Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-26 / 4. szám

4. oldal. a „tevékeny“ legényeket Parag Miklós, ifj. Dénes József, Gergely István, Balogh Gusztáv, Csóka Béniám és Kun Lajos szamosszegi lakosokban é- pen akkor amikor könnyű fejszékkel azon ipar­kodtak, hogy a telefon póznákat minél karcsúbbra faragják. A csendőrörs bekisértette őket az illeté­kes hatósághoz. Táncolni óh-de jó. Ezt tartották ® Szóták György, ifj. Fedora István és Demeter Sándor ó- pályi-i legények nemrégiben rendeztek egy kis pa­rázs mulatságot, hogy ők is áldozzanak valami­vel a falakra is be-bek ukkanó Carnevál hercegnek. Neki is fogtak „áldozni“ még kora délután s ál­dozatok egész éjjel, reggel, sőt most is ott rakná talán a jó ropogós csárdást, ha toll bokrétás szi­gorú csendőrök meg nem jelennek, s felnem osztják a mulatságot. A nagyecsedi kincs. A nagyecsedi határ­ban egy nagyobb szőlőbirtokon ásásközben igen érdekes arany és ezüst tárgyakra akadtak. A régé­szek szerint a tárgyak a XV—XVI. századból va­lók és valóságos mesterművei az akkori ötvös művészetnek. Az érdekes tárgyakat a Nemzeti Mú­zeumnak küldték és ott a régiségtárba helyezték el. 20 évig ártatlanul börtönben. Az Alleg­heny amerika megyei börtön ajtaja egy ősz ma­gyar rab előtt nyilik meg néhány nap múlva. Huszévi raboskodás után szabadon bocsátják az életfogytig való börtönre Ítélt Tóth Andrást, mert kitűnt, hogy a bíróság ártatlanul Ítélte el és más helyett bűnhődött húsz év óta a börtön falai közt a szerencsétlen Magyar. Tót András élete valóságos rémregény olyan, aminőt gyakran ir az élet. Hogy ez a regény a főhősöknek nem börtönben való halálával végző­dik, azt az ártatlanul elitéit Tóth András a fiának köszönheti, aki 20 évvel ezelőtt még gőgicsélő gyermek volt. A fiatal Tóthnak ugyanis sikerült bizonyítékokat szerezni arra nézve, hogy nem az apja, hanem egy névrokona volt részessé annak a gyilkosságnak, amelyért apját elitélték. Gyilkossággal vádolták Szamosszegről ki­vándorolt Tóthot két magyar társával együtt. A másik két embert tiz évi börtön után szabadon bocsátották, nemsokára meg is haltak Tóth And­rás, akit életfogytiglani fegyházra ítéltek, azóta e­halni, s oly szorosan tapadt hozzá, minha elválni sem akarna tőle. Oh örzsike maga olyan pajzán ma, hogy nem is jó itt járni magával, ezeken a veszélyes párkányokon, mondá Pongrácz Örzsinek, amint az olvasztó felső párkányzatán haladtak. Óriási sikoltás reszkeiteté meg ekkora leve­gőt s az elképedt, a bálványnyá vált sétálók alig tudtak remegésükből magukhoz térni! Szegény Örzse az olvasztóba ugrott le ma­gával rántá kedvesét is, aki nélkül élni sem akart! Hallotta az előbb ezt a sikolyt ? ... Ez az Örzse sikoltása vala! E sikoly minden örzsébet napján felhang­zott az olvasztóból! Azért hagyták azt elpusz­tulni is.— Én, harmincznegyedszer hallgatom most e sikoltást, s még mindig oly élénken hallik a rém kiáltás mintha első ízben hallanám. Jövő ilyenkor is itt talál uram ? jöjjön el ké­rem, mert a falusiak félnek! azt mondják, hogy kisértet jár itt, pedig ugy-e nem igaz?... Isten vele uram! jövő ilyenkor elvárom ! A viszontláiásra. Kontra Fridolin. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. gyedül maradt. A mióta csak elfogták egyre han­goztatta ártatlanságát, de ügyet se vettek reá. Fia, aki csak 13 hónapos volt, amikor őt elitél­ték, szép szál legénynyé fejlődött. A fiatal Tóth nemrég levelet kapott Magyarországból, amelyben tudatták vele, hogy meghalt egy Tóth István nevű névrokona, aki halálos ágyán bevallotta, hogy ő követte el a gyilkosságot s igy Tóth András, akit helyette elfogtak, ártatlanul szenved az Allegheny megyei börtönben. A fiatal Tóth hazautazott, megszerezte Tóth István hiteles vallomását s elhozva Amerikába, benyújtotta Allegheny megyei törvényszékéhez. A- mely rövidesen elintézi az ügyet és szabadon bo­csátja az ártatlanul elitéit öreg magyart. „Csak egy kislány van a világon.