Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-23 / 12. szám
Hogy taníthat illemszabályra gyermekeket? Aki még maga is az ellen vétkezett. Hogy taníthat Isten, s ember szeretetre? Kinek gyülölség ég szivébe leikébe. Ez csak mostanába kezd divatba jönni Tanítók lapokba kezdenek „czikkezni“ De nem olyat a mit tőllök várni kéne’ Hanem egymást szidják és ítélet-féle Czikkeket közölnek, a nép nevelői ; (?) Uram Isten! hová fogunk már igy jutni ? Nagyon szépen kérem Sz. S. urat arra, Hogy mint lapunk egyik heti krónikássá, írja meg egy vastag tollal írott versbe. A tanítóknak mi a kötelessége ? Hivja elő azt a „Kakuk“ madárt kérem, És jósoltassa meg nekik vele szépen, Hogy legyen a ta//-harcnak már egyszer vége! Mert megunják ezt a szülők is végtére S olyat „fütyülnek“ a tanítók fülibe, Hogy nem lesz kedvök eldicsekedni véle! Tibortelep, 1911. márcz. 17-én. Tekintetes Sz. S. urnák kiváló tisztelője Kölcsey Béla. HÍREK. Kossuth Lajos halála évfordulója. E hó 20-án éjjel 11 óra előtt 5 perccel volt tizenhetedik évfordulója annak, hogy a legnagyobb magyar polgár Kossuth Lajos szive megszűnt dobogni. — Ekkor hunyta le szemét távol idegenben Magyarország volt kormányzója. A zászló, melyet fennen hordozott, kihullott elhidegült kezéből, mint ember ő is alá volt vetve a halandóság törvényeinek. Minekünk azonban, akik hiszünk a lélek halhatatlanságában, hinnünk kell, hogy annak idején Kossuth hamvaival együtt a lelkét is elhoztuk Magyarországba. A már szintén megdicsőült Jókai Mór a képviselőház nevében tartott Kossuth felett emlékbeszédet. Ő mondta: „a lélek nem hagyja el azokat, akiket szeret s ő neki annyi szeretni valója van itten!“ És mi magyarok nem is szűnünk meg őt szeretni, mert nem feledhetjük el, hogy mit tett ő édes hazánk megmaradása érdekében. Boruljon azért le minden magyar ember s közeli diadaláról és világra szóló dicsőségéről álmodozzék, Pierre íróasztalánál ült s a villamoslámpa fényénél remekműve különböző szelvényeinek vázlatait méregette. Az asztalon feküdt az államtitkár sürgönye, melyben ez tudatja vele, hogy a szépmüvészetek ministere másnap d. u. M.-be jő remekének megtekintésére. Pierre már látta a miniszter barátságosan mosolygó arcát, melylyel mestermüvéhez a nemzeti építőművészet dicsőségéhez gratulál, s lelkét eltöltötte a büszkeség. Végre legszebb álma, művészi ábrándja megvalósul s ő leszedheti annyi átvirrasztott éj, fáradságos tanulmány és gondos munka édes gyümölcsét.. Ábrándjai közben egyszerre megmagyarázhatatlan izgatottság fogta el. Holnap korán reggel megkezdik az állványok szétszedését s akkor ellenei nagy bosszúságára ki fog tűnni, hogy számítása helyes volt, hogy az óriási kupola emelése nem megoldhatatlan feladat. De csakugyan helyes volt-e a számítás és a falak megbirják-e az óriási súlyt, melylyel a kupola rájuk nehezedik ? Pierre Leduc izgatottan előkereste terveit, számításait, s pontról-pontra újra átnézte. Egyszerre elhalványodott és minden tagjában remegni kezdett. A számításba hiba volt, egyszerű össze- adási hiba, egyetlen alacsony számjegy, mely a- zonban a sor végén óriásira emelkedett. A kupola súlya egy tizedrészszel meghaladta az oldalfalak ellentálló képességét. Ha holnap az díványokat, rebegjen egy hála imát a Mindenhatónak azért az emberért, aki lángszavával felkeltette álmából a magyart s megalapítója lett a mostani Magyar- országnak. Sok hü-hó semmiért. A gyászos emlékezetű Ököritó hírét a napokban a fővárosi sajtó felelevenítette, még pedig azon szomorú okból, hogy az akkor begyült adományok még nem osztattak ki. A sensáció-éhes fővárosi sajtó, mint vércse csapott le megyénkre s kárhoztatta megyénk vezetőit, holott ők egyáltalán nem hibásak. Úgy látszik divattá kezd válni a fővárosi sajtóban, hogy egyes kevésbé elfoglalt riporterek minden aktuális indok nélkül kiruccannak a „vidékre“ és úgynevezett szenzációkkal megrakodva térnek vissza. Csakhogy az ilyen kirándulási szenzációk néha visszafelé sülnek el. így járt „Az „Újság“ munkatársa is a múlt heti ököritói riportjával. Mi, a kik az ököritói segélypénzek históriáját a- laposan ismerjük, ezennel megállapítjuk, hogy ezek körül semmiféle botrány nem történt. Elismerjük ugyan azt, hogy a segélyek kiosztása már rég megtörténhetett volna, de a késedelmes kiosztásért, sem az alispán, sem más megyei közeg, hanem a belügyministériam illetékes ügyosztálya a felelős. A segélyek kiosztását eddig a bizottsági elintézés és különösen az a körülmény gátolta, hogy a belügyministérium a nála volt 58,000 koronát nem adta le. A segélyző bizottság a múlt év okt. 8-án tartott ülésében állapította meg végleg a kiosztási aránykulcsot. Ez a bizottság az iratokat november első felében adta be az alispáni hivatalhoz, ahonnan november 19-én lettek felterjesztve. A f. év január elején értesítés érkezett a belügyministéri- umtól, hogy az ököritói iratokból egy jegyzőkönyv hiányzik. Ez nem akadályozta volna a kiosztást, de a ministérium a segélyezési tervezet indokolását is felkérte. Ezen indokolás megszerkesztéséhez' az alispánnak a tüzkatasztrófa által okozott teljes vagy korlátozott keresetképíelenségre vonatkozó orvosi bizonyítványokat kellett a bizottságtól újból beszerezni. A legutóbbi ujságközlemények azonban egész más fordulatokat adtak a dolognak. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. melyek e falakat tartják, s melyeken részben a kupola is nyugszik, megbontják, a világcsodának készült remekmű meuthetetleniil összeomlik . . . Leduc kétségbeesetten bámult a villamos lámpa vakító fényébe. Agyában és szivében hevesen lüktetett a vér. Újra átnézte a számítást. Nincs mentség sehol! Holnap alkotmányával együtt hir- neve, dicsősége és jövője is összeomlik. Pierre fázva felemelkedik. Magára vetette felöltőjét, eltávozott a szomszéd szobába, honnan rövid idő múlva vászonba burkolt nagyobb csomaggal visszatért. Azután halkan kinyitotta az ajtót a sötét folyosón át lopva kisietett a koromsötét éjbe. Félóra múlva tűzi lárma Verte fel M. lakosait. A tüzfény a kiállítás területe felől világított. Az iparcsarnok belső párkányzata égett. Az őrök mélyen alhattak, mert mire a tüzet valaki észrevette, az egész állványerdő lángokban állt. Az oltást épen megakarták kezdeni, midőn a kupola M. büszkesége és Leduc remeke óriási dorrejjel összeomlott s a lehulló törmelék ezerfelé szórta a tűz izzó zsarátnokát. Hetek múlva a törmelék eltávolítása közben, kövek és égett gerendák alatt megtalálták Pierre Leduc félig megszenesedett holttestét. Zoltán Vilmos. 3. oldal. Pétieken reggel a belügyministeriumból leirat érkezett. A belügyminister közli, hogy az eddigi kezelése alatt álló 58,009 Kor. 03 fillért az alispán kezéhez kiutalta. Utasítja az alispánt, hogy a segélyek kiosztását a segélyezési bizottság által a múlt év október 8-án megállapított aránykulcs szerint haladéktalanul foganatosítsa. A segélyösz- szegből 104,678 k. 98 fillért a nagykárolyi adóhivatal kezel, a belügyministérium által kiutalt üsz- szeg 58009 k. 03 fillért tesz ki. Ez a 162688 k. 01 fillért tevő összeg f. hó 25. és 26.-án lesz az alispán az érdekelt főszol- gabirák közreműködésével a helyszínen kiosztva. Esküvő. Purjesz Simon kőbányai lakos e hó 10-én esküdött örök hűséget V/eisz Herman helybeli lakos kedves leányának Malvinkának. Ezertagu küldöttség a ministerelnöknél. A segédjegyzők és községi alkalmazottak országos egyesülete március 27-én nagygyűlést tart, mely után Héderváry Károly ministerelnökhöz, mint belügyministerhez ezertagu monstre-küldött- séggel járul, hogy a községi tisztviselői kar sérelmeinek orvoslását kérje. A nagygyűlésre az ország minden részéből rendkívül nagy számmal jelentkeztek. Ezen a gyűlésen Földes Béla nagybányai képviselő is fel fog szólalni. A kiütéses tífusz. A szatmármegyei betegállapotban az a változás történt az elmúlt héten, hogy f. hó 8-án Felsőfernezelyen egy újabb megbetegedés fordult elő, haláleset a héten nem volt. Néhai dr. Aáron Sándornak a nagykárolyi járványkórházban 14 napi megfigyelés alatt állott ápolónői egészségesen elbocsájtattak. A bilkszádi-halmi vasút, A kereskedelmi minister a bikszádi-halmi vasút előmunkálati engedélyét egy évre meghosszabbította. Uj egyházmegyei főgondnok. Luby Géza halálával megüresedett a szatmári ref. egyházmegye főgondnoki állása. F. hó 11-én tartatott, meg az egyházmegye közgyűlése, ahol egyhangúlag Madarassy Dezső tanácsbiró választatott meg az egyházmegye főgondnokává. — A közszeretetben levő uj főgondnok megválasztása az egész vármegyében nagy megelégedést keltett. Véres-Sándor napja. F. hó 17-én este 9 óra után Kosa Ferenc és Balázsi Ferenc mátészalkai lakosokat A. Szabó Károly, Farkas Sándor, Váradi József s még egy nehányan kicsalták az épen apja névnapját ülő Balázsi portájáról megtámadták őket s Balázsit egy disznóö'ö késsel több helyen úgy megszűrtük, hogy aligha épül fel. Kosát pedig aki Balázsinak a segítségére sietett egy karvastag fadoronggal úgy vágták fejbe, hogy nemcsak a feje szakadt be, hanem a dorong is forgácsokra tört. Az egész verekedésnek állítólag a cigány volt az oka. Balázsi nem akarta az A. Szabó-ék által már előre felfogadott bandát csak fele részben átengedni. Ezen vesztek aztán össze. A vizsgálat folyik. Újítások a pénzügynél. A magyar kir. pénzügyminister a pénzügyőrség színvonalának emelése érdekében több újítást tervez. Efelöl egyelőre az az értesülés, hogy ujitásképen a vizsga nélküli fcvigyázó két csillagot, a vizsgázott fővigyázó három csillagot, a szemlész pedig őrmesteri jelvényt kap. A kardbojtokat pedig kifft ~ ják cserélni. Ezenkívül egyéb tekintetben is inké a katonai szervezet és szolgálat mintájára sz veztetnék át a pénzügyőrséget. Rkath. templomünnepély. Szent Józ napján igen szép és lélekemelő ünnepélyt renc zett a rkath. egyház védszentje, szent József tiszteletére, amely elősegítve e gyönyörű tavaszi időtől igazán pompásán sikerült. A mátészalkai rkath. templom ugyanis szent Józsefről van elkeresztelve Már a kora reggeli órákban jöttek körülbelül 400-an, Paposi, nyircsaholyi rkath hívők, lelkészeik
