Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-10-12 / 41. szám

4. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 1911. október 12 A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesü­let kiállításának berekesztése. E hó 2-án tar­tatott meg Szatmáron a „Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület" diszes kiállításának berekesztési ünnepsége. A kiállítás záró gyűlése 11 órakor vette kezdetét, melyet Teleky Géza gróf az egye­sület elnöke nyitott meg. Jelen voltak: Falussy Árpád dr., Csaba Adorján és Böszörményi Emjl dr. alelnökök, Világossy Gáspár titkár, Damokos An­dor dr. ügyész. Továbbá Vajay Károly dr. kir. tan., polgármester, Tankóczy Gyula főkapitány, Teleky Pál gr., Korányi János, Kovásznay Zsigmond, Mándy Zoltán, Bartha Kálmán, Fizely Sándor, György Gusztáv, Kápolnay Paur Viktor. Uray Jenő, Szeőke Sándor, Jantyik Lajos, Szilágyi La­jos, Domahidy Pál, Ujfalussy Dezső, dr., Soltész Miklós, Kiszely Tibor, Gaul Károly és még so­kan a városi és vidéki gazdasági egyesületi tagok és kiállítók. Gr. Teleky Géza elnök röviden is­mertette a kiállítás eredményeit, örömmel állapít­va meg a kiváló sikert. Köszönetét mond a vá­rosnak áldozatkészségéért, melylyel a kiállítási te­rületet átengedte ; és a kiállítóknak, akik becsüle­tes törekvéssel adtak bizonyságot egy nagy vidék kultúrájáról s felhívták a figyelmét a fogyasztók­nak, hogy itt is beszerezhetik minden szükségle­teiket, nem kell idegenbe fáradniok. Köszönetét mond a rendezőségnek buzgó fáradozásáért, az adományozóknek, egyesületeknek, akiket nem so­rolhat fel egyenként. Felhívja és buzdítja a fiatal gazda-nemzedéket a múltak küzdelmeivel megte­remtett alapon az előrehaladás zászlaját tovább­vinni. Csaba Adorján főispán hálás köszönetét fejezi ki a nagyméltóságu elnöknek fáradhatatlan buzdításaiért és munkálkodásáért, mely köszönetét jegyzőkönyvileg kéri megállapítani, amit a közgyű­lés egyhangúlag lelkesedéssel elfogadott. Vajay Károly polgármester örülne, ha a városnak alkal­ma lenne máskor is ilyen áldozatot hozni. Kö­szönetét mond az egyesület vezetőségének, a ki­állítás rendezőségének, titkárának, hogy olyan fé­nyes kiállítást rendeztek, mely nemcsak az egye­sületnek, de a városnak is mindig emlékezetes marad. Dr. Böszörményi Emil, Világossy Gáspár, érdemeit kívánja méltatni s kéri jegyzőkönyvileg megállapítani, hogy a kiállítás sikerében legfőbb érdeme Világossy Gáspárnak volt, aki csodálatos szivósággal, ernyedetlen buzgalommal és munka­kedvvel dolgozott. Az indítvány nagy lelkesedés­sel, egyhangúlag lett elfogadva. Gr. Teleky Géza elnök a kiállítást és az ülést üdvözlő szavakkal berekesztette. Mátészalka város s a vidék mint a kiállítás­ról szóló tudósításunkban már megemlékeztünk igen szép számmal volt képviselve, úgy hogy nem lehet arról szó, hogy munkájukkal szégyeljük magunkat, hanem igenis volt alkalmunk tapasz­talni, hogy iparosaink ügyes, szép, mondhatjuk mester müveikkel a kiállításban résztvevő láto­gatók tetszését váltották ki. A kiállítás ipari és gazdasági és házi ipari zsűri bíráló gyűlésében a következőket méltatta kitüntetésre: A debreczeni ipar és kereskedelmi kamara ezüst érmét nyerte Radoszta Jenő mülakatos. Országos ipartestület bronz érmet nyert Doby Antal úri szabó és Fü- zeséry Zoltán asztalos. Egyesületi bronz érmet és díszoklevelet kapott Tóth Bálint szíjgyártó és Weisz Mór és Társa férfiszabó cég. Elismerő oklevéllel tüntették ki Kuhn Ignác cipészt. Emelkedik a szeszes italok ára. A sze­szes italok szakmájához tartozó kereskedők, vala­mint a likőr- és rumgyárosok értekezletet • tartot­tak, amelyen elhatározták, hogy a j folytonosan e- melkedő szesz és cukorárakra, valamint a gyümölcs­szörpnek magas árára való tekintettel, összes cik­keik és gyártmányaik árát szeptember 10-től kezd­ve átlag tiz százalékkal emeli. NYILT-TÉR. (E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget ajszerk.) 