Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-08-17 / 33. szám
Hivatalos rész. 40 év. Jegyzői diszgyülés. Előkelő impozáns ünnepség keretében jubir Jalta a szatmármegyei községi és körjegyzők egylete f. hó 8-án a vármegyeháza nagytermében tartott közgyűlésén Becsky Géza dengelegi körjegyző érdemekben dús, közhasznú munkálkodásának 40 éves évfordulóját. A közgyűlést, amelyben .Uosvay Aladár alispánnal az élén résztvett a vármegyei tisztikar, továbbá a nagykárolyi járás főszolgabírói hivatala és barátainak, tisztelőinek lelkes tömege. Bodoky Béla egyesületi elnök nyitotta meg ,és üdvözölte ,a vendégeket. Ezután felsorolva az ünnepelt érdemeit és üdvözölte a jubilánst. Majd az ünnepi beszédet Nagy István érendrédi jegyző mondotta el az ünnepelt egyéniségéhez méltó, ragyogó, széf szavakkal ecsetelve annak érdemeit ,és átadta a nagykárolyi járás jegyzői kara szép ar jándékát: a főszolgabírói hivatalbeli tisztviselők és jegyzők arcképét tartalmazó, remekművű bőrkötésű albumot. Ezután Winczlér Fefencz tasnádszán- tói jegyző az elnöklete alatt álló szilágymegyei jegyzői egylet üdvözletét tolmácsolta. Iriny község tiszteletének és szereteté.nek Veres Imre ottani ref, lelkész adott kifejezést, átadv.a a község ajándékát; egy ezüst íentatartóí és egy arany irötollat. Az ünnepeltet, mint a dengetengi állami elemi iskola gondnokát, a tanítói kar egy értékes arany nyakkendőtűvel lepte meg, mit Magyar Gusztáv igaz- gatö-tanitó adott át szép szavak kíséretében. Azután felolvasták az üdvözlő táviratokat, ezek között Becsky Emil Ugocsavármegyg főispánja, dr. Falussy Árpád volt főispán, Madarassy István főszolgabíró, Bpdn'áf György tanfelügyelő, Marosán Aurél gör. kath. lejkész és a Jeszenszky család táviratát, akik meleg szeretette] kjyánnak hozzájár rulni a 40-ik évfordulón kifejezett jókivánatokhoz. A gyűlés bevégezte előtt ,az ünnepelt meghatva köszönte meg az iránta megnyilvánult figyelmet. jS-911. augusztus 17. Egy pillanatig egyenesen állott, háttal Lilykéhez, azután a pamlaghoz rohant és hosszú karjainak egy nagy gesztusáyal a ládába söpörte vissza a kirakott tárgyakat. Becsapta a láda tetejét és ráült. Csak most fordult arccal Lilyke felé. Ez az arc sápadt volt és nagyon ijedt, d,e amikor megismerte Liiykét, hirtelen bíbor szinü lett. — Lilyke! — dadogd meglepetten, d.egyorsan hozzá tette : Lilyke kisasszony ! — Hát persze, hogy én! kacagott vígan Lily és feléje nyújtotta mjnd a két kezét. — El sem képzeli Jáczintusom, mennyire örülök, hogy itthol lehetek! -r— De magát mi lelte, hogy nem í6g kezet velem ? A fiú ott ült a ládán. Meg se mozdult, de az arcán szomorú, fájdalmas kifejezés volt. — A tisztelet, a melyet Lilyke kisasszony jrání érzek — hiszen már felnőtt hölgy , , . én .pedig csak alkalmazottja vagyok a . . , Liliké komolyan nézett rá. — Vagy úgy! Most hát igyvagyunk?mondta szárazon. — akkor persze az sem illik, hogy egy felnőtt hölgy este meglátogassa atyjának egyik alkalmazottját. Bocsánatot kérek Jáczint ur többé nem történik meg. ügy tett, mintha elindulna, de csaknem arcába nevetett a szegény fiúnak, aki még mindig ott ült a ládán, mint valami frakkos, fehér nyak- kendős Márius Karthago romjain . . . — Bocsánaj . , . én , , . én ... — dadogta zavartan — nem ez volt a szándékom kisMÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE Déli 1 órakor Becsky Géza tiszteletére a „Magyar Király“ szállodában társasebéd volt, amelyen 80 vendég vett részt, amelyen Bodoky Béla, Uosvay Aladár alispán, Vinczlér Ferenc, Gallasz Ödön s még többen mondottak felköszöntőt a jubilánsra. HÍREK. Tisztelettel felkérjük t. olvasóinkat, hogy az előfizetési dijat illetőleg hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek. a kiadóhivatal. Földes Lipót járási m. kir. állatorvos szabadságáról visszatérvén, működését újra megkezdette. Jelenlegi lakása Nagy Zsigmond takarék- pénztári tisztviselő zöldfa-utcai házában van. Eljegyzés. Szúnyog József helybeli vasúti vendéglős bájos sógornőjét f. hó 14-én eljegyezte Szúnyog Bertalan nyírbátori vendéglős. Esküvő. Kepecs Bernát -porcsalmáról f. év szeptember hó 5-én tartja esküvőjét Kepecs Jónász helybeli iparos leányával Gizellával, Szövetkezeti gyűlés. Az „Északkeleti megyei szövetkezetek szövetsége aug. 16-án d. e. 10 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében György Endre elnöklete alatt ülést tartott. Óriási szerencsétlenség. Hodászon, özv. Reichman Ignácné dohánypajtájában kedden vígan folyt a munka, a frissen tört dohánylevelek elhelyezésével. A gazdálkodó emberek által oly régen várt s hőn óhajtott eső végre jelentkezett, de a jól eső öröm érzés közzé bánat vegyült, mert az esőt óriási vihar váltotta fel, Az Isten haragja a nagy arányú villámlás s dörgés félelemmel töltötte el a munkásokat. Mígnem a vihar szokatlan kitörése végzetes következményekkel járt, mert a villám az egyik dohánypajta északi részébe körülbelül 10 négyzetméternyi területre beütptt. Három ember Csáti Zsigmond, ifj. Balogh Ferenc és Pap Ferenc teljesen összeégett, egy munkás Dicsku János pedig súlyos égési sebeket szenvedett, felépüléséhez remény nincs. Érdekes, hogy a szerencsétlenség helyéhez alig pár méter távolságnyira tartózkodó 25 munkásnak s a munka adó özv. Reichman Ignácnénak az ijedségen kívül semmi asszony. Azt hittem, hogy egy felnőtt . , . hogy . . . már . . . — . . . Nem baba, mint például ez itt vágott közbe Lilyke és lábával lökött egyet a szőnyegen fpkyő babán. Mulatott Jáczint ijedt mozdulatán és gúnyosan folytatta ; Különben ha, máskor zavartalanul akar gyönyörködni e topott holmin, kedvesem akkor előbb zárja be az ajtaját. Jácint arca bíborvörös lett.-r^r Lopott . . , holmik? Lily bólintott. — Persze. Kiderült végre, hogy az eltűnt tárgyak hová kerültek. Én ugyan nem törődöm velük. Enyém nem volt közöttük egy sem minden a Helén tulajdona. Majd nagyot néz ha megtudja. Jáczint gyorsan felállt. — Elmondja neki? — El. Jáczint elsápadt. — Akkor elvesztem. Lily rejtett mosolylyal nézett reá, — Egy feltétel alatt nem szólok. Ha bevall nekem mindent, mindent! Megértett? — Mindent? Magas alakja megroppant. —- Az . . . nem lehet! Lily egyet lépett az ajtó felé. — Akkor Isten vele . . . — Kisasszony ! — Lilynek hívnak. — De értse meg kérem Li . , Lilyke, — hogy ez nem lehet! Hiszen maga egy fiatal leány, — más dolog, ha már öreg nénike lenne , . , baja sem történt. Egyik atyafi pedig, a ki a dohánypajtához 10 lépésnyire levő búza-kazlon foglalatoskodott úgy védekezett, hogy egy kévét vasvillára szúrva feje felett tartotta. Az isteni gondviselés rendelkezései ugylátszik kiszámíthatatlanok, a jelenhez hasonló esetben az emberek csodálkozással párosult félelemmel élvezik végig az annyira közel álló veszedelem befolyását. A szerencsétlenség délután fél kettőkor történt, kiszállt már 4 órakor a helyszínére Kállai Szabolcs tb. főszolgabíró, dr. Csató Sándor s dr. Rosenberg Ignác orvos társaságában, ahol az esetről részletes jegyzőkönyet vettek fel. Mint utólag értesültünk Dicsku János is elhalt. Kállay szolgabíró pedig a szerencsétlenül járt hátramaradottak részire gyüj,- tést indított. A mátészalkai járási ipartestület működését megkezdvén ez utón értesíti az érdekelteket, hogy hiv.atalos napjai a következők : Vasárnap d. u. 4—6 óráig, kedden d. u. 5—7 óráig, pénteken d. e. 12—1 óráig. Mit tesz a szerelem. A paposi leányok között a legszemrevalóbb volt Vig Katalin, a kinek a falu legényei közül számosán tették a szépet, különösen ketten Balogh Pál és Bihari Sándor versenyeztek a szép Katóka kegyeiért. A széptevésnek falu helyen is elengedhetetlen kelléke a virág, de hát Istenem Paposon nincs virágüzlet s a szerelmes legény ott szerez imádotíjának virágot, ahol éppen lehet, ez az alkalmas hely pedig nem volt más, mint Demeter Zsófiéit kertje, a honnan egy szép holdvilágos nyári este, f. hó 6-án a fiuk 12 rozmaring és 4 bokor májvát elemeitek. Demeter Zsófi panaszt tett az eset miatt a csendőrségnél hol azt a deliqupnsek be is ismerték. Állítólagos tréfa. Biró Károly nagyecsedi lakos többszörösen büntetett egyén, 6 lövetű forgó pisztolyával f. hó 13-án a Szabó Károly nagyecsedi lakos előszobájában 2 lövést tett. A lövés megrémítette a ház lakóit, de senkit sem sebesítelt meg. A csendőrség az eljárást megindította, hol a tettes a bűncselekményt beismerte s azt hozta fel védekezésül, hogy ő csak tréfából lőtt. Nem igen valószínű, hogy ilyen noturius vitéz mint Biró Károly csak úgy tréfából rendezett volna céllövészetet, 3. jtfldal. — Képzelje azt, hogy öreg néni yagyok. Várt egy pillanatig, de Jáczint hallgatott.- N.q, — mi lesz ? . . . — Nem lehet. — Majd segítek, —r kikérdeztem magát; de kikérem, hogy a tiszta igazat vallja ? — Figyelem ? kié ez a lom a ládában ? Jáczint mélyen felsóhajtott. — Helén kisasszonyé. — Tehát röviden Heléné, Ügyre minden ereklyének meg van a maga története ? Jáczint szemei felvillantak. — Mindegyiknek. — Például; ez az eltörött csésze ? — Vizet tartogatott benne és titokban hátul a galléromba akartam önteni. Szerencsétlenségemre nem vettem észre, megmozdultam és kivertem a kezéből a csészét. Amikor a cserépdarabokat szedte össze megvágta az ujját. A zsebkendőmmel csavartam át a vérző ujjáf. — Ahá! Innen származnak hát a kenettes számp ereklyének barna foltjai ! A Helén vére! Hát a lapdák ? — Felém dobálta őket, amikor egyedül ültem az iroda ablakánál álló íróasztal előtt! Boldogan mosolygott. — Istenem, hány eltörött ablakot csináltattam meg ! — Miféle ez az összeaszalt alma? — Abba beleharapott, de gyorsan eldobta, nagyon éretlen volt és savanyu. Lilyke hangosan felkacagott. (Folytatjuk.)
