Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-04-26 / 17. szám

4-ik oldal.

MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE.

17-ik szám.

. — A debrecen—mátészalka—beregszászi állami ut helyszíni bejárását f. hó 23-án tartották meg. A javaslat jóváhagyás végett a minisztériumhoz fölterjesztetett. Ugyanekkor az egyenes utat a forgalomnak átadták.

— A tanítók fizetésének rendezése folyamatban van. Az állami tanítók kezdő fizetése a terv szerint 1200 korona, amely azután három évenként 200 koronával emelkedik úgy, hogy 35 évi működés után 3000 koronára emelkedik. Az állami tanítónők kezdő fizetése szintén 1200 korona. A 200 koronás emelkedés itt is hároméves, de az ötödik esztendőben kezdődik és a 33. működési év után 2800 koronára emelkedik. A külömbség tehát nem nagy, de megvan. Az illetékes tényezők mindent el fognak követni, mert nem lehet az, hogy egyenlő kvalifikáció és egyenlő munka mellett ilyen lealázó megkülönböztetés továbbra is törvénybe igtattassék.

— A „Máramarosi Független Ujság“-ban olvassuk a következő rabbi-installációt: E hő 18-án foglalta el Grünwald Lázár eddigi sopronkereszturi rabbi a felsővisói aut. őrt. izraelita hitközség rabbiszékét. Az utazás, fogadtatás és installáció valóban impozáns volt. A rabbi több mint száz talmud tanulóval utazott uj székhelyére. Budapestig a sopronkereszturi hitközség tagjai kisérték, ott pedig már felsővisóiak várták és kisérték útjában. Máramarosszigeten, hol több százan üdvözölték, az állomáson még több ember várta, Visóvölgyön pedig több mint ezer ember várta, kerületbeli hívők, kik Felső- visőig kisérték. A leordinai hídnál 40 tagú lovasbandérium kíséretében ismét több százan várták, élükön Bap Simon főszolgabíró és a visői előkelőségnek több tagjával. Felső- viső község határán pedig a hitközség ap- raja-nagyja fogadta az uj lelkipásztort nagy lelkesedéssel, aki direkte a nagy templomhoz hajtatott, hol 2 órát tartó székfoglaló prédikációt tartott, mely kioltliatatlan mély benyomást tett a hívőkre, kik hónapokig küzdöttek a sopronkereszturi hívőkkel, inig sikerült nekik elérni a célt; hogy ezen kiváló férfiút rabbiul megnyerjék.

— Meghiúsult tolvajlási kísérlet. Schlán- ger Márton nagysomkuti lakos kézelőgombok, nyakkendőtűk stb. eladása mellett a jobban jövedelmező lopás mesterségével is foglalkozott. Az itteni működése balsikerrel végződött, mert éppen akkor vették észre, mikor Major Juliánná hodászi cselédleány zsebébe nyúlt. Azonnal lefülelték és az arra járó csendőrségnek átadták. Az eljárás ellene megindult.

— Mikor a magyar rumot iszik. Egy szomszédos községben történt a következő mulattató eset: A falu borbélyánál jóképű paraszt bácsik beret- válkoznak. A borbély valami „Bajrum“ vagy tudja a szösz, milyen nevű fej- mosó szert helyez az asztalra. Kimegy egy percre az üzletből. Mire az egyik magyar őszre veszi, hogy fékomterem- tette, egy üveg hazai rummal vannak ők egy szin alatt, fogja és jót iszik belőle. Jön a borbély és látja, hogy a mi magyarunk fölöttébb nagyokat pököd és ugyancsak keservesen néz az ártatlan borbélyra. Kérdi tőle, mi lelte? A paraszt csak pököd rendületlenül. Végre megszólal és imigy ad kifejezést méltatlankodásának: — A’ mán igaz, borbély ur, hogy kutyaerős rumot tart kigyelmed. Majd a gyomrom ki nem forgatta.

— Egy katona tragikus halála. Véres kimenetelű verekedésnek volt 21-én este színhelye Mátészalka, Forrás-utcája. Négy jól beszeszezett egyén széles jókedvében egymásnak esett melynek finiseként egyik cimborájuknak vére