1911. B. 131/6. Ő Felsége a Király nevében I A mátészalkai kir. járásbíróság mint bünte­tő bíróság becsületsértés vétségével vádolt Komo- róczi Timót elleni bűnügyben a Horváth Sándor főmagánvádtó által emelt vád felett, Mátészalkán, 1911, márczius 7-én Balássy Miklós kir. albiró, Unger Béla jegyzőkönyvvezető, dr. Fuchs Jenő ügyvéd mint főmagánvádló képviselője, Horváth Sándor főmagánvádló, Komoróczi Timót vádlott és dr. Szepessy Károly ügyvéd, mint védő rész­vétele mellett megtartott nyilvános tárgyalás alap­ján, a vád és védelem meghallgatása után kö­vetkezőleg Ítélt: A kir. járásbíróság Komoróczy Timót vád­lottat, a ki 46 éves, ref. vallásu, hodászi születésű és lakos, nős, 2 gyermek apja, gazdálkodó, 3000 kor. értékű vagyona van, katona volt, ir, olvas, bűnösnek mondja ki a B. T. K. 261. §-ába üt­köző és 261. §-a szerint minősülő egy rendbeli becsületsértés vétségében ama cselekménye miatt, hogy 1911. évi február hó 5-én Hodászon, Hor­váth Sándor hodászi lakost, ennek távollétében szavait Földváry Károlyhoz intézve „b...d mega papodat, meg a tanítódat“ meggyalázó kifejezéssel illette és ezért a B. T. K. 261. §-a alapján az 1892. XXVíI. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó,- 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett ezen kir. járásbíróságnál fizetendő, behajthatatlan­ság esetén a B. T. K. 53. §-ához képest (5) öt napi fogházra átváltoztatandó 100 azaz egyszáz korona pénzbüntetésre Ítéli. A Bp. 479-480 §§-ai alapján kötelezi a vádlottat, hogy az államkincstár részére felmerül­hető bűnügyi költségeket az 1890 évi 43. t.-c. 9. §-ában foglaltakhoz képest közadók módjára be- hajtandólag-, főmvádló részére pedig 15 nap a- latt végrehajtás terhe mellett 36 kor. ügyvédi kép­viseleti és 24 kor. 10 fill, tanú költséget fizessen meg. A bűnügyi költségeket egyelőre behajthatat- lanoknak nyilványitja. Kötelezi végül vádlottat a B. T. K. 277. §-a alapján, hogy az ítéletet, indokaival együtt joge­rőre emelkedése után saját költségén a Mátészal­kán megjelenő „Mátészalka és Vidéke“ cimü lap­ba tegye közzé. Dr. Fuchs Jenő ügyvéd diját 36 koronában, dr. Szepessy Károly ügyvédét szintén 36 kor.-ban megbízójukkal szemben megállapítja. Ellenben vádlottat egy rendbeli a B. T. K. 261. §-ába ütköző s minősülő becsületsértés vét­ségének vádja és következményeinek terhe alól a B. P. 326. §. 1. pontja alapján felmenti. Indokok: Vádlott tagadásával szemben a kihallgatott özv. Deli Istvánné, özv. Kapros Bernátné és Föld­váry Károly tanuk esküvel megerősített vallomá­sa alapján a kir. járásbíróság tényként állapította meg, hogy 1911. évi február 5-én Hodászon, a ref. lelkész választáson, mert Földváry Károly ha­rangozó az iskola ajtaját, hol a választásnak kel­lett lofolyni, vádlott szerint későn nyitotta ki, s mert az ez időben való kinyitás Horvát Sándor ref. lelkész rendelkezése alapján történt, a harau- gozónak azt mondta a lelkészre vonatkoztatva* b ... d meg a papodat, meg a tanítódat. E tényállásban vádlott használtnak megálla­pított kifejezés a btkv. 261. §-ban meghatározott becsületsértés vétségének alkatelemeit foglalja magában, ebben vádlottat, mert vele szemben bün­tethetőséget kizáró ok fenn nem forog* bűnösnek kimondani és megbüntetni kellett. A főmagánvádló által a tanuk részére előle­gezett, s képviseletevei felmerült, valamint a bűn­ügyi költségek megfizetésere való kötelezés vád­lott bűnösségének folyománya, ez utóbbiak azon­ban csekély vagyonára tekintettel, egyelőre behajt- hatatlanoknak voltak nyilvánitandók. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek vette a kir járásbíróság, vádlottnak a választásból kifolyó felhevült kedély állapotát és alacsony fo­kú műveltségét, ellenben súlyosító körülménynek tudta be, hogy vádlott becsületsértés vétségéért rövid időn belül már két ízben volt büntetve. A vádlott által hivatott Szűcs Tamás, Újla­ki Bertalan, Gál Lajos, Galgóczi János, Hetei Elek és Lakatos Gyula tanuk részint azt hallották, hogy vádlott Földvári Károlyt kísérte, a mikor ez az ajtót kinyitni ment, és a kinyitás alkalmával egyikük sem volt vádlott közvetlen közelében s igy nagyon természetes, hogy a vádlott által hasz­nált meggyalázó kifejezéseket nem hallották. Zafír Sámuel és Szabó József tanuk igazol ták ugyan, hogy Földvári Károly tanú előttük ki­jelentette, hogy vádlott az ő jelenlétében, az Istent és a papot nem szidta, ez azonban mint bírósá­gon kívül tett vallomást a bíróság figyelembe nem vette. Igazolva lett ugyan a kihallgatott tanuk val­lomásával, hogy vádlott a fentebb terhére meg­állapított kifejezés használata előtt ugyancsak 191L. febr. 5-én a templom kertjében azt mondotta Föld­vári Károly harangozónak, mert ez késlekedett a templom bezárása és az iskola kinyitásával, az Istent belétek papostól, tanitóstöl együtt, minthogy azonban e kifejezés illetlen és nem meggyalázó ennélfogva vádlott a főmvádló által e kifejezések használatáért emelt, s btkv. 261. §-ában meghatá­rozott becsületsértés vétségének vadja és követ­kezményeinek terhe alól a kir. járásbíróság a B. P. 326. §. 1. pontja alapján felmentette. Mátészalka, 1911. március 7. Balássy s. k. kir. albiró. (P. H.) A kiadmány hiteléül: Gyúró Sándor járásbirósági kezelő. 9181/1911. B. szám. Ő Felsége a Király nevében! A szatmárnémeti-i kir. törvényszék mint bün­tető felebbviteli bíróság dr. Papolczy Gyula kir. ítélőtáblái biró elnöklete alatt, Szabó József kir. törvényszéki biró, dr. Visky Sándor kir. törvény- széki biró és dr. Félegyházy Kálmán kir. törvény- széki jegyző, mint jegyzőkönyv vezető részvétele mellett becsületsértés vétségével vádolt Komoróczy Timót ellen folyamatba tett bűnügyben, melyben a mátészalkai kir. járásbíróság 1911. évi március hó 7-én 1911. 131/6. szám alatt Ítéletet hozott a főmagánvádló részéről a vádlottnak I. rendbeli becsületsértés vétsége alóli felmentése miait, a vádlott és védő részéről pedig a bűnösség megál­lapítása miatt használt felebbezés folytán 1911. évi julius hó 16. napján a felek távollétében meg­tartott felebbviteli tárgyalás alapján következőleg ítélt: A kir, járásbíróság Ítéletének az ügyvédi di­jak megállapítását tartalmazó nem fellebezett ré- részét nem érinti; Ugyancsak az ítéletnek ezt a fellebbezett ré­szét, amely szerint a vádlott egy rendbeli becsü­letsértés vétsége alól felmentetett, a Bp. 554. §. 2-ik bekezdése alapján a Bp. 385 §, 1. b., pont­jában meghatározott anyagi semmiségi okból megsemmisíti és e vád tekintetében a határozat- hozatalt mellőzi.) A kir. járásbíróság ítéletének fellebbezett többi részét helybenhagyja. Dr. Szepessy Károly védő-ügyvédnek a munkadiját a felebbezésért képviseltjével szemben 10 koronában megállapítja. Indoklás : A kir. járásbíróság a Bp.. 385. §„ 1. b.* pontjában meghatározott és a főmagánvádló feleb- bezése folytán észlelendő anyagi semmiségi ok fennforgására szolgáltatott alapot, az által, hogy az Ítéletben két rendbeli becsületsértést tett eme kifejezések „b .. .d meg a papodat, tanítódat“ — „az istent belétek papostól tanitóstöl!“ egy u- gyanazon esetből kifolyóan rövid időbeli,egymás­utánban, egy akarat elhatározással használtatván* nem két rendbeli, hanem csak egy rendbeli be­csületsértés, vétségének ismérvet tartalmazzák. Ennélfogva a kir. járásbíróság Ítéletének felmentő része megsemmisítendő volt. A kir. törvényszék idevonatkozóan a hatá­rozathozatalt azért mellőzte,, mert a kir.. járásbíró­ság ítéletének helyesen kifejtettek szerint a vád tárgyává tett utóbbi kifejezés meggyalázó tarta­lommal nem bir, s ekként a vádlott bűnössége, ez alapon nem állapítható meg.. A kir. járásbíróság ítéletének felebhezett töb­bi része egyébként vonatkozó helyesen' kifejtett és e helyütt is. elfogadott indokainál fogva hagyatott helyben. A képviseleti dij a Bp* 485. §-a alapján ál­lapitta tó tt meg. Kelt Szatmárnémetiben, 1911. junius hó 16-án. A kir. törvényszék mint büntető feljebbvi— teli. bíróságnak tartott üléséből. A kiadmány hiteléül (P. H.) Olvashatatlan aláírás,, járásbirósági kezelő.

Next

/
Thumbnails
Contents