Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-03-30 / 13. szám

4. óldal MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. leteperte s erőszakot követett el, minek aztán egy egészséges gyerek lett a következménye. Tovább azt is állította, hogy esténként több Ízben alkal­matlankodott nála Szabó, sőt egyizben az ajtót is rátörte. Ezen híresztelésekre Szabó Gyula bepe­relte Katonánét. A kir. járásbíróság előtt aztán az egész híresztelés alaptalansága nyert beigazolást, minek következtében a kir. járásbíróság bűnösnek mondta Katonánét rágalmazás vétségében s 20 kor. fő és 10 kor. mellékbüntetésre ítélte. Tekintettel a- zonban Katonáné büntetlen előéletére s társadal­mi állására a büntetés végrehajtását a Büntető no­vella 1. és 3. §§-ai alapján 3 évre felfüggesztette. Országos vásárok vármegyénkben. Áp­rilis 7-én Hagymás-Láposon. 10-én Fehérgyarma­ton, Nagykárolyban és Szinérváralján. 11-én Aranyosmegyesen és Erendréden. 13-án Erdődön, Királydarócon. 17-én Avaslekencén. 18-án Krasz- nabélteken. 21-én Csengerben. 24-én Mátészalkán. Méhészeti tanfolyam. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1911. évfolyamán hat időszaki tanfolyam fog tartatni a következő beosz­tással: május hó 1 — 18-ig földmivesgazdák, május 24-től junius hó 10-ig vasúti alkalmazottak, junius 14-étől 27-ig lelkészek, julius hó 1 -étöl 18-ig és julius 26-tól augusztus 12-ig néptanítók, végre augusztus 15-étől 28-ig nők számára. Céljuk ezen tanfolyamoknak, hogy a résztvevők a méhtenyész- tés elmélet és gyakorlati ismereteit elsajátítsák s a méhkaptárak és méhészeti segédeszközök ké­szítését is megtanulják. A tanfolyamok hallgatói azoknak tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul ré­szesülnek, sőt a m. kir. államvasutak vonalain Iíl-ad osztályú utijegyük árának megtérítésére is igényt tarthatnak. A 7—16 vonal szakaszon túl lakók az útiköltség megtérítés kedvezményeiben csak akkor részesülnek, ha részükre felvételük e- setén megküldendő féláru jegy váltásra jogosító igazolvány használata mellett utaznak. Minden e- gyes tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy egy ko­ronás bélyeggel ellátott folyamodványukat, mely­ben a foglalkozásuknak megfelelő tanfolyamra va­ló felvételüket kérik, a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez cimezve felettes hatóságok utján, a földmivesek és más foglalkozásúak pedig közsé­gük elöljáróságának ajánlásával ellátva legkésőbb egy hónappal az illető tanfolyam kezdete előtt nyújtsák be. Előnyben részesülnek azok a folya­modók, akik a tanfolyamra való felvételüket már előző években is kérték, de helyszűke miatt ké­relmük figyelembe vehető nem volt. Izraelita szent egyesület közgyűlése. A mátészalkai izr. szent egyesület f. év március hó 26-án d. e. fél 11 órakor tartotta Szálkái Sándor elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A gyűlés egyedüli tárgya az egylet kötelékébe való felvétel végett jelentkezett tagok feletti határozat volt. A A gyűlés rendjén elrendelt szavazás eredménye­ként szavazat többséggel az egylet kötelékébe fel­vétettek Goldblatt Jakab, Dőri Manó és Weiszman Ármin mátészalkai lakosok. Mikor kell házasodni? Egy angol orvos azt írja, hogy a nőknek 21. és a férfiaknak 28. évük előtt nem kellene házasságra lépniök. A hét év különbséget nem a két nem élettartamára vo­natkozónak véli, hanem általában az alkatrészek fejlődésére, az arc aránya, alakjára és a vonások­ra nézve. A gyengébb nem korai házasodását vé­ve tekintetbe, azt állítja, hogy ahány évvel 21. éve előtt a nő férjhez megy, átlag véve ugyanannyi­szor három évet veszt életéből, vagy ugyanannyi­val korábban öregszik meg. Járásunk állategészsége kielégítő. A száj- és körömfájás újabban Szamosszegen lépett fel. A járás többi községei Olcsva kivételével a zár alól feloldattak. Sertészvész uralkodik Ilken, Nyírcsászáriban és Nyirmegyesen. Szülők gondatlanságából gyermek halál. Vitkából jelentették lapunknak, hogy Neuman Sán­dor ottani faraktárnok 2 éves gyermeke az udva­ron a kutnál levő vizes dézsába esett és megfuladt. Ez esetet mentül szárazabban közöljük, an­nál megdöbbentőbben tárja elénk a szülők vét­kes gondatlanságát. Egy két éves apróság a maga a gyenge im- bojgó tötyögésével végig tipeg a terjedelmes falusi udvaron, megpillantja dézsában levő vizet. Felé hajlik. Meglátja a viz tükrében magát, elveszti egyensúlyát s a következő pillanatban bele bukik a párliternyi vízbe s megfullad. A szülők egyedüli mentsége a házkörül elfoglaltság. A rendőri vizsgálatot s hullaszemlét dr. Di­enes Dezső szolgabiró és dr. Belényesi László körorvos ejtették meg e hó 24-én. Majd másnap Balázsy Miklós járásbiró szált ki dr. Csató Sándor és dr. Vida József hatósági orvosokkal a boncolás megejtése végett. Zongora tanítás. A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy f. é. április 1-étől hetenként kétszer, szerdán és szombaton d. e. 11 órától d. u. 4 óráig gyermekeknek és fel­nőtteknek Mátészalkán is zongoraórákat adok. Szives megkeresések címemre Aul Sándor zenetanár, Nyírbátor intézendők. Gazdasági tanácsadó. Méhészkedés. Nem az ibolya, nem a pacsirta az első hir­detője a tavasznak, mint a hogy az általános hit tartja —, hanem a szorgalmas méhecske. Még nem is olyan régen méhészkedéssel öreg papok, öreg tanítók vagy nyugdíjas hivatal­nokok, szóval csupa öreg urak foglalkoztak s azt is csak azért, hogy üres óráikat legyen mivel eltölteniök. Ez volt tulajdonképeni célja a régebbi mé­hészetnek ; kellemes időtöltés, szórakozás inkább, mint hasznothajtö foglalkozás. Meg volt elégedve a méhész, ha saját háztartását s néhány jóbarát­ját elláthatta mézzel. De a mai korban már ezen jóval túl vagyunk a találékony emberi elme a maga szolgálatába hajtja a kis méhecskét is, munkaadó és munkás­viszony létesül köztük, de a legmodernebb alapon a mennyiben az üzemi nyereségben osztozik a munkás is. Régebben csak kasos méhészetet űztek, mely­ben a méhek munkáját alig lehet ellenőrizni. Majd jöttek a kaptárak. Legfőbb előnye a kaptáros mé­hészetnek, hogy ha az összegyűjtött mézet elakar- juk szedni, nem kell leölni, hálátlanul legyilkolni a szegény méheket, mint ahogy azt a kasoknál cselekedték és cselekszik ma is. A kaptárakban is aztán nagy volt az alak- bani, nagyságbani különbség. Hazánkban a legel­terjedtebb lett és az ma is az országos méhész egyesület által elfogadott 3 soros Grandt-Kaptár. Ennek is számos hibája van, s ennek kiküszöbö­lésére alakultak a Mayer, Neiszer, Liebner és a 4 soros országos egyesületi kaptárak. Ez azonban mind a kaptáros méhészkedés­nek gyermekkorára tartozik. 1904-ben nyolc évi kísérletezés után lépett föl id. Boczonádinak nevezett kaptárrendszerével, melynek leírása s megokolása most jelent meg A méhek élete cimen. Ez a rendszer egy csapás­ra szünteti meg az eddigi rendszerek hibáit, saz eddigi méhészkedést mint csupán unaloműző, szó­rakoztató foglalkozást egyszersmind hasznot hozó még pedig tekintélyesen jövedelmező foglalkozás­sá változtatja. Szinte természettudományos alapon űzi a méhészkedést, tisztán méhek természetének meg­felelően van a kaptár megalkotva, s az összes tenni valók, intézkedések a vele való méhészke­désben a legszigorúbban alkalmazkodnak a méhek természetéhez. S hogy valóban igaz tanokat hir­det könyvében a Mester, ezt igazolják rendszeré­nek hatalmas elterjedés» és a vele foglalkozóknak nyilatkozatai melyekben csak dicsérőleg és elisme rőleg tüntetik ki kaptárrendszerének értékét és előnyeit a többi fölött. A most megjelent könyv szép kiállítású áb­rákkal, képpekkel teszi érthetővé s rendkívülien élvezetes magyarsággal megirt rendszernek előnyeit. Valóságos bibliája lesz a méhészeknek. A méhészet ilyen alapon művelve mint a mezőgazdaságnak egyik ága jövedelmező voltánál fogva igy lesz egyik fontos tényezőjébe a nemzet­gazdaságnak s csak örvendetes dolog, hogy a méhészetnek eddigi gyötrelmes kínlódása egyszer­re hasznothozó foglalkozássá válik s a méhészet­nek ilyen biztos alapokra való fektetése magyar elme találmánya. A lehető legmelegebben ajánlom a méhé­szettel foglalkozók figyelmébe. A könyv ára 3 korona a szerzőnél kapható Újpesten. Dr. Glatter Béla. CSARNOK. Egy angol viszontagságai Mátészalkán Irta: Lucifer. 11) (Folytatás.) A fényképészektől szívélyes búcsút véve a „Royal“-ba mentüuk s a nagy üvegtáblák mellől szemléltük az utcán pergő életet. Angolországban nincs úgy kifejlődve a kávéházi élet mint Magyar- országon, ott senki sem időz hosszasabban a ká­véházban azért eleinte kissé feszélyezett is, hogy a k. f. u. kitartóan elbeszélgette velem az időt, de aztán magam is belegyakoroltam magam az elüldögélésbe és estefelé hajlott már az idő mi­kor felkértem a pincért, hogy telephonáljon vala­melyik szállodába, s tartasson fenn a számomra szobát. Majd kiestem a számon csodálkozásom­ban mikor a pincér tudtomra adta, hogy igen szive sen megtenné a kérésemet de hiányzik a hozzávaló telephon hanem majd átüzen a picolóval illetékes helyére. A k. f. u. alig palástolhatta zavarát s idegesen fészkelódött a székén végre is azt a mentséget hozta fel hogy — Tetszik tudni a telephonról nem jót hal­lottunk. Azt mondják, hogy a telephon kagyló na­gyon terjeszti a ragadós betegségeket és elszapo- ritja a pókokat a mik tel /o/z-ják pókhálóval a fa­iakat, azért a szikra távirónak adtunk előnyt a a mihez már be is van szerezve a megfelelő szik­ra. Addig is mig a szikra lángra lobban messenger boyok bonyolítják le az express természetű ügye­ket, ezektől azoban elvontuk a byciklit nehogy zálogházba csapják (majd ha lesz zálogház.) Az utóbbi szavak alatt épen a kalapomért nyúltam, hogy távozzak de, ugyanakkor egy ve­gyes összetételű nagy néptömeg ért a kávéház e- lé és ott károgott, hömpölygőit, zajongottegy da­rabig. Frakkba vágott urak, kékzubonyos munkások, lorgneties hölgyek, szurtos inasgyerekek, szájtátó cselédek, mándlis polgárok, álmélkodó kofák együvé verődve zsibongtak, sugdostak, mutogattak, a kávéház felé mig egy pár tricoloros rendező rendekbe nem öntötte a chaoszt. A k. f. u. amint rápillantott a tömegre ijedten pattant fel helyéből s egyik fülemet hatalmába ejtve abba szapora szavakkal ezeket adta le: — Vigyázzon uram, ezek önt üdvözölni jönnek. Lehet, hogy angol gyarmatügyi ministernek, lehet, hogy lord kancellárnak tartják, de indiai alkirálynak is hihetik. Csak arra vigyázzon, hogy magyarul meg-ne mukkanjon, mert akkor közmeg­vetésnek teszi ki magát. A magyar mindenféle nyelven megpróbál az idegennel érintkezni de azt nem acceptálja, hogy az idegen magyarul is tudhat. (Folytatjuk.) Szerkesztői üzenet. (Kéziratokat nem adunk vissza ) Galim Berti. Mindkét nemű verseket köszönettel vettük, jövő számunkban már megkezdjük sorozatos leköz- lésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents