte munkáját. A megrongált kerekeit számtalan féreg rágta meg. A fénymáza lekopott, fémalkatrészei megrozsdásodtak. — Félni kezdek ! — suttogta Hondierné asszony. De a mesélő, drámai hangon folytatta : — Közelebb mennek. Félretolják a lom­bot, amely a'függönyöket elfedi. A piszkos ablakokhoz nyomják homlokukat. A vánko­son elszáradt, múmiákhoz hasonló, egymásba fonódott két hullát látnak meg . . . — De kérlek, a te meséd borzalmas ! — szól közbe Hondier asszony. — Egész éjjel majd ezekről álmodok! A szerző boldog. Ezek a biztos siker­nek előjelei. Diadalmasan folytatja : — Megérted ennek a kezdetnek a tel­jes vonzóerejét? — A kocsinak beható átkutatása után kitűnik, hogy gondosan eltávolítottak min­den ismertető jelet. Szám sem elöl, de a kocsi hátsórészőn sem látható. A kocsi egy már nem létező cég gyártmánya, a gép név­telen, jeltelen. A hullákat képtelenség felis­merni — szóval, álhatatlan, nyugtalanító titok lappang az elhagyatott automobil körül. Ugyan e pillanatban Hondier asszony ijedjen felsikoltott. Kinyújtott kezével a tá­volban levő sötét pontra mutatott.

Next

/
Thumbnails
Contents