Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-19 / 42. szám
4. oldal. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE 1911. október 19. A szatmármegyei Széchenyi-társulat folyó hó 11-én Szatmáron Falussy Árpád dr. elnöklete alatt igazgató-választmányi ülést ^ tartott, a melyben tárgyalás alá vették az Országos Közművelődési Tanács elnökének Széli Kálmánnak a- zon leiratát a melyben felkéri a Széchenyi-Társu- latot, hogy Khuen-Héderváry Károly gróf belügyminiszter felhívására adjon indokoit véleményt az általános^egyesülés és a titkos választói jogról. Falussy :Árpád\ir. elnök ismertette a leirat nagy jelentőségét, amelyhez hozzászólótok berencei Kovács Jenő,'Madarassy Dezső, Vajay Károly és Luby Béla. A vélemény illetve javaslat szerkesztésével az igazgató-választmány Falussy Árpád dr. elnöklete alatt négy tagból álló bizottságot küldött ki és elhatározta, ^hogy javaslat tárgyalására f. évi november hó 8-ára ig.-választmányi ülést és után- na közgyűlést tart. Justicia Mátészalkán. Nem régen képezte Mátészalka község képviselő testületének közgyűlési tárgysorozatát azon kérdés, hogy a járásbíróság hivatalának szükséges helyiségeket az igazságügyi kincstárnak csak 5000 korona évi bérért hajlandó átengedni ujabbi 12 évre, ellenben a kincstár a helyiségekért csak 3200 koronát ajánlott. A község ugyan kifejtette, hogy a béremelést az általános drágasági viszonyok, lakásbéremelkedések s az indokolja, hogy a jelenleg a hivatal részére használt helyiségeken kívül, az Ipar- és Kereskedelmi Bank által bérbe birt lakrészek is fogják az uj bérlet tárgyát képezni. A kincstár a- zonban ragaszkodott megtett ajánlatához s miután részéről az ez irányban tárgyalásokat eredménytelennek találta azokat, beállította s utasította a Járásbíróság vezetőjét, tngy megfelelő helyiségnek lérbe vételére tegye meg a lépeseket. Még- ezen leirat előtti időben, mikor a képviselő testület e- zen ügyben ülésezett s kötötte magát az 5000 korona bérösszeghez, a közgyűlésről szóló ;referá- dánkban megeinlitéttük, hogy miután a Járásbíróság hivatalos helyiségeinek elhelyezése nem valami szerencsés s nem elégíti ki sem a hivatalnokok, sem a jogkereső közönség s főleg az ügyvédek igényeit, azért nem igen hisszük, hogy a kincstár a község képviselő testületi határozatát szívesen fogadja s annak megfelelően kösse meg az uj bérszerződést. A képviselő testület ugyanis nem vette figyelembe, hogy a kincstárnak közön- bös miszerint a bírósági hivatalok elhelyezése a város legforgalmasabb részére esik-e vagy nem, mert a bíróságot mindenütt felkeresik. A kincstár ugyanis nem ragaszkodik ahoz, hogy a bíróság akár Mátészalkán, akár másutt a város legélénkebb helyén legyen, hanem az a fő, hogy a bér olcsó, és a helyiségek a hivatal s a közönség igényeit kielégíthessék. Inkább a városnak érdeke, hogy még városodásával is oda igyekezzen, hogy a bíróság a most a mi megszokott s élénké tett helyen maradjon, mert az a község kereskedelme és gazdasági életének fő érdekét képezi. Láttunk számos példát, hogy az e célból folyólag sok város ingyen bocsátott telket a kincstár rendelkezésére a bíróság céljaira. Nézetünk szerint nem lehet úgy felfogni a községnek mint bérbeadónak ezt a kérdést, hogy megdrágultak a lakás viszonyok, most már adót is kell fizetnünk, azért egyszerűen steigero- lunk, hanem igen is magasabb érdekek kell, hogy vezéreljék. Még az esetben is ha a községnek biztosan módjában lenne az 5000 korona bért kihozni, — a mit ugyan kétlünk — még akkor is, káros lenne, ha a bíróság a város távollevő részére vonulna ki, mert a bíróságra a helycsere közönbös, ellenben a községre lényeges olyannyira, hogy még a megígért 3200 kor. bérösszeg elfogadása esetén előálló esetleges kárnál jóval nagyobb kárt szenvedne. Igen meg kell azért fontolni a község képviselő testületének, a mikor véglegesen leveszi ezen kérdést a tárgyalásjendjéről s esetleg oda kényszeríti az igazságügyi kincstárt, hogy vagy más bérletkötésével esetleg uj épület emelésével gondoskodjon a bírósági hivatalok elhelyezéséről. Féláru vasúti jegy igazolványok. Az állami és törvényhatósági tisztviselők, a községi és körjegyzők, a rendezett tanácsú városok tisztviselői, a nem állami tanszemélyzet, továbbá az állami és törvényhatósági nyugdíjasok féláru jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványai a jövő 1912. évre leendő érvényesítés végett a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Budapest, Andrássy-ut 73—75. sz. már beküldhetők, legkésőbb azonban december hó 31-ig okvetlenül beküldendők. Azoknak az igény-jogosultaknak, kiknek a folyó évben arcképes igazolványuk még nem volt, a jövő 1912. évre azonban ily igazolványt szerezni kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fent jelzett időben kell kérelmezniük. Különösen figyelmezteti az igazgatóság az érdekelteket, hogy az igazolványok érvényesítéséért és az újak kiállításáért járó 2 korona kezelési illeték m. kir. postabélyegben (tehát nem okmány bélyegekben) rovandó le. A postabélyegek a beterjesztendő kérvényre vagy névjegyzékre felragasztandók. Készpénz vagy okmánybélyeg kezelési illeték fejében nem fogadta- tik el. A kérvények és a hivatalok részéről beterjesztendő névjegyzékek az előirt záradékkal és hivatali pecséttel láttandók el. Benedek Sándor vitkai lakos f. hó 14-én szénával megrakott szekerével hazatérvén, a szekérről oly szerencsétlenül esett le, hogy a kerék a lábán átment s azt eltörte. A liba tolvajok. Madura József Nagy-szállás tanyai lakosnak libahúsra vásott a foga, kirándulást tett azért ezen irányban. Felderítő körútja eredményre is vezetett, amennyiben Nehéz Lászlóné gebei lakos 20 darab 80 korona értékű libáit egy őrizetlen pillanatban gondozása alá vette s saját kúriájára hajtotta. Ámde az esetet Nehéz Lászlóné is hamar észre vette, gyanúja Madu- rára irányulván, jelentést tett a csendőrségen, a hol Madura a cselekményt be is ismerte. A büntetés kiszabása végett az iratok a mátészalkai büntető bírósághoz bemutatva lettek. Lesz még szőllő, lágy kenyér mondja a példabeszéd. Kedves György és Varga István a- zonban nem a jövőben, hanem a jelenben óhajtották a szőlőtőke nemes gyümölcsét s annak elérése végett, nem tartották fáradságosnak a gróf Zselinszky Róbert két méteres kerítéssel körülvett szőlőjébe a kerítésen át bemászva behatolni, hol is 10 korona értékű szőlőt csemegéztek fel s emeltek el. A csendőrség a beismerésben levő tettesek ellen a feljelentést a büntető bíróságnál megtette. A gebei elöljáróság tekintélyén csorba e- sett, Egri László gebei lakos ugyanis minden e- lőzetes beleegyezés nélkül kissé illuminált állapotba beállított a gebei községházára s ott semmiféle hivatalos méltóságot figyelembe nem véve jegyzőt, birót, pénztárnokot s az egész elöljáróságot szidalmazta. A jelenlevő elöljáróságoknak a megtiszteltetés persze kedvükre nem volt, a mikor is a községi pénztárnok elöljárói hatalmát tettleg is érvényesítve Egri Lászlót a községházából eltávolította. Az elöljáróság az elkövetett tiszteletlenség megtorlása végett közbotrány okozásért felje- letnést tett a járási főszolgabírói hivatalnál. Tunyogi csendélet. Kepecs Herman tunyogi lakos napszámos s a Lakatos testvérek Sándor és Elemér között holmi kis sármunkákböl kifolyólag nézet eltérés támadt, melyet a Lakatos fiuk tetle- ges elintézését tartották helyesnek s Kepecset ebből folyolag oly takarosait helybenhagyták, hogy rajta 15—18 nap alatt gyógyuló testi sértést o- koztak. A csendörs^g a nyomozás lefolytatása után a hős Lakatosék ellen súlyos testi sértés miatt az iratokat a mátészalkai büntető bírósághoz tették át. NYÍLT-TÉR. (E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.) Válasz a „Mátészalka11 okt. 6-ik számában megjelent „Fegyelmi“ cimü hirecskére. A „Mátészalka“ az említett hírében azt mondja, hogy a járási főszolgabiró ur ellenem a Máté Sándoron elkövetett inzultus miatt elrendelte a fegyelmi vizsgálatot és engem esküdti állásomtól, a büntető járásbíróság ítélet meghozataláig felfüggesztett. Ezen hir a valóságnak nem felel meg, úgy látszik a „Mátészalka“ cimü hires sajtó orgánum csak úgy hasból szokta a híreit meríteni, mert engem a mátészalkai járási főszolgabírója a Máté Sándornak szintén kézbesített véghatározat szerint esküdti állásomtól fel nem függesztett, hanem Máté által beadott feljelentési ügyben az eljárást függesztette fd. Azt "ajánlom ezért a magit izmos bikának, hires pennájunak nevező „Mátészalka“ felelős szerkesztőjének, hogy jobb volna ha igyekezne azon, hogy a jó budapesti járda helyett a mátészalkai „pardon“ a soproni járdát volna már módjában a régen hőn óhajtott minőségben koptatni, mert akkor talán azt gondolnám, hogy tényleg egy kissé jó a pennája. Eddig azonban csak azt látom, hogy a Máté által valószínűleg megmutatott végzés tartalmát nem igen értelmezte meg, s úgy szintén a járás- birósági tárgyalást sem, s a pennáját a papiroson nem a meggondoltság, hanem az vezette, hogy személyemet sértse. De tévedésben van, mert engem az ilyen hirecskék egyéni mivoltomban s tisztességembe nem sérthetnek. Ebben az ügyben különben nem a „Mátészalka“, hanem a mátészalkai kir. járásbíróság mint büntető bíróság fog dönteni. Csizmadia Zsigmond. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) K. M. Gergelyi. Hozzánk érkezett levelére s cikkére, miután az lapzártakor jutott kezünkhöz, jövő számunkban referálunk. 768. sz. 1911. végreh. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. törvényszéknek 1011 és 1912/911. sz. végzése folytán Nyirbaktai Hitelintézet végrehajtató részére 800 és 100 kor. tőkekövetelések s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 1000 kor.-ra becsült ingóságokra a mátészalkai kir. járásbíróság 1911. V. 483/2 számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy feíülfoglaltatók követelése erejéig is, a- mennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, Gebe községhez tartozó Pokol-féle tanyán leendő megtartására határidőül 1911. évi október hó 31. napján délután 2 órája kitüzetik, amikor a biróilag lefoglalt 2 ló, 1 szekér és 1 vető gép s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek kész- pénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy a - mennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Mátészalkán, 1911. évi okt. hó 9. Pener kir. bir. végrehajtó. t