“ Mint tetszik tudni ez egy nóta sőt nem csak nóta, ha­nem vallomás is—ha úgy tetszik. Az a bizonyos „Csak egy kislány“ pedig tényleg él, sőt annyira él, hogy nyáron még kapálni is kiszokott menni a mezőre. Jelen esetben éjjel még pedig holdvi- lágositva volt. Hejszin Vitka! kinyílik a korcsma­ajtó s kilép azaz kilódul rajta egy legény, két le­gény, összesen három legény. Alig hogy kiléptek a korcsmából rágyújtanak valami jó féle „fehér“ dalra. Az éneklés, jobban mondva üvöltés közben elhatározzák Konc Ferenc, Fábián Károly és Ka­posi Ferenc, mert hát ők voltak a jó torkú legé­nyek, hogy „szerenyádot“ adnak. Hogy kinek? Hát a szép Jucinak. Végre nagy dülöngőzés és kiabálás után oda érnek az imádott ablaka alá. Rágyújtanak a dalra. Rövidesen valóságos sivux indián üvöltéssé torzul a „csak egy kis lány“, a- miből az a bizonyos Juci csak egy kis lány sem értett meg semmit. Pedig milyen szivökből szólta dal a legényeknek. Tehettek-is arról, hogy előző­leg a kelleténél több bátoritót vettek magukhoz. A szokatlan éjjeli zenének végre a végszóra a meg­jelent csendőrök vetettek végett. Vájjon mit szólnának a „mi csak egy kis lányaink“, ha így „szerenyádolnánk ? Hodász körorvosi székhely. Régóta vajú­dik már a hodászi kör körorvosának, Mátészal­káról Hodász községbe való kihelyezésének ügye. Végre a befejezés felé közéig ez ügy is. Már meg is történtek a körorvosi állás kihelyezésére az u- olsó lépesek, egyben Hodász község is utasítva lett, thogy körorvos részére megfelelő épületete meljen. Akasztás lesz Szatmáron. A december 23-án Csengerbagoson elkövetett borzalmas rab­lógyilkosság tetteseit a múlt héten hallgatta ki a Szatmári törvényszék vizsgáló birája. A cigányok megtörtek konokságukban s bevallották, hogy ők követték el úgy a bagosi, mint a simái rabló gyil­kosságot, még pedig jó előre megfontolva s ap­rólékosan megbeszélve. A gyilkosságban Hamza Lajos, Német Kocsi Károly, Varga Bálint és Tom­pa Mihály a részesek. A tulajdonképeni gyilkos­ságot Hamza és Kocsis követték el, mig másik kettő őrködött. A februári esküdtszék hozza meg az ítéletet, amely minden bizonyára akasztás lesz. A közmunkaerő beosztás 1911-re. Az ár védekezés esetén igénybevehető közmunkaerő az 1911 évre a következőképen osztatott be. A tu- nyogi gátnál árvédelmi bizottsági tag Leövey Mik­lós hatáskörébe tartozik Tunyog, Gyűrtelek és Matolcs község, a szamosszegi gáton Kiss Ber­talan az árvédelmi bizottság hatáskörébe tarto­zik Szamoskér és Szamosszeg község felé. Az ópályi-i kraszna jobb parti töltésen árvédelmi biz. tag. Király István hatáskörébe tartozik Ó-pá- lyi, a kocsordi Kraszna-csatorna jobbpartján ha­táskörébe tartozik Nyircsaholy, Kocsord és Má­tészalka árvédelmi biz. tag. Papp Gábor. A nagy­ecsedi Krasznacsatorna jobbpartján árvédelmi biz. tag. Berey József hatáskörébe tartozik Nagyecsed. A szükség esetén a közerőt az egyes községi e- lőljárók rendelik ki telj. hatalommal. Vörheny, A gyermekbetegségek egyik leg- veszedelmesebbike a vörheny, csak nem akar megszűnni. Dacára az elöljáróságok által a leg­szigorúbban keresztül vitt óvintézkedéseknek las­san, de biztosan szedi kiszemelt áldozatait. Az u- tolsó héten Kocsordon és Mátészalkán uj eset nem fordult elő. Ópályiban megbetegedett két gyermek. Mindkettő pár nap múlva el is halt. Kitörte a lábát.A26-iki nagyvásárra indult be Szabó Imre nehány társával Jármiból. Mind­hárman alaposan bevoltak pálinkázva, ‘mert más­kép megfázás nélkül nem képzelték megtenni gyalog az elég hosszú utat. Amint vásári hangu­latban vagyis nagy énekszóval mentek Jármi fő­utcáján végig valami meredeken megcsúszott Sza­bó s a hogy ijedten a két társába kapott azok­nak is megingatta a egyensúly pontját, úgy hogy mindhárman a földre zuhantak. Ez eddig semmi, csak katona dolog. Felkelt a két társ, ellenben Szabó nem tud. Egyszerre valami huszárosán meg- cirkulált körmondat tör ki a száján, mert érzi, hogy több kettőnél. A lába el van törve. Egyszerre el­hagyta mindhármukat a jó kedv, kipárolgott fe­jükből a szesz, hazavitték szerencsétlenül járt tár sukat, akit aztán a Szálkáról kiviit orvos kötö­zött be. Dr. Varjas Lajos ügyvédi irodáját Erdőd­ről Mátészalkára (Nagyvcg utcza, Berger Dezső ur házában a postával szemben) helyezte át. Járásunk állategészsége. A járás legtöbb községében szűnő félben van a száj és körömfá­jás úgy hogy egy két héten belül legalább rész­leges zárfeloldás lesz. Újabban az eddig még nem fertőzött Ilken lépett fel a száj és köröm fájás. Járásunk állategészsége a többi betegsége­ket illetőleg a következő : Lépfene Kántorjánosi és Nyircsaholy t., rühkor Jármi (ló.) A virágos japán. Tarkabarka színes kele­ti levegőt hozott közibénk Zombory keletutazó, a- ki már negyedik éve, hogy felsőbb jellegű tanin­tézeteink keretében ismerteti a messze keletet ter­mészetrajzi, földrajzi, éghajlati, népismereti s társadalmi vonatkozással. Polgári iskolánk ma, 26-án d. u. fél 5-től 7-ig terjedő előadása utazónknak az igazgatósági és a tanári kar tapintatából oly képen rendezte- tik, hogy bevonja a felnőtteket is, nevezetesen a mi, minden szépért lelkesedni tudó intelligencián­kat, kiknek figyelmét felhívjuk Zombory előadásá­ra, melyről a Caszinónkban közlátásra kitett nyi­latkozatok, sajtó bírálatok szinte tüntető elismeréssel beszélnek. Az igen érdekesnek mutatkozó népraj­zi estélyen Zombory Japánba kiutazásáról, utköz- beni élményeiről, és az érintett világrészek nép­fajai szokásáról, jogairól, politikai és társadalmi viszonyairól stb, fog ismertetni igen érdekfeszitő és tanulságos részleteket Botrány a zsidó templomban. Nem Má­tészalkán történt, hanem Ópályiban s nem is Is­tentisztelet alkalmával, hanem hitközségi gyűlésen. F. hó 15-re gyűlést hivott az ópályi-i izr. hitköz­ség alelnöke, a hitközségi elöljáróság megválasz­tása és a felekezeti iskola felállítása tárgyában. Egy renitens polgártárs Grün Májer azomban megzavarta a gyűlést s folytonos kiabálásával megakadályozta a gyűlés megtartását. Ezt látta Hoffman Vilmosalelnöksei akart távozni a terem­ből. Ekkor hirtelen az ajtóhoz rohant Grün, az azon kifüggesztett meghívót és felhívást leszakítot­ta majd darabokra tépte s a földre szórta s rá­taposott miközben éktelenül kiabált. A jelenlevő hitközségi tagok közt nagy megbotránkozást idé­zett elő az oknélküli s felháborító eset. Nyilt-tér. E rovatban közlőitekért a szerk. nem vállal felelőséget. A „ Mátészalka “ figyelmébe ! A » Mátészalka «czimü lap f. hó 6-iki számá­ban egy közlemény jelent meg, melyben az volt megírva, hogy én Varga nevű kerülőmet biztosított takarmányom felgyujtására felbéreltem és hogy engem e miatt letartóztattak. Minthogy' nevezett lap ezen példátlanul vakmerő és felháborító meg- hurczoltatásomért általam kívánt helyreigazító köz­lemény közétételét megtagadta és csupán olyan helyreigazítást közölt, mely a további gyanúsítást ki nem zárja, ennél fogva dr. Puchs Jenő ügyvédet megbíztam azzal, hogy a » Mátészalka « ellen rágalmazó közleménye miatt a sajtópert folyamatba tegye. Vitka, 1911. Január 20. Adler Ferencz.

Next

/
Thumbnails
Contents