— egy jól irányzott pisztoly golyótól

— nagy darabon pirosra festette a földet. Molnár György, Rác József, Cine Ferenc helybeli gazdálkodók és Nyitrai Kovács László szabadságon lévő katona Weisz Kálmán Forrásutcai kimérőjéből hosszabb mulatozás után este 9 órakor hazafelé indultak. Kovács László 3 társát hátrahagyva gyorsabb tempóban mendegélt. A civileknek Nyitrai Kovács sietése sehogy- sem tetszett és elhatározták, hogy beléje kötnek. Utána kiáltottak és mind hárman gyorsabban feléje közeledtek. Amint odaértek hozzá, az egyik a ba- jonetjőt akarta elvenni, de ő tudva, hogy annak elvesztéséből kellemetlensége származhatik, nem akarta engedni. A viaskodás láttára és a lármára a Kovács László öccse is a verekedőkhöz sietett. Ez látván bátyja veszedelmes helyzetét a bajonettet bátyjától elkapta és futásnak eredt. Kis idő múlva az öcscse visszatért és a baga- nettet bátyjának visszaadta. Erre a katona ezen szavakkal: Na itt a bajo- net gyilkoljanak meg, ha akarnak ős Molnárnak odaadta. Molnár pedig a kezében lévő bajonettet a földbe szúrta. A földből Kovács László kihúzta és békülőleg kezét Molnár vállára tette. De hiszen nem akarja Molnár urat senki sem bántani .Nem. is akarom, de nem is volnavjő — feleli Molnár. Ebben a percben a Molnár fegyvere eldördült és Nyitrai Kovács László egy halk kiáltással ajkán a fegyver golyójától találva összeesett, Hogy a fegyver erőszakos körülmények, vagy előzetes célbavevés után sült el, azt az eddigi tanúvallomások alapján még nem sikerült megállapítani. Az eset után a résztvevők nem gondoltak mindjárt halálesetre és az elősiető rendőr az eszméletét vesztett Nyitrait éleszgetni kezdte. De midőn ez semmiféle éleszgetésre nem reagált orvosért szaladtak, ki csak már a beállott halált konstatálhatta. Megrendítő az eset a szegény katona családjára nézve, mert Nyitrait mindenki szolid békés embernek ismerte és jó magaviseletének köszönte azt is, hogy a katonaságtól gyakran szabadságolták. Ellenben Molnár György hevülékeny és könnyen izguló 32 év körüli jelentékeny vagyonnal biró gazdafiu, ki már szüleinek is, kik mint egyetlen gyermeküket a legnagyobb önfeláldozással vették körül, sok keserűséget okozott. Nyitrai holttestét az ide kiszálló katona orvosok boncolták fel és temetése f. hó 24-én folyt le nagy részvét mellett. Molnár ellen az eljárás megindult és

f. hó 23-án csendőrségi fedezet mellett Szatmárra az ügyészség fogházába szállítottak.

— Kisgazdaképző tanfolyamok. A kisgazdaképző tanfolyam célja a vidék kisebb birtokosainak tulajdonosait vagy bérlőit az ilyen birtokok okszerű kezelésére tanítani. A tanfolyamra tehát csakis kisbirtokosoknak, kisbirtokos bérlőinek, vagy bérletszövetkezetek tagjainak fiai vétetnek fel. Kisgazdaképző

tanfolyamokat most a kecskeméti, jászberényi és a nagykállói földmivesiskoláknál tartanak és f. évi október 1-től már az adai, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, nagyszent- miklósi és karcagi földmivesiskoláknál is tartanak ilyen tanfolyamokat. A tanfolyam minden év október 1-től a következő év március hó 31-ig tart. Felvételért az illető iskola igazgatóságához címzett kérvényben kell folyamodni. A kérvényhez csatolni kell: iskolai bizonyítványt, mely az Írni- olvasni és a négy alapművelettel való számolni tudást igazolja; születési bizonyítványt mely a 17 évet betöltött életkort igazolja; községi és erkölcsi bizonyítványt, mely folyamodó szüleinek foglalkozását és vagyoni állapotát tünteti ki; orvosi bizonyítványt arról, hogy folyamodó erős, egészséges, munkabíró testalkatú, ragályos betegségben és szervi hibában nem szenved s hogy himlő ellen ujra- oltatott. A kérvényeket legkésőbb augusztus hó 31-ig az igazgatónak személyesen kell átadni. A felvett tanulók az iskolában laknak, hol teljesen ingyenes oktatásban és ellátásban részesülnek ; csak azon könyvek beszerzésére kell a tényleges jelentkezéskor 10 koronát az iskola pénztárába befizetni, melyek a tanulást megkönnyítik: e könyveket a tanulók a tanfolyam befejezése után haza vihetik s azokat otthon is bármikor használhatják. Bejárók csak kivételes esetekben vétetnek fel.

— A Fonciére Pesti Biztositó Intézet

a múlt héten Kilényi Hugó miniszteri tanácsos elnöklete alatt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Az elnök üdvözlő szavai után az igazgatóság jelentése került bemutatásra. A jelentés szerint az üzlet minden üzletágában jelentékeny fellendülést mutat, ami annak a bizalomnak a jele, amely a legszélesebb rétegekben e hazai in- -tezetünk felé irányul. Különösen az életbiztosítási osztály fejlődött, de tetemes emelkedést mutat a tüzbiztosi- tási osztály is. Az összes dij- és illetékbevételek 21,178.147 korona 06 fillérről 22,476.481 korona 67 fillérre emelkedtek, a tartalék alap is jelentékenyen gyarapodott ős a múlt év végével már 38,128.943 korona 63 fillérre rúgott. A múlt év tiszta nyeresége 420.472 korona 37 fillért tett ki. Az igazgatóság javaslata, hogy ebből a nyereségből a részvénytőkének 5 százalékos osztalékára és további 3 százalékos felülosztalékra, összesen

320.000 koronát fizessenek ki, 15.906 korona 32 fillért pedig uj számlára vigyenek át. A jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóságnak a felmentvényt megadta és elhatározta, hogy az intézeti részvényeknek 1911. évre vonatkozó szelvényét összesen 16 koronával április hó 17-től Budapesten, az intézet központi pénztáránál (V., Sas-utca 10. sz.) vagy a Magyar Általános Hitelbanknál, Becsben pedig a K. u. k. Priv. Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel und Geverbe cimü intézetnél és a Wiener Bank veremnél. A közgyűlés ezután az eddigi felügyelő-bizottsági tagokat, névszerinti. Ribári Lajost, Doctor Gyulát, Feleki Bélát, Theimann Márkot és Wolfinger Lajost újból megválasztotta egy évre. Végül a részvényesek nevében dr. Mayer Ferenc mondott köszönetét az igazgatóságnak és Ribári Mór ős Sarbó Leó ügyvezető-igazgatóknak, a felügyelő-bizottságnak és a buzgó tisztviselői karnak.