Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-02-23 / 8. szám
2. «1daf. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. egyik ember a másiktól kapja el, nem pedig mint a köznép állítja: az Isten bocsátja reánk, hiába is óvakodunk tőle! Közegészségi törvényeink sem hézagmentesek, igen sok kívánni, pótolni valót hagynak még maguk után. mindazonáltal nagy mértékben akadályoznák a járvány terjedését, ha a közegészségügy hivatott tisztviselői és őrei mindent megtennének, hogy a törvény intentiói, szükség esetén népies előadások keretében, szigorúan keresztül vitessenek és betartassanak. Ezáltal elérnők azt, hogy a köznép ferde felfogása a helyes irányba tereltetnék. Persze hosszú — talán egy emberöltő — kitartó munkájára volna szükség, hogy eredményeket lehessen felmutatni. De akkor tudnánk eredményt felmutatni: ott állana előttünk munkánk méltó gyümölcseként a testben szellemben megerősödött magyar! (-a -a). Közigazgatás. KÉPVISELŐ TESTÜLETI GYŰLÉS. Mátészalka képviselő testületé f. hó 23-án d. u. 4 órakor a városház tanácstermében ülést tart, melyet annál kíváncsibban várunk, mert hiszen ezen a gyűlésen fog talán eldőlni a telefon kérdés és az aszfalt járda létesítésének ügye. Reméljük, hogy a város érdemes képviselő testületé nem fogja megsemmisíteni a beléjük helyezett reményt, hanem a haladást, a város fejlesztését fogja szem előtt tartani, s egyhangúan elfogja fogadni a város fejlődése érdekében oly szükséges újításokat. — A tárgysorozat egyébb- ként a következő : 1. Alispán urnák a vármegyei telefon hálózat létesítése tárgyában kelt 24347/910. számú rendelete. A félj joga. (Délelőtt. Ferenc és Margit a Kossuth-utcán járnak; hideg van de ők igen lassan mennek, nagyon közel egymáshoz, olyan közel, hogy szinte karonfogva. Szemmellátható, hogy nem véletlenül találkoztak össze, elmerülve beszélgetnek s nem veszik észre, hogy már ötször mentek végig az utcán. Végre, mikor már a kaszinó sarkán a hordárok kezdenek összenevetni, Margit meg áll egy bolt előtt. A kirakatban női kabátok, prémes téli jószágok dideregnek.) Margit: Ide be kell mennem. Feri: Igaz, maga vásárolni akar. Mit vesz ? Margit: Téli gallért magamnak. Meg akarom lepni a mamát, nem tud róla. Feri: Ilyen kis önző? Azzal lepi meg a mamáját, hogy saját magának vesz egy gallért ? Margit: Nemcsak az, hanem (büszkén) hogy asszonyos gallért akarok venni. Egy szép, hosszú, ujjatlan gallért. Olyan leszek benne mint egy asszony. Feri: Hihetetlen! Margit: Mint egy fiatal asszony. Feri: Még hihetetlenebb! Hát megvárom itt addig. Margit: Megfázik ! Szegény, hideg van, ugy-e Feri: Dehogy! Hanem be is mehetek magával. Margit: Be? Mit gondol az nem illik! ? Mit fognak gondolni a boltban ? 2. A régi kórház épületének haszonbérbe a- dásáröl felvett árv. jzkv. bemutatása. 3. Weisz Lajos és társai kérelme aszfalt járda létesítése iránt. 4. Csizmadia Ferenc és társai kérelme a községi előfogat és fuvarozás teljesítéséért évi megváltási összeg megszavazása iránt. 5. Izsó Károly és társai kérelme a Bencsi utcában palló járda felállítása iránt. 6. Községi elöljáróság javaslata a különböző címen gyümölcsözés végett elhelyezett betéteknek a község építési költségeire leendő felhasználása iránt. 7. Róth Jakab illetőségi ügye. 8. Lakatos Juliánná illetőségi ügye. * BIR Ó VÁLASZTÁS. F. hó lG-án volt a tisztujitás Nyirvasvári és Nyírcsászári községekben. A választásokon Dr. Dienes Dezsó szolgabiró elnökölt. Nyirvasvá- riban biró lett Mándoki György, albiró: Huszti György ; pénztáros : Bodnár Mihály. Nyírcsászáriban megválasztották bírónak: Tamás Ferencet, albirónak : Németh Mihályt, pénztárnoknak : Bé- gányi Istvánt. * A VÁRMEGYEI KÖZPONTI VÁLASZTMÁNY ÜLÉSE. Vármegyénk központi választmánya a tagok eskütétele és megalakulása, továbbá Luby Géza országgyűlési képviselő elhalálozása folytán a a fehérgyarmati választó kerületben