Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-11-16 / 46. szám
2. oldal. 1911. november 16. képet mutatta. Az ünnepi toasztok sorát dr. Dienes Dezső főszerkesztőnk nyitotta meg, aki a főszolgabírót hivatalnok társai nevében köszöntötte fel. Főleg fejtetteki azon indokokat, a mely miatt megragadták az alkalmat, hogy Péchy Lászlót 5 éves főszolgabírói működéséből kifolyólag ünnepelhessék. Kiemeli, hogy ez a rövid idő, melyet a járás élén töltött érdemekben oly gazdag volt, a mely maga is involválja az ünneplést. Mert meg történhetik, hogy kiváló érdemei felragadják magasabb pozicióba a járás éléről, vagy mert a közelgő tisztujitás folyamán akár őt, akár hivatalnok társait a vármegye bizalma nem fogja esetleg a főszolgabíró mellé rendelni, azért nem tartja időelőttinek az ünneplést. Megemlékezik szónok a főszolgabíróról, mint odaadó, szorgalmas vezetőről s arról az atyai jóindulatról s törvény tiszteletről, s helyes alkalmazásáról, a melylyel a járás érdekeit s egyesek ügyeit szivén viseli s intézi. Biztosítja továbbra is az ünnepeltet ő s hivatalnoktársai rendíthetetlen ragaszkodásáról s tiszteletéről kéri, hogy ezután is tüntesse ki őket azon szeretettel, a meyllyel eddig is irántok volt. Dr. Fárnek László a társadalom és barátai nevében élteti a főszolgabírót. Szerinte az emberi természet ős joga a kritika. Olyan személyeket különösen a kik a közéletben közfunktiót teljesítenek különösen kötelességünk kritika alá venni. A jelenben őrömmel kívánja konstatálni, hogy ez a kritika az ünnepelt javára dől, ezután Komoró- czy Jenő szólalt fel a járás jegyzői kar nevében, különösen hangsúlyozta, hogy nekik mint legközeleb állóknak volt és van alkalmuk azon páratlan atyai jóindulatáról s igazság érzetéről meggyőződni, a mit a főszolgabíró mint a járás vezetőjét jellemzi, az Isten áldását kéri további működésére is. Berey nagyecsedi esperes lelkész mint egyházi tanácsbirót s egyházának hü fiát kívánja ünnepelni a főszolgabírót. Jármy András mint tapintatos s ügyes politikust élteti, a ki idejövetele alkalmával talált zilált politikai viszonyokat megszüntette. Kathona Qéza a polgári iskola igazgatója MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE talpra esett hasonlatba burkolva tolmácsolja a főszolgabirönak az iskola érdekében tett áldásos működését. Rohay Gyula községi főjegyző városunk társadalmának s a községnek mint erkölcsi testületnek nevében ünnepli Péchy Lászlót hangsúlyozza tevékenységét a község közügyének intézésében társadalmi intézmények létesítésében a s fenntartásában az, hogy egyik másik intézmény mint kaszinó i; bizonyos mértékben stagnál, szerinte a társadalmi tagoltságnak tudatható be. Ezen felköszöntők után Péchy László emelkedett szólásra s megköszönte a megjelenteknek hogy megjelenésükkel dokumentálták hozzá való ragaszkodásukat s szeretetüket, a meghatottság a mely rajta erőt vett, megfossza annak a lehetőségétől, hogy ennek kellően tudjon kifejezést adni. Czélja volt mindig a társadalom összhangjának megteremtése, melyet az által tartotta elérhetőnek, ha ő mint a járás vezetője mások politikai és egyéb más véleményét tiszteletben tartotta, jóindulatot tanúsított mindenki iránt s a törvényeket betartja. E három lényeges tényező állandóan irányította munkáját s ha néha tévedhetett is, megengedhetőnek tartja, hiszen ő is csak ember, tehát tévedhetett. ígéri végül, hogy mindazt, a mit saját legjobb lelkiismereti tudása mellett eddig megtett, azt ezután is megfogja tenni hogy a nagyközség mint a járás mint egyesek érdeke, előmozdítva s megóva legyenek, Isten áldását kéri a megjelentekre és a járás közöségére. Szálkái Sándor kedélyes felköszöntőjében a megjelenést azzal indokolj", hogy őt is szive hozta ide, a mit másról félte.elez. Felszólaltak még Mándy Géza, Kölcsey Béla s számosán. A bankett világos viradtig tartott mindvégig kedélyes hangulatban, a melyet természetesen emelt Nagy Dezső s zenekarának muzsikája. Tisztelettel felkérjük t. olvasóinkat, hogy az előfizetési dijat illetőleg hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. Közigazgatás. Milyen legyen a választójog? A „Széchenyi-Társulat“ veteményes jelentése. A Szatmármegyei Széchenyi-Társulat szerdán Szatmáron rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés tárgya az írásos aként volt, a melyet a választó- jogi