Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-04-20 / 16. szám
2. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 1911. április 20. pénzáldozatot alig idézne elő. Az illetékes körök figyelmét e körülményre minden esetre felhívjuk. Nem mulaszthatjuk el végül felhívni olvasóink figyelmét a közegészségi törvény rendelkezéseire, most a tél elmúltával. A föld a téli nedvességtől felszikkadván mindenki takarítsa össze udvarát a téli szeméttől s általában a köztisztasági kivánalmaknak feltétlen tegyen eleget nem csak azért, hogy magukat büntetéseknek ki ne tegyék, hanem azért is, hogy a fertőző betegségek fel ne léphessenek, s el ne terjedjenek, mert a betegségek ellen legjobb óvszer a tisztaság. CSÜTÖRTÖKI STRÓFÁK . . Április van, a mikor már Rendesen a lomb fakad, Mikor dalról, szerelemről Szoktunk szőni álmokat, Mi a szívnek enyhet ad. Leültem hát asztalomhoz E szép érzést költeni, Csütörtöki strófák címen Dalba fogom önteni S lapjuknak beküldeni, Szerelemmel napsugárral, Telve volt a költemény, Volt abban dal, enyhe szellő, Bimbó, rügy, vágy és remény, Mindent bele öltem én. Én nem tudom a kaján sors Miért oly irigy én reám? Miért járatja vélem is az Áprilist, de egyre ám. Hej fele se tréfa ám. Mig én kínnal összhoztam A rímelő sorokat, Kün ez alatt cudar szél fújt, S térdig érő hó szakadt, S a „vicinál“ elakadt. Ecsedi kokó. BO&sazAsHarmat rezeg a virágán a mikor már leszállóit az égő nap, Könycsepp rezgeti szempilládon, a mikor én utoljára láttalak. Ne sírj, ne sírj, édes rózsám, akármilyen messze vagyok tetöled, Majd eljön még az az idő, hogy dobogó keblemre ölellek. Enyhe szellő, esti szellő rázogatja a fákról a levelet, Vele küldök minden este kis angyalom üzenetet te neked. Hogyha majd az esti szellő megzörgeti virágos kis ablakod, Arról tudd meg, hogy én akkor egy kis lányra, szőke lányra gondolok. Galim Berti. A nyaklánc. Mainó Ellena grófnő izgatottan jár a szalonjában. Néha árnyék vetődik magas, szigorú homlokára, amelyben a harmincöt tavasznak még semmi nyoma. Megáll a tükör előtt, szépnek, tetszésnek találja magát. Mindamellett kissé nyomott a hangulata. Eszébe jut a pár nappal ezelőtt elvesztett smaragd nyaklánc. HÍREK. A t. olvasóink elnézését kérjük, hogy e heti számunk rendes időben nem jelenhetett meg leküzdhetetlen akadályok miatt. Hivatalvizsgálatot tartott Mező Károly nagykárolyi m. kir. pénzügyi számtanácsos a helybeli m. kir. adóhivatalnál e hó 18., 19. és 20. napján, ahol mindent rendben találva, a pontos ügykezelésért Kerekes Bertalan adótárnoknak elismerését fejezte ki. Hymen. Fazekas Arthur, a Frakl Mór Fia községünkbeni előkelő cég tulajdonosa, f. hó 16-án tartotta eljegyzését Lőcsén, Weisz Hedviggel. Eljegyzés. Dr. Merts László nagykárolyi ügyvéd a napokban eljegyezte Filep Márgitot, Filep István árvaszéki iktató leányát. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató e héten hivatalos minőségben városunkban időzött. Kinevezés. A m. kir. -földmivelésügyi miniszter Róna Sándor oki. állatorvost, városunk fiát, ideiglenes minőségű díjtalan állatorvos-gyakornokká kinevezte és szolgálattételre a temesvári törvényhatósági állatorvoshoz osztotta be. Elrémitő adat az amerikai kivándorláshoz. Azok a szerencsétlenek, kik egy boldogabb jövő reményében tömegesen hagyják el szülőföldjüket, nem is képzelik, hogy itthon elprédált vagyonkájukat pénzsóvár vállalatok zsebébe tömik, mig ő nekik maguknak legtöbbször a teljes erkölcsi és anyagi tönkrements az osztályrészük. Sajnos igen sokan vannak vármegyénkben is, kik ismerik a „Cunard“ hajós társaságot, a mely Fiúmétól szállítja véreinket a nyomor hazájába Amerikába, hát ez a hajós társaság az 1910. évben 23.860,576 korona tiszta nyereséget vágott zsebre. Mennyi köny szárad e nyereséghez, mennyi szerencsétlen fedélközi utas halálutját mutatja napnál világosabban e horribilis haszon, Ezekkel a milliókkal lehet megmagyarázni azt a kedvezőtlen eredményt, a- mit hazánkban is ez évi népszámlálás feltüntet. Ha az a bő tapasztalat, melyet