Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-02 / 5. szám

4. ©Idái. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. Ugy, hogy a kőszénfüst lassan megtöltötte a szo­bát 8 megfojtotta a szerencsétlen fiatal leányt. Mikor 20-án reggel 3 órakor költötték Majerovicsot s a nagy dörömbölésre sem nyitott ajtót, betör­ték azt s ott találták még melegen a holttestét. Legelőször a fehérgyarmati járás orvos vizsgálta meg Májerovics Szerénát, de csak már a beállott halált konstatálta. Még 20-án kiszállott a hely­színére Dr. Dienes szolgabiró Dr. Csató járás orvossal s megejtették a nyomozást, melynek e- redménye szerint felelőség senkit sem terhel. A Mátészalkai iparosok köre január hó 29-én tartotta meg tisztujjitó közgyűlését. Elnök lett Petróczi József, jegyző Qéresi Suta Pál, pénz­tárnok Hagymássy Béla, titkár Lengyel Péter, ügyész Dr, Szepessi Károly, könyvtárnok Erdei György, háznagy Mátyus Károly. Helyreigazítás. A karácsonyi másodnapján rendezett gyermekelőadáson felülfizettek névsorá­ból kimaradtak Müller József és Doby Antal utób­bi felülfizetett 3 koronát, előbbi 5 koronát Mindket­ten fogadják a rendezőség köszönetét. Bankgyülések. F. hó 29-én három bankunk tartotta meg szokásos évi közgyűlését. A Közgazdasági bankban a lemondott Dr. Szúnyog Mihály elnökigazgató helyett Berger De­zső vezérigazgató elnökölt. A mérleg bemutatása és jóváhagyása után határozatba ment, hogy 4 évi fennállása óta folyton erősbödő és fejlődő intézet 6 kor. osz­talékot fizet, melynek kifizetését január hó 30-tól folyósítja. A lemondott Dr. Szúnyog Mihály hely­ett igazgatósági tagul Dr. Dienes Dezső szolgabirót választották meg. Felügyelők lettek: Ney Pál, Kö­nig Sándor és Komoróczy Jenő (uj) Végül elha­tározta a közgyűlés, hogy alaptőkéjét 200000 kor-ról 300000 koronára emeli fel. Ezután elnök a gyű­lést bezárta. Az Ipar és Kereskedelmi bank r. t. gyűlé­sén elparentálták Ilosvay Endre volt elnökigazga­tót; s elhatározták, hogy érdemeit jegyzőkönyvileg örökít k meg s az intézet részére megfesteti arcké­pét. A közgyűlésen Dr. Steinberger Samu elnö­költ. 20 kor.-ában állapították meg a január 30-tól fizetendő osztalékot. Elhatározták, hogy a 400000 k. alaptőkét 600000 k.-ra emelik olykép, hogy a 200 kor. részvényeket 300 k. részvényekkel cse­rélik ki. Az önsegélyző Egylet mint szövetkezet Dr. Csató Sándor elnöklésével 12 k. 30 fillérben ál­lapította meg az osztalékot. Felesleg maradt 33 kor; melyet jótékony célra fordítanak. Uj igaz­gatósági tagokul Kálmán Ernő és Berger Dezső, uj felügyelő Fuchs Gyula lett megválasztva. Visszaélés az útlevelek kiadásánál. Az útlevelek engedélyezése körül tapasztalt visszaélé­sek elejét veendő, elhatározta a belügyminiszté­rium, hogy ezentúl az útleveleket nem egy meghatározott kikötő, hanem a rendeltetési or­szág felé kell kiállítani. Például igy: Magyaror­szág — Newyork. Ezáltal azok a hivatalos közegek, kik eddig egyik vagy másik vonal érde­kében igen sokszor nyomást gyakoroltak a kiván­dorlókra, kényszerittetnek az egyeni akarat res­pektálására. Ez a dicséretes intézkedés teljesen hatályba lépteti a szabad vándorlási jogot, mely pedig hazánkban meg volt csonkítva. így tehát az utasnak vagy kivándorlónak az útlevél kérel­mezése alkalmával csak utjának végcélját kell megemlíteni, szabadságában állván azt az útirányt választani, melyet megfelelőnek talál. Végre tehát megszűnik a szegény, tudatlan kivándorlók zakla­tása,melyeknek némely hivatalos közegek részé­ről ki voltak téve. Legfőbb ideje! az említett rendeletet valószínűleg e hónap végén fogják áz útleveleket kiállító hatóságoknak megküldeni, Az ebtartási rendelet szigorítása. A föld- mivelésügyi miniszter az ebtartási szabályrende­letek