reformra vonatkozólag Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök rendezett. A határozati javaslat szerint a szatmármegyei Széchenyi Társulat a választói reform m egalkotá- sát az országgyűlés egyik legsürgősebb feladatának tekinti, mert a 60 év óta érvényben levő és időközben csak némi módosítással változott jelenlegi választójogi törvényt a megváltozott és folyton haladó idők követelményeivel szemben jórészben elavultnak és a választói jogosultság feltételeit, valamint a választókerületek beosztását kölönösen az ország magyar ajkú lakosságával biró vidéken igazságtalannak tartja. Amidőn ezen véleményének a Szatmármegyei Széchenyi Társulat kifejezést ad, egyidejűleg azon szilárd meggyőződését is hangoztatja, hogy a megalkotandó választói reform főcélja nem lehet más, mint a politikai nemzet értelmiségének az ország kormányzásában, vezetésében és irányításában leendő biztosítása. A javaslatot Kelemen Samu, dr. Jármy Béla, berenczei Kovács Jenő és dr. Vajay Károly felszólamlásai után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. * A közigazgatási bizottság ülése. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága pénteken délelőtt tartotta rendes havi beszámoló ülését a vármegyei székház kistermében Csaba A- dorján főispán elnöklete mellett. Az ülésen az egyes előadók tették meg jelentéseiket az elmúlt hónap közigzzgatási eseményeiről, melyek általában véve a rendes keretben mozognak. Figyelemre mértóbb, de egyúttal sajnálatos adatokat tüntet fel az alispán] hivatal statisztikája, amely szeKÉTKEDÉS. .. Ti csodás, színes ifjúkori álmok Lelkem gyönyörbe meddig ringatjátok ? Lágy zsongó szavakkal . . . Hányszor ragadtok néma nagy örömbe, S hányszor csaltok könnyeket szemembe ? Kábító szavakkal. . . Mert sokszor elfog a szürke kétekedés Milyen lesz az álomból ébredés ? Valóra ébredés . . . Nem fogom-e majdan mondani reálok Szétfoszlottatok ifjúkori álmok. Csalfa tündér álmok . . . Jules. 1 A kölcsön. Mehemed sah-in-sah, a királyok királya, nyugtalanul járt fel s alá a dolgozó szobájában. Nagyvezére Melhani, hallgatagon ülve az iró asztalán aggódó szemmel kisérte mozdulatait, mert tudta, hogy Mehemed ki van kelve magából. — Mikor jön a gyors futár Bagdadból ? — kérdezte a sah. Már századszor kérdezte és Melhani mind- ennyiszor azt felelte : — Itt kell lennie minden pillanatban. — Minden pillanatban ! —• Mehemed őrjöngve pattant fel és elharapta hugájának borostyán- szopókáját. — Minden pillanatban ! S én órák ó- ta várok reá . . . órák óta! — Valami baj történhetett vele, óh világ dísze és ragyogása •—mondotta bátortalanul a nagyvezér, s olyan szemmel nézett urára, mint a megvert kutya. — Nem szabad bajnak történnie vele ! Érted-e? Jaj neked! Sápadtan derengett már a reggel. A háztömegek bizonytalan körvonalakban váltak szét egymástól, s a minaretek óriási újakhoz meredtek a levegőbe. Melhani hallotta, hogyan kering a vér ereiben. Reszkető kézzel irt meg egy levelet Farsz tartomány helytartójának. Az utón hangok támadtak, egy szamár ordított, egy kakas kukorékolt, asszonyok rikácsoltak. A Sah nagyot sóhajtva vetette le magát a kanapéra. Gyors futárt küldött volt Marpasz örmény bankárhoz Bagdadba, Mehemednek pénzre volt szüksége,' s ha csak nem akarta zálogba tenni ékszereit az európai bankokban, Marpaszhoz kellett küldenie, aki ilyenkor bizonyos követelésekkel szokott előállani bizonyos, homályos üzleteket illetőleg, melyeket Lurisztánban, vagy más valahol a határszélen szokott lebonyolítani. — A pénz, a pénz ... az ember már a saját alatvalóit sem szipolyozhatja ki, mert különben megtalálnak ijedni az idegen államok, hogy nekik már nem marad semmi. — Manapság nincs nyugta már a fejedelemnek sem! Azelőtt csak méregről tudott a világ, de manapság már vannak európaiak . . . kinek biztos már az élete ? És — mintha végtelen messzeségből hang- zanék — egy dervizs éneke ütötte meg fülét: »Csak azért élünk, hogy elpusztuljunk, S reményünk a feltámadás!« A palota ablakai alatt néhányszor hangszer korcő Él -c3 V t ám gép eket, f,".7Xb0* ferdülés elleni llÍZu8\ül mérték szerint készít: Sérvkötöket, haskötőket, umberg József, keztyü- kötszer- és fűző gyára, betegájjolási cikkek, orvosi műszerek nagy raktára. Nyíregyháza, kath. parócliia épület. Külön próba terem! Mär-» “ íT )-“ CC T3 ISJ CD ® PT o. ?r CD fT