az uj képviselőválasztás elrendelése, az országyüiési képviselőválasztók múlt évi névjegyzékének folyó évi kiigazítására szükséges intézkedések megtétele, végre Márosán József nagynyiresi segédjegyző ellen Birle jános szamostölgyesi lakos fegyelmi panaszának elintézése céljából f. hó 16-án délelőtt 11 órakor a vármegyei székház emeled kis termében ülést tartott. A fehérgyarmati képviselőválasztás határnapjául e hó 27-ik napja tűzetett ki és választási elnökkké Sáníha Kálmán földbirtokos választatott meg. Feri (egyszerűen) : Hogy egy szerelmespár ember. Margit (méltatlankodva): Na látja, ezt nem szabad, hogy gondolják. Ha még azt gondolnák, hogy házasok, férj és feleség? Feri (bölcsen): Maga kis csacsi, hát a szerelmespár ember nem lehet férj és feleség? Margit: Lehet, de vájjon azt fogják-e gondolni ? Feri (meggyőződéssel): Okvetlen. Ami az én bajuszomat illeti (megsimogatja a bajuszát) azért jótállók. Margit (komolyan): Az én termetem is asz- szonyos egy kicsit, mondták mások. De Feri, Ígérje meg, hogy olyan lesz, mint egy — egy férj. Feri: Megpróbálom a maga kedvéért. (Bemennek az üzletbe, hol mindjárt hajlongva veszik körül őket: Alázatos szolgája 1 Kezét csókolom, nagyságos asszony! Feri (susogva:) Egész jól kezdődik látja. Margit (elfogódva, komolyan a boltoshoz) : Gallért kérnék, hosszú, ujjatlant. A boltos: Igenis: (felkiált az emeletre). Sebestyén ur, mutasson gallért a nagyságos asszonynak. Tizenkettő perzé öt-huszonhat. Tessék kérem felsétálni az emeletre. Margit (felsétálnak az emeleti dobogón, súgva): Feri, vigyázzon ám, nehogy elrontsa a dolgot, jó? Feri (könnyelműen): Tegezni fogom és vége, jó? Margit (miközben végigsétálnak az emeleten, sóhajtva): Csak a lornyettem itt lenne. CSÜTÖRTÖK|^STRÓFÁK . . . A kritika Mátészalkán. Egy helyiérdekű vadregényes történet vázlata, több részben, dalokkal. (Első rész, amelyben a főhős bemutattatik.) Csoda történt Mátészalkán, Elmesélem fűnek fának: „Eclaire“ Urból kritikus lett. Nekiment a kultúrának. (A kar:) Dinom-dánom Én nem bánom . . , Mi nem bánjuk . . . (Egy hang:) Hát kibánja? (Én mint magán énekes) Vigye kánya Én felőlem . . . Kritizálhat Ugyan tőlem. Nem hallgat el Ezért lantom, Nem zavarja Az én hangom, Sőt, a strófát Szebben fújja (A kar:) Halleluja! halleluja! (Második rész, melyben a szerző, a kritika egynémely hiányosságai felett kesereg.) Vettem strófáit, tisztelt „Eclaire* ur Ilyen szép verset olvasni öröm, Egy dolog azonban mégis szemet szúr, Hol marad el a sok „macskaköröm“ ? ? (Harmadik rész, me'yben az utolsó sor homályosságára néminemű világosság derittetik.) Macskakaram . . . Macskaköröm . . . Az eszem hiába töröm, Fő a fejem, nő a lázam S hogy ezt jól meg magyarázzam, Nem találok kellő szókat (Vagy ha igen hat nem jókat) Feri (mulatságos képet csinál a sok felaggatott női gallér láttára): Különös ez a sok asszony fej nélkül, éppen olyanok . . . Sebestyén ur: Milyen szinben méltóztatik ? Szürke, drap, zöld, sötétkék ? A szürkét igen ajánlhatom. Margit: Feketét, valami szép fekete szinüt akarok. Sebestyén ur : A szürkéket igen ajánlhatom, Nagyon jó szin, a legdivatosabb szin. Feri (hogy éppen mondjon valamit): Igaz, miért is akarsz feketét ? Nagyon komoly. Margit (súgva): Hiszen asszonyost akarok, tudja! (Fenn): Feketét szerettem volna. Sebestyén ur: Sajnálom, éppen a feketékből most nincsen. Nagyságos ur is bizonyára jobban szeretné ezt a szép szürkét? Feri (előkelőén): Nekem mindegy, ahogy a feleségem akarja. Margit: Hát fel próbálom ezt. Sebestyén ur: A kisasszony majd . . . Feri (sértődve): A feleségem ! Sebestyén ur: (3 kérem, a probirmamzelt gondoltam, hogy majd hívom. — Kisasszony, próbálni 1 (Bókolva): Különben bocsánat ö nagyságát bátran kisasszonynak lehetne tartani a nagyságos ur nélkül. Margit (magában): Szemtelen ! Feri (ugyanúgy) : Szemtelen ! (Előkerül egy kisasszony megáll a középen s
