Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-06-08 / 23. szám
y VI. évfolyam, Mátészalka, 1911. junius 8. Társadalmi és közgazdasági hetilap. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. 23. sz ''rmr* u /( Szerkesztőség és Kiadóhivatal: isz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán. Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. i ni ■■■■■■■■ " ~ i rí , i d Achim András tragikus halála pár pillanatra az egész ország figyelmét a társadalom ama rétege felé irányította, a mely földmiveléssel foglalkozik s a nagyvárosok munkás rétegétől abban különbözik, hogy emezek teljes vagyontalanok, amazok ellenben többnyire bírnak annyi, amennyi vagyonnal, mely vagyon azonban nem ad elég jövedelmet fenntartására úgy, hogy ezen kívül még testi munkával is kénytelen kenyerét keresni. És ez nagy külömbség, a két munkás elem között. Mig a nagyvárosi vagyontalan munkás-sereg, benne élvén a nagyváros kultur levegőjében akarva, nem akarva az utcán működik. Látja a végtelen forgalmat, fejlődést Ő maga munka keresés közben gyakran változtatja helyét, miért is megszokja, hogy környezete, viszonyai gyakran változnak. Lassan jelleme is ily irányú átalakuláson megy át. Hamar otthonos bármely uj környezetben s a régi környezete nagy benyomásokat benne nem ébreszt, arra csak mint tartózkodási helyére gondol vissza. S mert helyzetével megelégedve nincs, a jelenhez pedig semmi sem köti, tekintete a jövőbe néz. Ettől várja boldogulását, s a ki a jobb jövő jelszavával közelit hozzá, annak a szaván hamar elindul, nem lévén annyi értelmisége, hogy a sokszor önző célt észre vegye a hangzatos jelszavak mögött. A földmivelő munkásnép más szóval paraszt, ellenben kis földjéhez van kötve. Érzi, hogy a földje által nyújtott jövedelemre reá van utalva, tehát ösztönszerüleg ragaszkodik hozzá. Tapasztalja, hogy földje gondos művelés által jobb termést ad, ennél fogva valósággal dédelgeti igy a faluja, földje iránti szeretet véribe megy s ez által jelleme konzervatívvá válik. Helyzetével ő sincs megelégedve, de tekintete nem a messze jövőbe néz, nem vár egy jobb világrendet, hanem a földre szegeződik. Ebből a földből e drága kenyeret adó jóból akar minél többet. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő : Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Szerkesztő: idrédy József. Ép e jellembeli külömbség az oka, hogy azok a nagyvárosok által nevelt agitátorok, akik a földmivelő népre vetették ki a hálójukat jelentő sikert el nem értek, mert csak az elégedetlenséget látták, de nem ismerték a nép jellemét s ennél fogva őket a városi nép jelleme szerint is i- télték meg. Achim azonban e nép között nőtt fel. Igen jól ismerte minden gondolatát s igy szivéhez is tudott férkőzni s meg teremtette a magyar paraszt pártot. Ez magában véve helyes cselekedet lett volna, ha nem használt volna Achim is oly hangzatos frázisokat, melyek bármily világrend mellett sem valósíthatók meg, s ha nem alakítja át az élettel járó elégület- lenséget a magasabb társadalmi rétegek „az urak“ elleni gyűlölete. E gyűlölethez csupán egy lépés kell, hogy anarchiává fejlődjön, hogy felébredjen a démoni vágy a más földje után, hogy e vágytól hajtva neki menjen mind annak, ami ennek megszerzésénél útjában áll. Az élet külsőségei is fokozzák aztán ez érzelmeit. Mások lévén a társadalmi szokások a vagyonosabb osztálynál, többet költhetvén fényüzési és élvezeti dolgokra, úgy látja, hogy az „urak“ egy más világban élnek, mely a távolból nézve az eldorádónak tűnik fel előtte s keserűséggel állapítja meg, hogy ő ebből száműzve van. Ma már minden kultur ember át van hatva szociális érzelmekkel. Hála Isten túl vagyunk azon a sötét koron, mely ember és ember között jogi korlátokat von, isteni és emberi törvények szerint a lehetőségig egyenlők vagyunk mint egyének. Ez oly igazság, melynek érzete minden halandóval vele születik. E nemes érzet szüli bennünk az albumisztikus érzetet, mely már annyi meg annyi humánus intézmény szülőanya lett s remélhetőleg fokozottabb mértékben lesz még a jövőben is. De a mint a teremtő nem teremtett Társadalmi bajok. Előfizetési ár: — — — — — — — 8 kor --------------------------------------4 „ Eg yes szám ára 20 fillér. két egyenlő falevelet, vagy porszemet vagy bár csak két egyenlő testi és szellemi képességű embert a mi ellen pedig emberileg orvosság nincs, ép úgy nem létezhet bármily ideális jogi rend mellett sem egyenlő gazdasági megoszlás. Ha tehát elég vakmerő valaki arra, hogy a nép lelkében gyűlöletet szítson azok ellen, akik bármily oknál fogva nála jobb anyagi helyzetben vannak, az vagy agya hibbant, vagy rósz akaratú népámitó, a ki a népet félre vezetvén azt anyagi önző céljaira akarja felhasználni. Ép a legerősebb agitátorok érezhetik és érzik is legjobban annak igazságát, hogy vagyoni e- gyenlőséget teremteni lehetetlen — Az ily Achimok működését lehetetlenné kell tenni, ki kell irtani őket miként a gyomot. Mert nem az a nép igaz jó barátja, aki arra tanítja őket, hogy ő más világban, a pokolban fetreng már itt a földön is, mig az „urak“ a földi paradicsomot élvezik, — a ki a gyűlölet lángját szitjá közöttük, hanem az, a ki egész erejét s egész szociális lényét oly munkásságnak szenteli, amely az emberben lappangó altruisztikus érzelmeket felébresztve embert és embert megismerni és megbecsülni tanít. Hisz a megismerésből fakad a részvét s a részvét parancsolja minden Írott törvénynél erősebben, hogy a ki teheti, a nállánál nyomorultabbon segítsen. Sajnos a mi körünkben is felütötte fejét a nép á- mitás. Szerencsére a gyomot ideje korán észre vettük és kiirtottuk. Azonban a gyom már elhullatta magvát s itt is ott is kezdi a fejét felütni ismét. Szent kötelességet teljesítünk, ha e lelketlen önérdek hajhászókat óva intjük, hagyjanak fel az önérdek bélyegét magán viselő eme átkos munkájukkal, de ha az eredményre nem vezetne, mielőtt még Achimokat engednénk kifejlődni, irtsuk ki e feltörő élősdi burjántokat. Egész évre Fél Negyed „
