Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-08-03 / 31. szám
VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. augusztus 3. 31. sz. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és Kiadóhivatal eisz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán. Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. A Az alsórendü lényeknél, mint pl. a bacilusnál még nem külömböztethetünk meg nemeket. A nemek csak a magasabb rendű lényeknél válnak ketté, him és női nemmé. S minél magasabb rendű az illető lény, annál élénkebb a két nem közötti külömbség és annál különbözőbbek a két nem élettani funkciói. A gerinces állatoknál már szembetűnően nagy a két nem közötti különbség és élénken megnyilatkozik a két nem közötti élettani különbség is. Hát még a legtökéletesebb gerinces állatnál az embernél. Node nem célunk a két nem fejlődéstani és élettani viszonyait kutatni, hanem bizonnyára jobban érdekel a két nem közötti szociológiai, társadalmi különbség, vagyis a feminismus aktuális kérdése, noha a két nem fejlődéstani ismerete nélkül nem lehetséges e kérdésben helyes Ítéletet alkotunk magunknak. Igazán semmi sem egyszerűbb és világosabb, mint a két nemnek a hivatása, melyet már évszázadok, évezredek megállapítottak. Igazán el se tudjuk képzelni, hogy ez máskép is lehetett, hiszen oly évezredes igazság, hogy a két nem egymásra van utalva, melynek célja a faj fenntartás. A férfi a család feje, ő van hivatva a családot fenntartani, mig a nőnek hivatása az anyaság és a gyermekek nevelése. Ép úgy dogmává vált az is, hogy a családi intézmény is mindég fönnállóit, melyben a férj az atya, a központ, az uralkodó és parancsoló. Bachofen volt az első, aki régi görög és latin mithoszok (hitregék) alapján egy oly a végtelen messziség idejébe eső korszak létét tárta föl, melyben a család feje, nem atya, hanem az anya volt. Az ős népek istenségei is kétségtelenül bizonyítják, hogy az ős időkben a nőkről volt a főhatalom. Az ős germánok a mákat (ezek a sors istennői voltak) 0- fölé helyezték; az egyiptomiak Isis is- hatalmasabbnak tartották Osirisnál. J. í* ■ ■Felelős szerkesztő: Főszerkesztő : Előfizetési ár: Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Egész évre — — — — — — — — — 8 kor Szerkesztők: 1 n * n Negyed „ — — — — — — — — — 2 . Dr. Barta Ignác Endrédy József. Egyes szám ára 20 fillér. feminismusrúl Irta: Dr. Losonczy István. A görögöknél megtaláljuk ezt az Ovestes mondában. De ezeket a maradványokat megtaláljuk a mai vad állapotban élő törzseknél is, pl. az amerikai irokéz indiánoknál. Wrigt írja a következőket aki az irokéz indiánoknál hittérítő volt. „Itt az asszony kormányozza a házat. Az élelmi szerek ugyan közös tulajdont képeznek, de jaj annak az oktalan férjnek vagy szeretőnek, ki magától merészelne venni belőle. Legyen akárhány gyermeke és bármennyi vagyona, minden percben parancsot kaphat, hogy csomagoljon össze és távozzon s nem volna rá nézve egy cseppet se üdvös, ha nem engedelmeskedne. Az asszonyok alkotják a/r/űflban a főhataimat, mint mindenütt. Ők választják a törzsfőket;nem átalják ha a körülmények úgy kívánják a törzsfő fejéről letörni a szarvakat. (Nem európai értelemben értendő. Náluk a parancsolás jelképe.)“ Nem azért hoztam föl ezeket a példákat, mintha én tudományosan akarnám bebizonyítani a „papucs kormány“ létjogosultságát, avagy talán, mint a család jövőjét akarnám feltüntetni. Ez mába való is volna, a történelem nem ismétli meg önmagát; másrészt meg ez nem fejlődés, hanem a leghihetetlenebb visszafejlődés lenne — ép oly lehetetlen, mint a Rousse- an-szerü ős állapotba visszatérni és levetkezni minden kultúrát. Hanem a fölhozott példák élénken megvilágítják, hogy ép oly helytelen társadalmi berendezkedés az, ahol a nők vannak hatalmi túlsúlyban és elnyomják a férfiakat mind viszont. Az őskorban — mint láttuk — a nő volt a család feje és nála van a hatalom, tehát lehetetlen, hogy már származásánál fogva alantosahb lény legyen a férfinél. Ezt a tényt a sociológia jelenlegi kutatásai fényesen beigazolták. Loria a hires olasz e- gyetemi tanár gyönyörűen világítja meg ezt a kérdést. „Hiába igyekeznek a férfinem védői jogosnak feltüntetni ezt a kizárást, visszavezetvén azt a nő állítólagos fizikai szellemi és erkölcsi inferioritására. Mert ez az alacsonyabb rendüség nincs megdönthetetlenül bebizonyítva, sőt az anyajogi család tapasztalata határozottan megdöntötte, amely azt mutatja, hogy az asszony amig frivol neveléssel meg nem rontották, amig haszontalan existencia révén meg nem gyöngítették, nagyon is képes volt a család és társadalom sorsának intézésére.“ Valóban ami hires, udvarias századunk megbecsüli a nőt! A középkorban azon vitatkoztak van-e egyáltalában lelke a nőnek. Mondanom se kell, hogy a vélemények nagyon eltérők voltak. Most már hál Istennek már vagyunk annyira, hogy azon vitatkozhatunk, hogy alacsonyabb rendü-e a nő avagy is az asszonyi állat mint a férfi. Nézzük csak meg kérem a törvény milyen helyzetet biztosit a nőnek. Nagyon magas piedesztálra helyezi, jogilag a bolond mellé állítja, semmi-féle fontos cselekedet nem vihet végbe a „férj felhatalmazása nélkül“ és bérével sem rendelkezhetik szabadon. Szóval abban különbözik, az eszük használatától megfosztottaktól, hogy ezek jogilag cselekedni abszolút képtelenek; — a nők meg ha férjük beleegyezik már képesek. Társadalmilag, mennyire ki van uzso- rázva a nő a férfinak — különösen az alsóbb osztályokban — köztudomású. Hány munkás kergeti dolgozni az asszonyát a- nyasága határozott rovására és hány ember él here módjára egy asszony keresményéből. Hogy a nő mennyire a férfi élvezetére szánt árucikk semmi sem bizonyítja jobban, mint az a hihetetlen, nagyszámú női sereg, akik szerelmének határozott és szabott ára van. De ne Ítéljük el mi kérem azt a proletárt, aki bepálinkázva dülöngézik az asz- szony keserves keresményéből, melyet, talán veréssel és üti egekkel vett el tőle. Meg