alkalmunk volt és Miután minden kísérlet, hogy megtalálják, hiábavalónak bizonyult, plakátokon hirdették ki az utcasarkokon, hogy a becsületes megtaláló illő jutalomban részesül. Hirtelen kinyílt az ajtó és megjelenik egy szolga s bejelenti Diego Fabri ur látogatását. — Mit akar ? — Nem tudom. Azt mondja, hogy olyan fontos dologban kell neki beszélni, amely a grófnőt is közelről érinti. — Bocsássa be. Harminc éves, elegáns ember lép a szobába hanyag frizurával, szőke bajuszszal és meghajtja magát. A grófnő azonnal felismerte és igy szól hozzá! — Hogyan uram, ön itt, az én házamba? Bocsánatért esedezem, grófnő . . . A bátorsága túllépi a határt. Nem elég önnek, ha az utcán üldöz, ha az üzletek kirakatai előtt vár reám, ha a kúpok ajtajában lesi, hogy mikor hagyom el a házat, ahol látogatóba voltam. — Ezer bocsánatot kérek grófnő, de nincs más eszközöm, mint amely biztosítja számomra azt az élvezetet, amit az ön személye bennem kelt. — Igen, de végül még a házamba is tolakodik. Talán nem tudja, hogy férjes asszony vagyok és hogy Qabrielie Maino felesége. — Sajnos, tudom, grófnő. — Ha most a férjem tanúja volna az ön merényletének, bizonyára alaposan mjgleckéztetné. van ma is az amerikai kivándorlás áldatlan voltáról lépten nyomon szerezni, nem elégséges az illetékes körök, de főleg a társadalom megmozdulására, akkor a „Cunard-nak ez a múlt évi eredménye mindenkit kell, hogy cselekvésre buzdítson. Ezek a milliók talán mégis csak felrázzák társadalmunkat letargikus álmából. Népnevelés, italmérés. Közismert, hogy népünk különösen egyes vidékeken a kultúra terén nagyon hátra van maradva. Az utóbbi 15 év alatt az igaz, hogy a kormány minden lehetőt elkövetett, hogy ezen a sajnos állapoton változtasson, de néhány év alatt évszázadok mulasztását pótolni képtelenség. Nem lesz érdektelen, ha egybevetjük az iskolák számát, a korcsmák számával. Hazánkban 252 lélekre esik egy italmérés, mig 1008 lakosra csak egy iskola. 1908. évben volt 26647 elemi iskola, ezzel szemben ugyanazon évben 66220 helyen mérték a legtöbbször erkölcsi és anyagi romlást okozó pálinkát, tehát aránylag több, mint négyszer akkora az italmérések száma. Pedig ebben a számban még nincs igenigen sok zúg korcsma, hol engedély nélkül mérik az italt. Mindenesetre épületes kis statisztika. A belügyminiszter köszöneté. A Krassó- szörénymegye árvízkárosultjai részére a Szatmár- megyében gyűjtött 963 K 40 fillért mostanában uyugtázta a belügyminiszter és megbízta az alispánt, hogy tolmácsolja az adakozóknak meleg köszönetét. Egy ipartestület jubileuma. Már jelentettük, hogy a nagykárolyi ipartestület létesítésének a f. évben lesz a 25-ik évfordulója. A jubileumot zászlószenteléssel egybekötött ünnepséggel fogják megülni. A jubileum ünnepség f. évi augusztos hó 27-én lesz. Adomány. Dr. Boromissza Tibor Szatmár- egyházmegyei püspök a nagykárolyi Katii, legényegyesületnek házépítése javára 6000 koronát adományozott. A szatmári kiállítás. A jubiláris kiállítás előkészületi munkálatai rohamos léptekben haladnak előre. A vidéki bizottságok kettő kivételével már meg vannak alakítva, most már az egyes — Tudom, tudom. — És? Én minden titkos remény, minden megvetendő szándék nélkül jöttem ide, csak úgy, mint más halandó, akinek megadatott az a szerencse, hogy önnek kellemes hírrel szolgáljon. — Mondja már meg végre, hogy mit kíván ? — Semmit ... és mindent, grófnő. —Hogyan érti ezt ? — Egyszerűen, elhoztam önnek a nyakláncot, a melyet ön . . , — A nyakláncomat? Az lehetetlen! Ön találta meg ? — Igen grófnő. Itt van. (Ezzel átnyújtja.) A Piaza San Fide- le sarkán találtam, ahol az ön kocsija várt. — Köszönöm, nagyon köszönöm. Bizonyára leesett, amikor kocsira szálltam. Ha mindjárt tudtam volna idejövetelének célját . , , Foglaljon helyet, uram. — Köszönöm. — Bocsásson meg, uram, hogy csak most mondom, de megjeleuése a házamban kissé megzavart. — Milyen módon ? — Oh, nagyon kellemesen. — A nyaklánc felfedezése, vagy az én személyem ? — Mind a kettő. — Köszönöm, — Kérem.