szigorítása érdekében körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz. E körrendelet indító oka a veszettségi esetek állandó emelkedése és a há­zi állatokban ebből előálló nagyfokú károsodás. A baj megakadályozása céljából tehát a földmivelés- ügyi minister uj szabályrendelet-mintát bocsátott a törvényhatóságok rendelkezésére. A tervezet in­tézkedései első sorban oda irányulnak, hogy az ebek száma csökkenjen. Ezt a célt szolgálja azo n rendelkezés, hogy az ebadó kötelezettségét kivétel nélkül minden ebre ki kell terjeszteni az adó leg­kisebb összegét legalább 4 koronában kell meg­állapítani, mig a kedvtelésből tartott ebek tulajdo­nosaival szemben legalább 50 százalékkal maga­sabban kel! megszabni. Ezzel a rendelkezéssel a tervezet azt akarja elérni, hogy oly egyének, akik­ről kutyájuk kellő gondozása és élelmezése, fel nem tételezhető, tehát a veszettség terjesztése szempontjából legaggályosabb, kutyát ne tarthas­sanak. Ott, ahol a község a közbiztonságról rend­őrség utján gondoskodik, még a házőrző ebet is kedvtelésből tartóknak kell minősíteni. A rende­let azonkívül útmutatást tartalmaz ebadó kezelésé­re, kimondja, hogy a befolyó összegeket felerész­ben állategészségügyi és állattenyésztési, fele részben közegészségügyi célokra kell fordítani s, hogy a törvényhatóságok szabályrendeleteiket a lehető legrövidebb idő alatt kötelesek módosítani. Ilken bíróvá Veres Lajos 31 szótöbbséggel, albiróvá egyhangú szavazattal Bori Menyhért vá­lasztatott meg. Nyirparasznyán miután Weinberger Sámu­el volt községi biró pályázati kérvényét vissza­vonta. Elek András választatott meg községi bíróvá közfelkiáltással. Albiróvá Kis .Miklós vá­lasztatott meg. E választásokon Dr Dienes Dezső szolgabiró elnökölt. Gazdasági tanácsadó. Hogyan őrizhetjük meg az istálótrá- gyát az értékveszteségektől. Az istálótrágyánál mutatkozó veszteségek legnagyobb része nem onnán származik, hogy nit­rogén szabadul ki, hanem, hogy a felrakás, kihor­dás, lerakás teregetés alatt ammóniák illan el be­lőle s ezért ajánlatos a trágyának kénsavval való kezelése, mert az az ammóniák elillanását megakadályozza. A kereskedésheli közönséges kén­sav azonban Veszélyes szer, s nagy óvatosságot igényel, mert erősen maró hatású. A kénsavat fel­hígított állapotban használják a trágya konzerválá­sára. A felhigitásnál mindig szemelőtt tartandó, hogy a felhigitásra szánt vízhez öntessék hozzá a kén­sav vékony sugárban s folytonos kavarás közben s ne megfordítva a viz a kénsavhoz, mert igy könnyen baj származhatik. A vízzel hígított kénsav használata is több kellemetlenséggel jár mert, a trágyához annyi fel­hígított kénsav öntendő, hogy az feleslegesben le­gyen s igy a trágya nagyon nedves lesz, minek eredménye az lesz, hogy kihordáskor sok érdekes anyag csepeg el belőle^ Ennek elkerülése céljából ajánlatos a kénsa­vat homokkal vagy tőzeggel felitatni, miáltal egy könnyen hinthető keveréket nyerünk. Ha már most ezzel kihordáskor az ammóniák elillanását meg akarjuk akadályozni, akkor rakodás közben a trágya közé hintjük lehetőleg egyenletesen; 100 kg. trágyára körülbelül 3—3 kg. homokos keve­réket számítva. Ha már az istállóban akarjuk a trágyát kén­savval konserválni, akkor azt a trágya kihordása után szórassuk az állásra s azt azonnal takarjuk be friss alommal. Az almot átszivárgó trágyalé ily módon a kénsavhoz jut és ez által neutrali- záltatik. Az alomra elszórni sohasem tanácsos, mert maró hatású s az állatoknak könnyen bajt okozhat. Ha a kénsavat nem akarjuk az istálló­ban alkalmazni, akkor a telepre szórjuk azt ki na­ponta trágya kihordás után. Minden számos mar­hára 3 kg. homokos keveréket alkalmazunk, En­nek értéke 3 fillére tehető s igy igen olcsó, A jégeltartás legegyszerűbb módja. A jég nyári eltartása különösen tanyákon nagyon > fontos; a szokásos jégvermek készítése azonban különösen kisgazdaságokban költséges és igy bi­zony a gazda erre nem költ, pedig falvakban, ta­nyákon az egészséges élelmezés elsőrangú felté­tele volna a jégverem. Azonkívül igen sokszor kerül a gazda oly helyzetbe, hogy gyógyszerül is szüksége volna jégre s nem kap sehol a kör­nyéken a messze fekvő városig, honnan a nyári hőség miatt annak beszerzése úgy szólván lehe­tetlen. Igaz, hogy törvényeink értelmében minden községben kellene legalább egy jégveremnek len­ni, sajnos azonban csak kellene, de leggyakrab­ban nincs s ha van is még a legkemenyebb téli időben sem töltik meg jéggel, hanem egész más célra használják. Nem lesz tehát érdektelen, ha éppen vármegyénk gazdáival megismertetjük a jég eltartás legolcsóbb és legegyszerűbb módját, mivel az ehez szükséges tőzeg itt könnyű szerrel besze­rezhető s melylyel a jég betakarva három éven túl is eláll. Lombos fák vagy cserjék árnyékában hová a napsugár nem férközhetik be, kiválasztunk egy helyet, azt oly formán elplanirozzuk, hogy az olvadó jégviz elfolyhasson, a helyet félméter vas­tagságban tőzeggel borítjuk be, erre szalmát te­szünk s erre rakjuk a jeget. A jeget Száraz, hi­deg időben hordjuk be s apró darabokra törjük azután a rakás szélét nagyobb jégdarabokból ki­rakva, a közöket apróbb jéggel betömjük és az egészet lehetőleg légmentesen jéggel kitöltjük, ak­kor azután vízzel jől megöntözzük, hogy ősszefagy- jon. Végül a jégrakást előbb 030 m. vastagon szalmával és az egészet 1 m. vastagon tözegalom- fedjük be. A jégvermet használatkor az északi ol­dalon nyitjuk meg s abból lehetőleg napkelte e- lőtt veszünk jeget és pedig oly módon, hogy füg­gélyesen törni kezdjük: a vágás minél keskenyel b legyen s jégvétel után 3—4 összerakott szalma- zsup-kévével befödjük s esetleg tőzegport lapáto­lunk rá. CSARNOK. Egy angol viszontagságai Mátészalkán Itta: Lucifer. 5.) (Folytatás.) A hátsó ülésre egy pár hete ráborult a ku- limász még nem kopott le egészen de ki ne tudná, hogy legjobb orvos az idő? Geológiai ismeretem segélyével megállapít­hattam azt is, hogy a kocsi nemrégiben Számos- szegen, az.mi Császáriban végül pedig Nagyecse- den jáit. Rajta volt a dilu/iális kor minden képződménye; a szamosvölgyi agyag, a nyírségi homok meg a fekete láptőzeg pora. Lovak is vol­tak a kocsi előtt; mit mondjak ? Én nem akarom szegénykéket megsérteni de nálunk Angolország­ban ha nem lehet gilisztához jutni az ilyen lova­kat húzzák horogra és pisztrángot fognak vele. Gyorsan határozó nép vagyunk mi angolok, két másodperc alatt tisztában voltam vele, hogy nem ülök fel. még ha gyomra nem is volna az embernek—van szive. A szemfüles kocsis azon­ban engem szemelt ki baleknek s egyenesen hoz­zám adressálta aszavait. — Tessék fiakker Nagyságos Ur! Messze van a város! Igyekeztem hallatlanná tenni a megtisztelő ajánlatot s feltűnés nélkül akartam elbillegni. Ez­zel a viselkedésemmel bizonyára otromba sértést követtem el a fiakker etiquete ellen mert a ke­délyes kocsis legcsengőbb bariton hangján üvöl­tötte utánam. — Talpal mán a smucig, hogy a köszvény álljon az inába! Hogy a ragya hordja el a képé­rül a mázt! Hogy a süly egye ki a szemegubó- ját az ilyen kódus uraknak! Nálunk Angolországban a viz 100 foknál forr, a vér még valamivel magasabban de ennyi gorombaság éppen elég volt ahoz, hogy dühbe goruljak; az angol flegma azonban nem hagyott végképpen cserben : rendőr után néztem. Na az után elricslálkodhattam. Úgy látszik a rendőrelosz­tásnál az az elv a döntő, hogy a hol úgy sincs rend oda nem kell rendőr se mert mit őrizne a-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents