Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-02-09 / 6. szám
MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 3. oldal. megállapító határozattal és vonatkozó javaslatával együtt legkésőbb folyó évi február hó 10-ig hozzám okvetetlenül terjessze föl, mert e határidő elmulasztása esetén a várható nagy munkatorlódás következtében nem leszek abban a helyzetben, hogy az 1910. évi szeptember—december havi tandij-kárpótlást államsegélyként engedélyezhessem. Budapest, 1911. január hó 14. A minister helyett: Nyáray—Szabó államtitkár.“ A szatmárvármegyei adóhivatalok helyi szervezete f. hó 12-én d. e. 10 órakor Szatmáron, a kir. adóhivatal helyiségében tartja ezidei évi rendes közgyűlését. Luby Géza halála. Benedekfalvi Luby Géza, a fehérgyarmati kerület függetlenségi országgyűlési képviselője, vasárnap 64 éves korában meghalt Budapesten. Holttestét Budapesten febr. 6-án délelőtt megáldották a ref. egyház szertartásai szerint s azután a szatmármegyei Nagyarra szállították s ott a családi sírboltban temették el. Luby Géza ősrégi család sarja. 1848-ban született. Most hetedszer -volt tagja a képviselőháznak ; előbb a bertgkászonyi, azután a szatmárcsengeri kerületet képviselte s legutóbb már ötödizben Fehérgyarmaton választották meg függetlenségi programmal. Ő szervezte Szatmármegyében a függetlenségi pártot, melynek egy negyed századon keresztül a parlamentben egyike volt a leg- tántorithatatlanabb híveinek. Jellemző Lubyra az, hogy egyéni felfogását nem tudta a különböző függetlenségi pártfrakciók egyikéhez sem alkalmazni s ha elvi kérdésekről volt szó a pártfegyelmet nem ismerte. Épen azért körülbelől 8 év óta egyik függetlenségi pártnak sem volt tagja, mert Justh politikájából magáénak vallotta az önálló bank és vámterület irányában követett polti- káját, ellenben a választási reform dolgában a felfogása inkább a Kossuth Ferenc által vezetett függetlenségi párt felfogásához húzott. Egész vagyonát a függetlenségi politikára áldozta fel, úgy hogy teljesen vagyontalanná lett. Tőrzsgyökeres magyar embert, lelkes hazafit s a vármegyei függetlenségi pártok szeretett vezérüket vesztették el benne. A család a következő gyász-jelentést adta ki: Luby Piroska, Luby Géza és neje, makai Fábián Sári, s Luby Margit úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört bői egyeduralkodók zsarnokok tettei cselekvése bennük a »határ,< »jog* s »önkény« kérdését megérlelje. Kotoku professor (a lantos, a költő), és társai az a 21 lenvaktillózott intelligens japán ezeknek a femebbi kérdéseknek a terére európai műveltségűk erejéből jutottak s mert, hogy mongolok voltak akiknél a kultúrának semmiféle máza nem tudta elnyomni vérük vadságát az aim és maláj temperamentumul, a szélsőséges eszközök módozatára -^etímedtek, megmentendő népüket absolut hatalmaskodástól, a mikado vérét kívánták látni. Az érzés, az eszme, a célhoz jutás ez a módosa nem a mienk, nem magyaros, nem is osztjuk sem vé- de'mére nem álltunk; csupán azzal akartunk foglalkozni. hogy Mucho-Itocsászár nimbusa megingott; az Istenfiának ragyogványos fix ideája szörnyen ellaposodott a Kotoku esettel s nemcsak, hanem a japán nép fanatizmusa, a Szinton vallásban gyökeredző orthodox patróitizmus mind, mind el halványult s egy újabb mandzsuriai sikernek reményeit a Mikadó alakjának érinthetősége húzta keresztül. szívvel tudatják, hogy forrón szeretett édes atyjuk benedekfalvi Luby Géza orsz. képviselő, a szatmári ref. egyházmegye főgondnok stb. f. hó 5-én d.u. 3 órakor Budapesten életének 64-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultnak drága hamvai folyó hó 7-én d. e. 11 órakor fognak Budapeseten, Lónyay- utcza 52. sz. gyászházban a reform, egyház szertartása szerint megáldatni és onnan Nagyarba szállíttatni. Szeretett atyánk földi maradványait folyó hó 8-án délután 2 órakor helyezzük a nagyari családi sírboltban örök nyugalomra. Budapest, 1911. évi február hó 5-én. Áldott legyen drága emléke! Lenchés Sándorné szül. Birtok Etelka 27 éves korában f. hó 5-én hosszas szenvedés után meghalt Vitkán. Miért nem segélyezik az ököritóikat? Mindnyájan tudjuk: husvétkortörtént, a virágfaka- dás, az élet újjászületésének idején. Az emberiség éltetője, a Tűz, majdnem az egész ország ereiben megfagyasztotta a vért. Több mint kétszáz emberpár, a mi vármegyénkben Ököritón táncolva lett a tüzhalál martaléka. A rettenetes katasztrófa hióbhire mélyen megrendítette nem csak a mi országunk, hanem az egész müveit világ népeit. Hásvétkor szakadt Ököritóra a nyomorúság, ma már farsang vége felé közeledünk és a begyült rengeteg pénz, még most sincs kiosztva a- zok között, akiknek az adományozók szánták és a kik arra tényleg rá is vannak szorulva. A kiosztásra alakult segélybizottság megtette kötelességét. Már régen befejezte munkáját és a felosztási tervezetet jóváhagyás végett felterjesztette a belügyministeriumhoz; onnan még nem érkezett le. Nekünk volna ezen ügyben egy pro- posiciónk. Bár meghallgatásra találna illetékes helyen. Tudnivaló, hogy nekünk nincs kórházunk. Pedig járásunkat is eléggé sújtotta ez a szörnyű tüzvészes halál. A befolyt százezrek egy kis hányadát, amit járásunkban lakó égetteknek szántak s ami körülbelől 50000 koronát tesz ki, adományozza a kiosztó bizottság a mátészalkai járás lakói számára, egy Mátészalkán építendő közkórház javára. Ahelyet, hogy a kiosztáskor elforgácsolódjék a pénz, hiszen kevés jut egynek—egynek, mennyivel jobb volna, ha az a pénz egy tömegben maradna s ily rendkívül fontos s beláthatatlan időkig kiható humánus intézmény felállítására fordittatnék. Nyilvános nyugtázás. A mátészalkai ipar és kereskedelmi bank igazgatósága 90 körönét juttatott hozzánk oly célból, hogy ezen összeget a : község közsegélyezettei között osszuk szét. A midőn ezen megbízásnak eleget tettünk jól esett j látnunk azt az örömet, a melyet emlitett pénzintézet nemes cselekedetével, a munka, keresetkép- 1 télén és elagottaknak szerzett. Az adakozó pénz- | intézetnek a segélyezettek nevében köszönetét mond: a községi elöljáróság. A „Fekete kéz“ firmája alatt működő, tör- vényszékileg be nem jegyzett zsaroló közkereseti társaság rövid szünetelés után újból megkezdte működését Nagykárolyban. Ezúttal Lencsés Ottó nagykárolyi magánzót tisztelték meg egy kis levélkével. Nem valami drága kis levélke. Csupán 30 koronát kér benne a „Fekete kéz.“ Az igaz, hogy nyomatékosan kéri, 12 órás különbeni agyonütés terhe alatt. A levelet pénteken kapta az agyonrémült Lencsés és a pénzt már estére kérték tőle, hogy házának csatornájába tegye. Lencsésre is ráparancsoltak, hogy ne szóljon a rendőrségnek, mert az agyon- ütésen kivül úgy is jár majd mint Hájtájerné. (Az emlitett asszonynak a múlt héten ismeretlen okból kigyult a háza.) A levélben a „Fekete kéz“ azt is tudtul adja az érdeklődőknek, hogy nemsokára székhelyét átteszi Nagykárolyból más helyre. A kédélyes levelezők kinyomozása iránt a rendőrség a szükséges intézkedéseket megtette. Reméljük, hogy városunkat nem tiszteli meg látogatásával. Szanatóriumi bál. E hét végén — 11.-én lesz a szanatórium concerttel egybekötött táncestélye, mely igen jó sikerűnek Ígérkezik. Szatmár- vármegye minden járásából, valamint a közeli nagyobb városokból is sokan megígérték eljövetelüket. Maga a műsor is igen kiváló s a legkényesebb igényeket is kifogja elégíteni. Erre az alkalomra irt Pakots József országoshirü poéta, egy mélyérzéssel teli, megható prológust. A műsor többi számai a színdarab, különösen pedig Németh Jenőné művészies zongora játéka feledhetetlenné fogják tenni a jótékonyság oltárán áldozok előtt az estélyt. Járásunk állategészsége. Járásunk állategészségi állapota egyre javul. A száj és köröm fájás stagnál egyes helyeken, de viszont Kántorjá- nosiban és Nyirderzsben teljesen megszűnt úgy, hogy e két község a zár alól fel is oldatott. A Jármiban levő rühkór is teljesen megszűnt. Betöréses lopás. A minapában Szóták János 20 éves, Molnár János 17 éves és Molnár Zsigmond 15 éves ópá'yi-i lakosok az éj leple alatt feltörték Mandel Benjámin üzletét s onnan több apróbb tárgyat elemeitek. A csendőrőts kinyomozta a tetteseket s feljelentette a szatmári ügyészséghez. Pótsorozás. Folyó hó 20-án az egész megyére pótsorozás lesz Szatmáron. Dohánycsempészet. Régen elmúlt már az a jó idő mikor még szabad volt dohányt termeszteni bárkinek. Szegény pipás emberek most csak lopva szívhatnak egy kis jó „szűz“ dohányt. De az is kockázatos mert ha rajta csípik az embert aránytalanul megbüntetik. Szűz dohányt akart e hideg télen is pipálni Kocsis István 18 éves kertész legény. De nem volt elég ügyes, mert Vágóháza tanya közelében a csendőrőrs a csempészeten rajta érte s elvette a másfélkilogramnyi dohányt, őt pedig feljelentette az illetékes hatóságnak. Biróválasztás. Nagyecseden, f. hó 4-én volt meg a tisztujitás Péchy László főszolgabíró elnöklésével. Szótöbbséggel bíróvá választották Néntedi Dánielt, helyettes bíróvá közfelkiáltásai Veres Áront. Közgyám lett Murguly Sándor, pénztáritok Szűcs Bálint. Lószemlék. A m. kir. 5. honvéd huszár ez- :í oá:l tarGsra kiadott kincstári lovak szemléje * ltd 7-in tartatott mag Mátészalkán. Jóny honv. alezredes volt a bizottság katonai elnöke. A cs. és k r. 15. huszárezred által tartásra kiadott kincstári lovak szemléje március hó 21-én fcg Mátészalkán megtartatni. Népszámlálás. A megejtett népszámlálás szerint Nyirvasváriban 1519 lakos (és 100 távollevő) és Nyírcsászáriban 683 lakos (és 44 távollevő) íratott össze. Az 1900. évi népszámláláskor a lakosság volt Nyirvasváriban 1425,- és Nyírcsászáriban 625, tehát a szaporodás Nyirvasváriban 7% és Nyírcsászáriban 10%. Ártérbevonás. A keleti Nyírvíz lecsapoló bizottság, a melynek Mekkája Vállaj a f. évi márcz. 11-én, ezen központjában közgyűlést tart a vizmunkálat engedélyezése tárgyában. Az érdekelt községek meg is vannak invitálva, de bizony ha olyan érdeklődés lesz, mint a múltkori nagykarolyi közgyűlésen, amikor a vármegyeház nagy termében aiig lézengett 8—10 ember — be lesz bizonyítva, hogy milyen óhajtott dolog ez a munkálati
