Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-09-28 / 39. szám

1911. szeptember 28. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 3. oldal. Doktor utríusque juris. A kolozsvári Fe- rencz József Tudományos egyetem tanácsa f, évi szeptember hó 23-án Vida Gyula politikai doktor, tb. szolgabirót, lapunk fcmunkatársát a tételes jog­tudományok doktorává avatta. Eljegyzés. Bogdán Gyula a helybeli első cigány zenekar prímása f. hó 26-án tartotta el­jegyzését Nagy Dezső prímás örökbe fogadott le­ányával a szép szőke Juliskával. Az eljegyzésen a helybeli intelligentia is szép számmal megjelent. Gratulálunk. Tűzoltó nap Mátészalkán. A Belügymi­niszter, a tűzoltó otthon javára országos gyűjtést engedélyezett, mely úgy a fővárosban, mint a vi­déken már eddig szép összeget juttatott a nemes célra. Városunkban október hó 1-én vasárnap d. e. 10 órátóriesznek a Fő-utcán urnák felállítva mellette Nagy Dezső zenekara fog játszani s ha szép idő lesz bizonyára a korzón lesz városunk apraja, nagyja s mi is juttatni fogunk pár fillért a tűzoltó otthon javára. A tiszta mérleg. Glück Erhánuelné szül. Frank Borbála asszony a vasút utcza sarkán á- rulgatja nemes gyümölcseit Mátészalka és vidéke közönségének. Úgy látszik azonban az üzlet gyen­gén folyt, mert a szőllő pontos kiszolgálására rendelt mérő serpenyők a vevők hosszas várása miatt, vagy talán az évek óta tartó állandó hasz­nálat folytán erősen megrozsdásodtak s ócska vassá vedlettek át. Feltűnt az eset egyik vevőnek Komá­romi Lajos mátészalkai lakosnak s jelentést tett a csendőrségnek, a ki a jelentés alaposságáról meg­győződve az eljárást Glückné ellen megindította. Nézeteltérések Hodaszon. ifj. Géresi Já­nos Szováti Lászlóval nem valami jó viszonyban éltek Hodász városában, egy szép napon f. hó 22-én találkoztak is a bufelejíő csarnokában a korcsmá­ban, hol is Géresi egy nála levő bottal úgy hely- behagyta Szovátit, hogy rajta 15 nap alatt gyó­gyuló sérüléseket okozott, az eljárás megindult a tettes ellen. Mit tesz a szerelem. B. M. mátészalkai lakos szabó segéd f. hó 22-én B. E. mátészal­kai lakos, panasza szerint jogos indok nélkül be­zárt udvarába a kerítésen át bemászott. Panaszos a magánlak sértésért kérte az eljárás meginditá­zőlak lenn van a Tabánban a folyó parton, odáig folyton lefelé megy az ut, mely most veszedelme­sen csúszós azért a jegyző az öreg hintón lötyög­ted haza magát, a járásbiró meg a számvevő a közelben laknak, nekik jól esik egy kis gyalogséta hazáig. Az orvos úgy gurul be a terembe mint egy modern kentáur a mi felül ember, alul bycikli s olyan futkározást, izgés-mozgást visz ott végbe mintha őt nem is porból de eleven higganyból alkotta volna a teremtő. Most itt, majd ott, csak­nem egyszerre iít és ott van. Megkóstolja a pa­tikus kávéját, beledalol a nótába, kibicel a szám­vevőnek, neki búsulja magát a tiszttartóval, lecsípi a gyertyahamvát a gyakornok fején, beáll negye­diknek a táncolok közé, megtapasztalja a szonett költőt, szalajtat pincért piccolót, beáll egy percre cigányprímásnak, megtölti a poharakat, leád egy pár adomát a postamesternek, hol lent, hol feláll, kimegy, bejön nincs egy percnyi nyugta. Bizony, hogy nem lehet figyelemmel kisérni mikor, hol van, mikor mit csinál ? Mindenki nagyobb kedvre kap, az ő mosolygós arcát, biztatgató szavait, fürge járását-kelését látva, hallva. Még a kártya is változatosabban jár mióta ő bekukkant, ki ven­né azt észre, hogy egy pár percre kisiklik a teremből. Odakinn a szárnyas ajtók előtt istrázsán áll a két bakter, azokkal hirtelen összesúg: — Volt? — Vvóótt iinnssttóólljjuukk. Ez bizony azt teszi, hogy volt-e ital meg, hogy Jóska és Pali táras cég mindig kettesben sát. Azt hisszük legalább, hogy B. M.-ot semmi rossz szándék nem vezette tette elkövetésénél, hanem a szerelem volt a mozgató erő, amely nem ismer akadályokat, amely lehetővé fogja tenni az esetleg kiszabandó büntetés felfüggesz­tését is. Közbiztonság Nyírmeggyesen. Beköszönt- vén az őszi idő s őszi hangulat elindultak a vidék cigányai a téli eledel megkeritése végett a járás minden községébe, igy tettek a régi törvényes czi- Tgány szokás szerint Rézműves Pál hodászi lakos nemes familiáj a is. Persze a kolduláshoz enge­délyt nem kérlek, hanem a hatóság megtéveszté­se végett tü s egyéb apró kereskedés ürügye alatt kódultak Nyírmeggyesen, amellett a csendőrök sem voltak restek, kinyomozták a família vándorújá­nak célját s feljelentették őket közbiztonság miatt. Tanulmányi kirándulás. Folyó hó 29-én a mátészalkai állami polg. iskola IL.-IV. oszt. nö­vendékei tanáraik kíséretében a szatmári mezőgaz­dasági kiállítást megtekintik. A tanulmányok költségeit a kirándulási alap fedezi. Nagy idők tanúja. Vitkán e hó 20-án halt el Koncz Ferencz gazdálkodó a ki 99 évet élt és munkaképességét csak az utolsó két esztendőben vesztette el. Minden szenvedés nélkül szenderült örök álomra ugv, hogy hozzátartozói is csak pár óra múlva vették észre elhunytát. Kigyókaiand. Nem az afrikai sivatagokon nem is Amerika ősrengetegeiben hanem Vitka községben történt. Batári Bdhjáminríé este gyer­mekeivel kin üldögélt az udvaron mikor a közel­ben valami apró állat megmozdult. Azt hitte, hogy egér, egy vesszővel rácsapott. Rémülve vette észre a következő pillanatban, hogy az egérnek vélt állat kígyó volt a mely bántalmazóját üldözőbe vette és Batári Zoltán 7 éves kis fiúra rácsavarodott, annak karját befogta s erősen átszoritotta. A sze­gény kis gyermek kétségbeesetten sirálkodott mig a kígyó el nem eresztette és el nem menekült. A gyermeknek az ijedségen kívül más baja nem tör­tént. A kígyót valószínűleg a Tiszapartról vágott füzgalyakkal hozták be a faluba. Az egyenes ut megnyitása kapcsán meg­indult parczellázás javába foglalkoztatja községünk adja le ugyanazt a választ egyik a másiknál csak éppen egy betűvel van hátrább. — Hát a jegyző kocsisának? — Aallszszikk aa mmoosstt. — Na hát fiaim szaporán rajta! Ki kell venni a jegyző kocsijából az első kerekeket és hátúira tenni, a hátsókat meg előre mert a jegy­ző bekettyintett, aztán haza kiséritek. Felültök mellé, hátúira kétoldalt s vigyáztok rá, hogy ki ne essen. Ne adjatok rá semmit ha kiabál, mér­gelődik. Nem italos ember, nem látszik meg rajta, de ha esik, olyat esik mint egy zsák. Csak jól fogjátok két oldalról! De fogjátok, mert ha most valami baja esik, ha kijózanodik rögtön elcsap benneteket! Meg van pattanva a ráf meg a talp a háiulsó kerekeken, azért kell előre tenni mert összeroppanna hármdtok alatt. Egy szempillantás alatt készen legyetek! — Eérttjjüükk aalláás'.soonn. — Úgy legyen, na itt egy féllitrire. Ez már el van intézve. Ripakodhat a jegyző a baktereire, azok ugyan nem fognak tágítani mellőle. Pedig egy negyed múlva két óra lesz, ak­kor kötéllel se lehet visszatartani a három deci- seket, azok együtt jönnek, együtt mennek. Addig az orvos leül közéjük negyediknek, elszed tőlük egy pár koronát s szívesen marasztalja őket mi­kor készülődnek, dehogy is maradnának ! A já­rásbiró meg a számvevő azt se várják mig a jegyző befogat. Elköszönnek. A jegyzőt az orvos kikiséri s a folyosón Istennek ajánlja. A kocsi ott vár a .kapu boltozat alatt. De ott vár ám a két s vidékünk lakosságát. Mindenki igyekszik a vá­sárlással, hogy előnyösebb fekvésű telekhez jus­son. Úgy halljuk, hogy néhányan még ez őszszel tető alá hozzák épületüket, viszont többen a kik telkeket vettek, csak tavaszszal kezdik meg az építkezést. Az 1030 koronás kalapról mostanában sokat beszélnek Szatmáron, ahol a kiállításon Kesz- tenbaiun mutatott be egy ezer koronás kalapot. A férfiak szepegve, a nők reménységgel mennek el mellette. Kelemen Samu képviselő kedves dolog­nak látta tósztba foglalni a pompás alkotmányt s a nőkről szólván, óhajtotta, hogy a kalap találja meg a választottját. Szatmár nyugalma föl van dúlva, mióta kiállították az ezer koronás kalapot. Kötelesség az első. Ezt nem teljesítették Monodi Dániel és Szoboszlai Ferencz éjjeli őrök, megfeledkeztek arról, hogy esküjök köti őket arra, hogy Nagyecsed község éjjeli nyugalmát biztosít­sák. A csendőrség midőn ennek nyomára jött, je­lentést tett ellenük a mátészalkai főszolgabírói hivatalnál, hol kötelességükre érzékenyen kioktat­va lettek a hanyag éjjeli őrök. Hivatalos rész. Válasz a „Beregvúrmegye“ Jegyzőválasztás cimü közleményére. Vagy három oldal hírlapi hirdetés került az imént kezembe. Ja igen ! A hirdetések előtt poli­tikai heti lap van vonal alatt valami írásművei. Az ember azt hihetné, hogy tárca, a cime: „Jegyző választás« Azzal' végződik, hogy harapni fogok. Igazán érdekelt a dolog. Elolvastam. Nagyon ked­ves. A mü faja ha nem csalódom megrovási kaland. Kár, hogy nélkülözi a megrovási kalandok szokott irodalmi formáját s nem a többé már nem szo­katlan : „írtam mérgemben“ szavakkal végződik, hanem a merészen úttörő: „Harapni fogok“ ki­tétellel. Különben ez talán magában involválja a mérgességet. A ki olyan feltételek mellett harap mint a cikkíró ur az alighanem a mérgesség su- perlativusánál tart. Egyébiránt lássuk a cikket : A szerfelett felháborodott cikkíró úr nem tud belenyugodni abba, hogy X körjegyzőségben ^meg­ejtett jegyzőválasztás alkalmával az illetékes főszol­gabíró Y urat nem jelölte, ellenben Z urat jelölte s igy Y urra nem lehetett szavazni. Z urra pedig baktor is Segítenek js felszállani. A jegyző megü- tődve szól rájok. —- Ne bolondozatok Jóska, mit toltok a ko­csira? Nem vagyok én a magam nagyapja! A A bakterek összekoccintanak : Igazat mondott az orvos, ittas beszéd ez. A jegyző elhelyezkedik, maga elé szedi a a pokrócot s odaszól a kocsisának : — Menjünk Miska 1 De a két bizalmi férfiú se rest, felkapódznak mellé kétoldalvást az ülésre. A jegyző nagyot néz és keményen rászól az utitársakra. —■ Mi a patvar lelt benneteket ? Nem együtt jöttünk, talán nem is együtt megyünk. Rembecki Jóska megnyugtatja szép szóval : — Na, na tekéntetes úr ne tessen haragud­ni, nem vagyunk mi rosszára. Tetszik tudni mi is voltunk már úgy! Jó az ha ügyeinek olyankor az emberre 1 — Már mi a fitty firingós fittyfenét ügyel­nétek én rám, nem ittam én le az eszemet mint ti szoktátok eb adta léhütői 1 — Meghisszük aláson a tekintetes úrnak, meghisszük — vigasztalja Csipkés Pali — de a- zért csak hadd kisérjük mi most el a tekintetes urat, mert baja talál esni. A jegyző most már magából kikelve ordít: — Ugyan Miska lökd le már ezeket a ke- nyérpusztitó semmiháziakat, mert mindjárt össze- gyomrozom őket. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents