Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-16 / 11. szám
2. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. és szerető polgárai leszünk. De aztán itt álljunk meg s ne menjünk tovább. Ne szálljon túlságosan fejünkbe őseink dicsősége, ne akarjunk a múltból élni, azon é- lősödni, hanem munkálkodjunk is. Ne gondoljuk azt, hogy munkálkodás nélkül is segíthetünk magunk s ezzel a hazánk sorsán. Tiszteljük őseinket, kik vérüket ontották értünk, de ne legyünk kishitüek. Ne elégedjünk meg dicső őseink emlékében való sütkérezéssel, hanem engedjünk a kor szellemének s dolgozzunk. Dolgozzunk kitartó erővel, dolgozzunk jó kedvvel s szeretettel, mert a munkánk közben lepergő minden verejték cseppje orcánknak, hazánk javára, boldogitására történik. Ez a tudat hevítsen bennünket munkánk közben s acélozza meg a nehéz munkában ellankadt izmainkat. Mert ma már mint ezelőtt hatvanhárom évvel fegyverrel a kézben semmit sem tudunk elérni, csak kierőszakolni, ennek pedig nem lenne maradandó látszata. Ma már a szikrázó acélkardot s a durranó puskát a szelíden sercegő toll helyettesíti. Ma már az ész csatázik s az vívja ki azokat a jogokat, melyekre időnként az emberiségnek szüksége van. De magában az ész még nem elég egy nemzet boldogulásához. Oda szükséges az a- nyagi hatalom: a vagyon is. Vagyont pedig csakis szégyenkezés nélküli kitartó munkával érhetünk el, mely munkánkban le kell dobnunk az irigység, a vallás, a fajgyűlölet nehéz jármát, szét kell törnünk a szerencsétlenség és rut önzése e rabigáját. Ha ezen ideális utón haladunk munkánkban, akkor nem csak magunk boldogulásához jutunk el, hanem édes hazánkat is oly hatalmassá s vagyonilag is oly erőssé tesz- szük, hogy azt mint Kossuth Lajos mondta: „a poklok kapui sem dönthetik meg.“ (-a -a.) Közigazgatás. KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGI GYŰLÉS. Szatmár vármegye közigzgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta rendes havi gyűlését, melyen a hivatalosan távollevő Csaba főispán helyett Ilosvay Aladár alispán elnökölt. Elnöklő alispán az ülés megnyitása után ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg Dr. Aáron Sándor elhunyt főorvosunkról, ki hivatalos kötelességgel sietett egy veszedelmesen pusztitó járvány elnyomására s hivatása, óvintézkedései közben megkapva azt, áldozatul esett a ragályos kórnak. Elnök indítványára emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg a bizottság s a súlyosan érintett gyászoló családnak részvétét fejezi ki. A távolmaradásukat igazolt tagok bejelentése után az egyes ügyek tárgyalása következett. Az Alispáns jelentés. Az Alispáni jelentés szerint az elmúlt hónapban figyelmet érdemlő változás, vagy kivételes intézkedés szüksége elő nem fordult. Jelenti, hogy a közúti alapot terhelő kölcsönök konvertálása a hitelező pénzintézet drága ajánlata miatt nem eszközölhető s igy nincs más hátra mint a that. közutak kiépítésére szükséges 1000,000 koronát kölcsön címen, a konventálás mellőzésével felvenni. Ez irányban a tárgyalások megindultak. Útlevelet kért az elmúlt hónapban 151, nyert 145, visszatért 62 egyén. Közegészségügy. Dr. Cukor Lajos helyettesített tb. főorvos jelentésében mély meghatottsággal emlékezik meg dr. Aáron Sándor főorvos haláláról. Az általános egészségi állapotokat e hó második felében kedvezőbbnek tartja. Uralkodik az influenza, mely általánosságban terjed. A „kiütéses tífusz eddig 24 esetben fordult elő, 4 halállal végződött, í5 meggyógyult és 5 van ápolás alatt. Tanügy. Bodnár kir. tanfelügyelő bejelenti, hogy Be- rend községben állami ovoda engedélyeztetett. Jelentése szerint vármegyénkben a beiskolázatlanok száma 11 ezer, mely szám a szomszéd vármegyék számarányához viszonyítva, sokkal kevesebb s év- ről-évre kedvezőbb. Pénzügy. Hegedűs kir. pénzügyigazgató-helyettes jelentése szerint egyenes adóba befolyj 198247 kor. 45 fillér, hadmentességi díjban 104Lkor-. 88 fill., bélyeg és illetékben b6882 kor. 27 fill., fogyasztási- és italadóban 31950 kor 31 fillér. Árvaszék. Ilosvay árvaszéki elnök jelentést tett az árvaszék műit havi ügyforgalmáról s 'az előadók tevékenységéről. Több árva ügyben beadott fellebbezés elintézhető nem volt, mivel a fellebbviteli küldöttség tagjai közzül csak dr. Falussy Árpád, Madarassy Dezső és N Szabó Antal választott tagok voltak; jelen. Államépitészet. Kacsóh műszaki tanácsos a kedvezőtlen tavaszi időjárás folytán az állami utak nagy mérvű megrongálódásáról tesz jelentést, melyek helyreállítására a szükséges intézkedéseket már megtette. Ugyanezen állapotok fordultak elő a t. hatósági utaknál is. Útadóba befolyt 15688 kor. 51 fillér. Közgazdaság. Mándy előadó jelenti, hogy a múlt hónapi fagyok a vetésekben jelentős károkat okoztak. A szőlő és gyümölcs telelése kedvező. Kir. ügyészség. Dr. Fabó kir. ügyész jelenti, hogy február hóban letartóztatva leit 189 férfi, 24 nő, kiszabadult 155 férfi és 20 nő. Állategészségügy. Cilly törv. hat. főállatorvos jelentése szerint száj- és körömfájás sztinőben volt már, úgyhogy a községek a zárlat alól felszabadultak, sajnálattal tapasztalja azonban, hogy ezen ragadós állati betegségek újabban is több helyen ismét fellépnek. Felemül!, hogy Szatmáron husvizsgáló tanfolyam tartatott, melyen 14 husvizsgáló nyert képesítést. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után elnöklő alispán az ülést berekesztette. Felkérjük azon vidéki t. előfizetőinket, kik az előfizetési díjjal hátralékban Vannak, hogy kiadóhivatalun. hoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Ó B A(Március Idusán.) „Legyen ez a nap most az öröm napja, A lelkesedés öröm ünnepe 1 lm köztünk van a nagy s dicső alakja, Örök tanúságul a múlt vele, Mint hogyha szárnyát a fény össze kapja, Felhőkön villog át tekintete . . . Való is álom is — a felleg árnyából Szelleme az, mely kicsapkod kilángol“ ! Emigy dalol a költő lantja húrján, Emigy köszöntstik mi is e napot; Kik babylóni vizeknél sirtunk árván Túl kiáltva a vészt, vihart, habot. Hitünk, reményünk el nem vesztve gyáván Állítsuk meg az égen a napot . . . Bárha a tőr szivünkben ott marad; Látásodon gyász emlékű Arad! Igen ! Arad bitód messze sötétlik, Minden szilánkja fulánk és gyilok; Halál hörgés felszált róla az égig . . . Isten előtt nincs homály nincs titok — Körülötte véres sötét árnyak beszélik: Hősök! — vért lázitö fájdalmitok ; Kik midőn csorda rohant a magyarra: A vész harangot kongattátok „Talpra“ ! A vész harang át zengett a világon, S vén Europa hasadt két felé; Hősök vére volt harmat a virágon Észak vada vérünket el nyélé! Ma úgy tetszik már mint egy rémes álom De él lelkesít a nagy Józsué . . . Ki Nébónak ormán állva ragyog, Fejet övedzik fényes csillagok! Eget, földet megrázott szellemével, Teremtve itt „uj földet, uj eget“ Paloták, kunyhók dicsekedtek nevével Mint üstökös tűnt fel hazánk felett. Dicsőité a költő énekével Őt ki vész közt is bátran evezett . . . Osztozzék bár fényén a föld s az ég: Melege mindörökre a miénk! Óh Mózesünk 1 — e haza hajnalának, Te vagy ma is legfényesebb csillaga; A törpe nép, mely nem él csak a mának, Miként Judás a Jézust eladá! A „harminc pénz“en mind megosztozának.. Nem riasztá őket kakas szava . . . S ki orcádat legjobban csókolá: Vezéreidet bitó fára adá 1 Óh Mózesünk ! — sírj te ma szép hazádon ; Mi is könnyezünk e napon veled ; Múltad egy szép piros hajnali álom, Egy szent fohász — mely ég föld közt lebeg! Testvériség, szabadság Ideálom . . . Ezeknek zengek én most énekeket; És ha e Hon borulna néma gyászba: Hegedűmet függesztném fűzfákra 1 S mint Izráel hazátlan árva népe, Babylóni vizeknél bolyonganánk; Szivünkben a szent Haza képe . . . Mely minékünk legédesebb anyánk 1 Zászlónk viharban, vészben össze tépve Dicsőséggel magasan sordanánk . . . Melyre kezed aranytollal felirta: „Pro libertate et pro Patria“! K. E.
