Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-08-03 / 31. szám
MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 1911. augusztus 3. 2. oldal. van ez finomabb alakban a felső osztályokban is. Hány úri ember élvez kényelmes semmittevést felesége hozományából. De szaladnak is ám a nozományos lányok után. Valami német statisztikus kiszámíthatná és arányba hozhatná a hozomány nélküli és hozományos lányok körül udvarló gavallérok számát. Én azt hiszem ha a hozomány számtani haladványban növekszik, a férjjelöltek mértani haladványba szaporodnak. íme a nő modern hivatása. Mint megélhetési eszköz. Hiszen a nőt nem lehet kényszeríteni, hogy ahoz menjen, a kivel nem akarja összekötni a sorsát. Mondja nagyképűen a mai társadalom. De mennyire kényszerítheti az élet. Hány szegény leány kénytelen beledobni magát egy és más kényszerítő körülmény folytán szerelem nélkül a házasság posványába. Ez a modern erkölcs, hogy a férfi hatalmánál és a kényszerítő viszonyoknál fogva magához köt egy nőt és hűséget, követel ától, aki mint áldozat rabszolganő, nem pedig mint feleség irta alá a házassági szerződést. Ez csak addig lesz leheíséges, a mig a nő a férfinek rabszolgája és nem egyenjogú embertársa Végül legyen szabad idéznem a kiváló tudós florenczi egyetemi tanárnak dr. Man- tegarzának a nők mai helyzetéről alkotott véleményét: „Megvetjük a nők műveltségét és nevetünk rajta, eltűrjük mindennap kacérkodásaikat, csak kecsesek legyenek; megbocsátjuk a tudatlanságot, csak Ízléssel zongorázzék és tüzesen táncoljon, imádjuk őt, hanem akkor aztán kedves, kecses mulatságos állatkának kell lennie. A kedves állatkák közül, akik különben a mi képünkre vannak alkotva, kiválasztjuk aki nőnk, gyermekeink anyja lesz!“ Közigazgatás. KÉPVISELŐ TESTÜLETI KÖZGYŰLÉS. Mátészalka nagyközség képviselő testületé folyó évi julius hó 30. napján gyűlést tartott. A gyűlés első tárgyát a járda építő bizottság jelentése képezte. A bizottság az aszfalt építése ügyében julius 27-ig hirdetett árlejtés eredményéről a közgyűlés elé terjesztette, hogy ajánlatot tettek a Magyar Aszfalt részvénytársaság s dr. Helvey Tamás budapesti cégek. Ezen előterjesztés után a szóban forgó kérdéshez hozzászólónak Tárkányi Lajos, dr. Steinberger Samu s Weisz László. A felszólalók kifejtették, hogy az árlejtési idő rövidsége miatt nem érkezhettek be kellő számú ajánlatok s e bemutatott két ajánlatból való választás a község anyagi érdekére káros hatással lenne. A nagyobb óvatosság és mérlegelés szempontjából üdvösnek tartanák, ha uj árlejtés lenne hirdetve. A közgyűlés a felszólalók indítványát magáévá tette s úgy határozott, miszerint uj árlejtést hirdet s az ajánlatok zárbeadási ideje 1911. szeptember hó 4. napja. A tárgysorozat további pontja volt a villany világításra vonatkozólag a Szálkái Gyártelep r. t.-gal kötendő szerződés bemutatása s ennek elfogadása tárgyában hozandó határozat. Az ezen kérdésben a legutóbbi közgyűlésen hozott határozat azzal egészittetett ki, hogyja gyártelep köteles a kialkudott közvilágítási évi egység árér a községháza világítási szükségleteit is teljesíteni, a meglevő oszlopokat és lámpákat pedig a községtől beszerzési illetve bekerülési áron átvenni. Köteles továbbá a gyártelep tűrni, hogy a magán telephon huzaljai jelenlegi állapotban megmaradjanak. A községi elöljáróság jelentette, hogy a mátészalkai vásárvám birtokosság a vásártér miatt a község ellen pert indított, mely ügyben a szat- márnémeti-i k’ir. Törvényszék előtt a per felvételre 1911. augusztus hó 19. napja tűzetett ki határnapul. A közgyűlés a községi elöljáróságot ezen ügyben való szükséges eljárásokra utasította. A községi elöljáróságnak azon jelentését, mely szerint Ganz és Friedländer vásárosnaményi cég a kórház alapja javára 500 koronát adományozott a közgyűlés tudomásul vette. A községi építési szabály rendeleté alapján szépítő bizottságul a közgyűlés megválasztotta. Szabó Sámuel, Dóri Manó, Weisz László Vasas András, Gosztonyi Lajos képviselő testületi tagokat Hivatalos rész. Ünnepelni fognak egy jegyzőt. * A szatmármegyei községi és körjegyzők egyesületének közgyűlése. „Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők mint a hadvezérek !“ Szatmármegye közigazgatásának egyik ilyen tiszteletre méltó közkatonája Érdengeleg község ősz jegyzője, Becsky Géza, aki a f. év angusztus 8-án tölti be körjegyzői működésének 40-ik esztendejét. A szatmármegyei községi- és körjegyzők egylete ez alkalomból érdemeihez méltóan kívánja jubiláns tagja iránti tiszteletét és becsülését nyilvánítani és ezért a jubileum napján, augusztus 8-án Bikszád-furdőn rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés egyedüli tárgya Becsky Géza 40 éves jegyzői működésének megünneplése. Az ünnepi közgyűlésre Bodoky Béla egyleti elnök a következő meghívót bocsájtotta ki: Meghívó a Szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesülete által Bikszádon, a gyógyfürdő helyiségében 1911. augusztus hó 8-án délelőtt 11 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre. Ezen gyűlés egyedüli tárgyát Becsky Géza érdengelegi körjegyző 40 éves hivatali működése alkalmából elhatározott ünnepély megtartása képezi. Felkérem t. kaitársaimat s a jelen meghívó által értesített címzetteket, hogy eme ünnepélyes közgyűlésen elmaradhatatlanul megjelenni szíveskedjenek. Kismajtényban, 1911. julius 27-én. Bodoky Béla egyleti elnök. Tisztelettel felkérjük t. olvasóinkat, hogy az előfizetési dijat illetőleg hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek. a kiadóhivatal* Mutamnr (2.) írta: Jules. (Vége.) Másnap megtörtént az operáció. Az orvosok nem engedtek a beteghez senkit, telefon kér- dezősködésemre is csak nagyon szűk szavú feleletet kaptam. Annyit azonban mégis megtudtam, hogy az operáció sikerült, csak még a seb láztól tartanak. Holnap azonban, ha nem áll be valami komplikáció, fogadhat látogatókat is a beteg. Óh, hogy örült a szivem a lelkem. Nem lesz bánatos, szomorú az a szegény özvegy anya s nem fogja kisírni szemeit az az édes kis lány I.ici . . alig vártam, hogy eljöjjön a holnap s bemehessek Aladárhoz. Végre az is eljött. —- Izgatottan siettem fel a szönyeges, pálmás főlépcsőn s lihegve állottam meg az igazgató szobája előtt. Kopogtattam s benyitottam. Egy kedves arcú öreg ur fogadott. Megmondtam a nevem s engedélyt kértem, hogy Aladárt meglátogassam. — Hogy van a beteg, kérdeztem. —- Hm, Hm, a beteg? a 18. számú beteg? most már jól van, felelte. — Hál’ Istennek, tört fel ajkamról, s izgatottan kérdeztem. — Fölmehetek ugy-e igazgató ur? A kedves öreg orvos némi szomorúsággal mondotta, hogy ne menjek fel, mert már nincs ott a beteg . . . — Hát hol találhatom meg? — Kérdeztem. Az orvos felkelt kimutatott az ablakon az épület túlsó szárnyára, melyek kapujára egy szó volt felírva: Halottasház. — Ott van, mondta szomorúan. — Meghalt ? — kiáltám s éreztem mint fut le ereimben a vér, mint sápadok el. — Igen, meghalt, mondta a direktor egész váratlanul. Ma délelőtt egész jól érezte magát s mielőtt beviték volna a kötöző terembe még tréfálkozott is. Azután, hogy uj kötést tettünk sebére, nemsokára arról kezdett panaszkodni, hogy fájdalmai vannak, lnjektiót adtunk neki. Ezután mintha megnyugodott volna. Nehány pillanat múlva hirtelen felült ágyában, egy nagyot kiáltott s a másik pillanatban halva hanyatlott vissza. Úgy gondoljuk, hogy szivszélhüdés érte . . . még a tanár ur, aki operálta nem is tudja azt, hogy meghalt ... Szomorúan hallgattam, az orvos szavait. Szegény Aladár, hát mégis jól sejtetted, megérezted, hogy meghalsz. Ekkor eszembe jutott amit rám bízott, Megborzongtam. Én tudtára adjam Liának hogy Aladár nincs többé . . . Borzasztó . . . — Menjünk igazgató ur a halottas házhoz, szeretném még látni egyszer szegény fiút, mondtam szomorúan. Szótlanul követtem az orvost, amint mentünk lefelé a lépcsőn valami ismerős hang ütötte meg a fülem. OJ í—i 0> O) sí MENTOSZEKRENYEK É Sérvkötök, haskötők Telei on sz. 96. Alapittatott: 1880. anm.magy. kir. belügyin, •j és részei ur rendelete szerint és mindennemű kötszere két mérték-után készít kaphatók. BLUiVIBERG JÓZSEF spec gSST*” NYÍREGYHÁZA, katli. paródia é, O CD FT ZZ OQ 5 Cy O V
