Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-03-16 / 11. szám

4. oldal.

Március 15 városunkban. Derült napra virradt városunk március idusán. Az enyhe szellő szomorúan lengette azt az egy-két zászlót, amely a közhivatalokon s egy-két magánházon volt kitűzve. Úgy látszik évről-évre vészit lelkesítő hatásában e nagy nap. A polgárság már annyira sem méltatja e nap jelentőségét, hogy a magyar haza szent szinbolumát: a háromszinü lobogót kitűzze háza ormára. Bizony nagyon elfajult az ősi magyar vér! . . nem igy volt ez még tavaly sem. Hol van a régi őszinte lelkesedés ? Bizony nagyon eltűnt, s helyette mindenfelé csak közönyt s közönyt látunk.

A hazafias érzésű emberek kisded csapata e napon is lerótta a nemzeti kegyelet adóját. A református templomban ünnepi istentisztelet volt, melyen Kincses István ref. lelkész imádkozott a hazáért, Isten áldását kérve annek minden szerető fiára. Az imát a Dalárda Himnusa előzte meg s a Szózat zárta be. — Az ünneplők aztán a polgári fiúiskola torna csarnoka felé vonultak, ahol a tanuló ifjúság tartott jól sikerült ünnepélyt. Az ünnepély a Hymnussal kezdődött, mely után Schwarc Zoltán IV. oszt. tanuló elszavalta a „Talpra Magyart!“ A szavalat után Faza- kas Sándor tanár mondta el ünnepi beszédét, melyben lelkes szavakkal méltatta a legszentebb március idusát s buzdította a tanuló ifjúságot, hogy a hazaszeretet lebegjen szemük előtt minden tettökben s válasszák életpályáikon ideálul a nagy idők márciusi ifjait. Ezután az énekkar Med- zihradszky tanár vezetése mellett a „Honvédtüzér“ cimü hazafias dalt énekelte el. A következő szám Hunyadi János III. oszt tan. szavalata volt, aki jól hangsúlyozva adta elő Szabolcska Mihály: Édes Apám c. költeményét. Ezután következett az ünnepély legszebb száma, Zsadányi Armand: Bihari primatiális magyarja, melyet Medzih- radsky Péter (hegedű) és Keller Aladár (zongora) adtak elő a tőlük már megszokott bravúrral. A szűnni nem akaró tapsok után Gál Endre III. oszt. tanuló szavalta el ügyesen Petőfi „Magyarok Istene“ cimü költeményét. Az ünnepélyt, melyen mondhatni sokan voltak, a szózat zárta be.

Délután az Iparoskor helyiségében volt hazafias ünnepély, melyen Herman József elemi isk. igazgatc-tanitó tartott nagyobb szabású felolvasást a márciusi napok jelentőségéről.

A mátészalkai petíció. A m. kir. Curia I. választási tanácsa f. hó 14-én hirdette ki határozatát, amely szerint a Mándy Gyula és társai által beadott petíció nehány pontjára nézve elrendelte a bizonyítási eljárást, melyet a debreczeni kir. tábla egyik bírája fog lefolytatni. A kir. Curia kizárólag arra rendelte el a bizonyítást, hogy Szálkái Sándor képviselő a petícióban felemlített nehány esetben személyesen vesztegetett vagy terrorizált-e egyes választókat. Köztudomású, hogy Szálkái Sándor az egész választási mozgalomban egyáltalán részt sem vett eltekimve attól, hogy nehány községben programmbeszédet tartott s igy az elrendelt bizonyítási eljárás előreláthatólag semmi eredményre nem vezethet. Kissé korainak és indokolatlannak tartjuk tehát azt az örömet, melyet a Curia határozata Szúnyog-párti körökben keltett.

Az ingyenélő. Lakik Kántorjánosiban egy szegény asszony, csekélyke vagyonából tengeti é- letét. Van ennek a szegény asszonynak egy léhü- tő embernyi fia, akinek jelenleg semmi nemű keresete nincs, még pedig azért nincs, mert nem a- kar dolgozni. Hiába siránkozik a szegény öreg asszony, hogy ne tegye koldusá, nem indítják meg a haszontalan embert az anyai könnyek, hanem állandóan pénzt követel a szegény asszonytól. Sőt meg is veri ha netalán megtagadja a pénz a- dását. Ez a lelketlen semmiie/aló ember Balázs

(Blasz) Ármin. A szegény asszony kénytelen volt a hatóság védelmét igénybe venni s karhatalommal eltávolítani a lelketlen fiút.

Nemzetközi céllövő verseny. Az olasz királyság megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek keretében ez év május és június hónapjaiban Rómában nemzetközi céllövő verseny fog tartatni, melyen az összes nemzetek lövészei részt vehetnek.

Eladó ház. Mátészalkán a Nagyvég utczá- ban (Polgári iskolával szemben) levő ház és telek eladó. Értekezhetni: Elek Alajos tulajdonosnál.

MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE.

Gazdasági tanácsadó.

A disznók szuszogó kórja. Orrhurut a disznóknál is elő szokott fordulni. A nyákhártya s az alatta lévő kötszövet meglobosodik, ezen lobos folyamat megtámadhatja a csontot, minek folytán az orr egyik vagy másik oldalán megdagad, az ormány is félregörbül, mi által az orr egészen el- torzittatik, de okozhatja külső sértés is pl. ha a kondás bottal megüti. E miatt az orrjárat szükebb lesz, a légzés gátoltatik s nehézzé, szuszogóvá válik. Az eledel felvétele szintén gátoltatik, s e miatt a sértés hamar elsoványodik, végre senyvbe esvén, elhull. A gyógykezelés semmivel sem biztat, legjobb az ily állatokat levágni, mielőtt teljesen elsoványodtak volna.

Mely malacokat tartsuk meg? Erre a kérdésre egy német szaklap a következő tanácsot adja: Hogy egy tenyészkoca csak nagyon kevés malacot vet, ennek az lehet az oka, hogy a szülök igen közeli rokonságban voltak egymással. Természetesen nem valamennyi malac alkalmas a fölnevelésre. Van közöttük lusta, amelyik éppen csak a szükségtől kényszerítve vonul az anyja csecséhez. Az ilyen állatokról föl lehet tenni, hogy szervi hibában szenvednek. Azután vannak olyanok, amelyek az idő változásai iránt nagyon érzékenyek, széltől esőtől félnek. Ezek is bajosan fognak megerősödni, nemkülönben az ijedős természetűek. amelyek minden zajra összeborgonza- nak. A fölneveléshez mindenekelőtt olyan malacok választandók, amelyek jó étvágyat mutatnak, tehát jó emésztő szerveik lehetnek, továbbá, amelyek szél és eső iránt közömbösen viselkednek. Az i- deges állatok föltétlenül kizárandók.

Tojás szállitókosarak. A tojásüzletnek tudvalevőleg sok a csinja-binja s különösen a csomagolás okoz nagy nehézségeket. Az angolok feltaláltak egy uj csomagolási módot, alkalmazása mellett a tojások kemény papírból készült rekeszekbe kerülnek és ezek a rekeszek külön lesznek fagyapotba csomagolva. Akik a dolog iránt érdeklődnek, forduljanak Spitzenberger Jánoshoz, Budapest, II., Tölgyfa-utca 8., a hirchwanki pa- pirlemez- és dobozgyár képviselője, akinél kipróbálásra kaphatók ilyen dobozok.

340. 1911. szám.

Pályázat.

Kántorjánosi község képviselő testiilete a községi hónapos nyári menhely vezetőnői állásra pályázatot hirdet.

Javadalma: a községi pénztárból havi előle- ges részletekben 300 korona, ezenkívül kényelmes lakás és kert. Kötelessége ápril. 15-étől okt. 15-ig a gyermekeknek óvodai képzés és vezetése.

Okleveles óvónők, menhelyvezető nők

pályázatukat kellően felszerelve folyó évi április hó 8-ig az elöljárósághoz beadhatják. Az állás ápril. hó 15-én elfoglalandó lessz

Kántorjánosi, 1911. március 10.

Juhász Lajos Molnár Károly

kjegyző. biró.

Szerkesztői üzenet.

(Kéziratokat nem adunk vissza.)

Dr. Glatter Bála. Cikkét köszönjük s legközelebbi számunkban hozni fogjuk.

CSARNOK.

Egy angol viszontagságai Mátészalkán Irta: Lucifer.

9) (Folytatás.)

— Téved uram, ezek még mindig az előbbi tárgynál tartanak, hanem abban van a hiba, hogy Ön nyelvtanból még a Berlitz iskolában tanulta a magyar nyelvet, ezek a szavak pedig a miket a czigányok használnak nincsennek benne semmiféle szótárban és ki vannak tiltva minden iskolából.

— Csak nem azt akarja Ön ezzel mondani, hogy azok a szavak illemsértők lennének? kérdeztem.

— De éppen olyan formát akartam kifejezni, felelte a k. f. u.

— No és akkor mit csinál ott melletök a policáj ?

— A policáj? Hát fliit csinálna? Előröhög.

— No ezt már nálunk nem tennék a kons- tablerek, mondtam meggyőződésssel.

Éppen ebben a pillanatban haladt át a sarkon a cigányok mellett egy úri hölgy. A fejét mélyen lehajtotta s zsebkendőjével takarta el a szemét mint a ki nagyon szégyel valamit. Megkérdeztem a k. f. urat, hogy mit szégyel úgy az az úri hölgy mire azt felelte, hogy

— Azt szégyenli, uram, hogy a gyermeknap alkalmával a cigányoktól nem kért adományt.

— Különös szóltam, hisz én úgy gondolom, hogy a czigányok szegények lehetnek ?

— Éppen azért, uram. Nálunk Magyarországon a szegényektől gyűjtenek ilyen célra. Azokat elfogják az utcán és odaterelik az urnához. Ez az országos szokás.

— És a gazdagok nem adakoznak? kérdeztem élénken érdeklődve.

— A gazdagok nálunk kocsin meg automobilon járnak, azokat nem lehet feltartóztatni, felelte a k. f. ur.

— És célszerű a maguk rendszere ? kérdeztem újra.

— A mi rendszerünk a legtökéletesebb rendszer, uram, válaszolta a k. f. u. mert az urnán csak akkora nyílás van, hogy csupán fillért meg krajcárt lehet bedobni, a nagy urak pedig öt koronásokat adnak és az nem fér az urna nyílásán.

Be kellett látnom, hogy a magyar rendszernél tökéletesebb már nem lehet. Szégyenkezve jegyeztem hát meg, hogy nálunk Angolországban megfordítva van, ott a nagy urak anonym levelekben küldik a nagy bankókat közcélokra és a szegényeket hagyják a dolgok után lótni-fütni.

Értékes ismeretekkel gazdagodva távoztunk e helyről, hogy egy jó magyaros ebéddel frissítsük fel magunkat. Ebéd után rövid pihenőt tartottunk s ismét nyakunkba vettük a várost. Kellemesen lepett meg, hogy az építkezést fellendülőben láttam de ebben is legkellemesebben érintett, hogy az uj alkotások a régi chablonok kipusztulására mutatnak. Nincs nép Európában, melynek ne lenne meg a maga sajátos építési modora, de a régi épületekről úgy láttam Magyarország e tekintetben eddig téves nyomokon haladt, restelte az építkezésben utcára vinni nemzeti sajátságait, hazai művészetét, pedig a speciális magyar styi oly szépségéket rejt, hogy minden idegen csak gyönyörrel szemlélheti, Csak a középületek állapota hangolt le. de a k. f. u. ebben a tekintetben megbiztatott, hogy úgy a járási mint a három hivatal még ez évben elhelyezést nyer. Felemlítette hogy egy tűzoltó őrtorony építése is tervbe vau véve de annak még jelentős akadályai vannak.