Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-26 / 4. szám

X VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. január 26. 4. szám. Társadalmi és közgazdasági hetilap. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség: hová a lap szellemi része küldendő Kossuth utca, 445. sz. Kiadőhivata: hova a lap anyagi oldalait érdeklő része küldendő Weisz Zsigmond, Mátészalkán. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő : Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Szerkesztő: Endrédy József. Előfizetési ár: Egész évre — — — — — — — Fél „ _______ Negyed „ — — — — __ — Egyes szám ára 20. fillér. 8. kor. 4. „ 2. „ Ezt a korszakot méltán lehet nevezni: az uj népvándorlás korszakának. Egyes or­szágokon belül, sőt világrészeken át olyan eltolódások történtek a népességben, ami­nőkre eddig soha nem volt példa. Óriási városok szívták és szívják föl magukba a falvak népét, a szétszórt né­pesség elszakadt az anyaföldtől, folyton összébb hizódik, csoportosul, középpon­tokba menekül. Országgá dagad egy-egy város népesség dolgában. Londonnak an­nyi lakosa volt száz év előtt, mint ma Budapestnek s ma majdnem annyi van mint száz év előtt egész Magyarországnak. A város falja a falu fiait. Néptelenül a szabad mező; zsúfolódik, terjeszkedik a város. A nádfödeles kunyhóból bérkaszár­nyába települ át a nép. Budapesten ma hétszer több ember él, mint amennyi hó­ditó ősmagyart Vámbéry számit és Lon­donban több az ember, mint a Mátyás korabeli Magyarországon vagy ugyanezen időben egész Angliában. A város a mágnes, amelynek nem tud ellenállani a mezőn széthintett vasforgács. A város vonzó ereje: az ipar, az ipar- adta több munkaalkalom és nagyobb bér. Minél iparosabb a város, annál nagyobb tömeget nyel el s minél több a gyárké­mény, annál népesebb lesz az aljuk s annyi­val jobban ritkul a nép a templomtorony árnyékában. Budapest után New-York a legna­gyobb magyar város. A tatárjárás, török- pusztitás együtt feleannyi embert sem ker­getett ki ebből az országból, amennyit öt év alatt kiüldöz ma a sorsa Amerikába. Europa ipartalan keletéről folytonosan hul­lámzik a nép az iparosabb nyugat felé s Europa nyugatáról Amerika keleti felére, közepe tájára, ahol összetorlódik a sokféle nyelvű fehér emberek árja a szembe jövő sárgák áradatával, keveredik Észak-Amerika déli felének feketéivel és segít kiirtani, be­olvasztani a rézbőrüek fajtájának maradékát. A föld egyik felén elnéptelenednek az országok, Írországban pl. szinte alig-alig lakik ember s a másik felén ugyanaz a nép segít pusztaságon egy-két évtized alatt óriási városokat építeni. A keresztes had­járatok, a török háborúk nem dobtak ak­kora tömegeket egyik országból a másikba, mint most egy-egy böizei krach. A föld­től elszakított tömegeknek gigászi csapatai mennek benépesíteni más világok sivata­gát és hagyják maguk mögött pusztulni a régi világot. Micsoda kavargás miiven hullámzás folyik most körülöttünk! Micsoda kevere­dése fajoknak, gondolatoknak! Milyen óri­ási arányú nyelvek összeolvadása. Kis fa­jok olvadnak bele a nagyobbakba, elterjedt nyelvek szívják föl kis nyelvterületek népét. „Nemzetek lesznek“ — kialakul a sokféle nép roncsából a jenki fajtája és „Nemze­tek vesznek“ — néptelenedő kis országok népe tűnik el, folyik be az emberóceánba, amelyben egy emberkeverékké olvad össze a sokféle arcszin, egyenlősödnek a faji jel­lemvonások, magyar asszonynak mandula- szemű fia születik és mulattá * világosodik leánya arcán a szerecsen apa fekete bőre. A földturó magyar, a kínai fehérnemű mo­só, a svéd gyárimunkás gondolatai azono­sulnak és a japáni munkás, a volt kuli, sztreikolní tanul, a felvidéki tót germán voltára gőgösen tér vissza. Uj milliőbe: városba, idegen országba kerülnek, uj embereket látnak, uj gondol­kozást tanulnak a rögtől elszakított milliók. A munkaerő óriási piacain a gazdasági e- rők haladását tanulja a maga bőrén az e- rejét kinálgató proletár s az Isten csapásától való félelem, áldásért való könyörgés le­kerül a napirendjéről annak az embernek, akinek exisztenciáját üzleti eshetőségek szabályozzák s nem az időjárás. Aki fö­lött eddig a szolgabiró és a mandarin volt korlátlan ur, az maga lábán álló, ma­gára büszke emberré alakul. Sokat sokfé­lét kell próbálnia, sokfajta munkát tanulnia, nem elég többé a szántás vetésnek örökölt tudománya s az a kényszerű sokoldalúság is önbizalmat ad, igényeket növel, nagyobb jövedelmekre való fontos aspirációt táplál. A munkaerő nagy gyüjtőmedencéi agyvelőt forradalmasító helyek egyetemei a modern élet iskolarendszerének. A deb- reczeni cívis még csodálkozhatik azon, hogy a panoráma négere is ember és né­mi méltatlankodással kérdezheti a fekete csodán ámulva: „Hát ha már ember, mir nem magyar?“ Közigazgatás. TISZTI ÉRTEKEZLET. A járási jegyzői tisztikar f. hó 22-én déle­lőtt tartotta ez évben első értekezletét Péchy fő­szolgabíró elnöklete alatt. Az értekezleten legelőször is vármegyei alispán urnák 24347/910 sz. a. a megyei telefon hálózat létesítése tárgyában kia­dott redelete képezte megbeszélés tárgyát. Péchy főszolgabíró tüzetesen ismertette a rendeletet, mely szerint, tekintettel arra, hogy olyan telefon hálózat létesítése, melyet egyidejű­leg állítanának fel az egész megye területén, a hosszan tartó előmunkálatok miatt igen sok idő és pénzáldozatot igényelnének ezért egyelőre csakis a járási központoknak a megyei központ­tal való összekapcsolása képezheti vita tárgyát. Ezután az alispáni rendelet intentióit véve figyelembe utasította Péchy főszolgabíró a kör­jegyzőket, hogy a nagykárolyi kir. pénzügyigaz­gatóság mellé rendelt számvevőség által megálla­pított kimutatás szerint az egyes községekre eső hozzájárulási összeget a községekkel költségjegy­zékbe vétessék fel és az erre vonatkozó határozato­kat f. évi márczius hó 1-ig terjesszék be, hogy ily módon a telefon még ez évben felállítható legyen, Különösen figyelmébe lett a íjegyzői karnak ajánlva az 1886. évi XXII. t.-c. pontos és szigorú betartása. A jegyzői kar tudomásul vette a megállapított hozzájárulási összegeket, melyek szerint Nyircsa- holy községre 331 k. 02 f. Fábiánházára 272 k. 52 f. Kocsordra 266 k. 34 f. Tunyogra 243 k, 74 f. Györtelekre 243 k. 75 f. Jármira 108 k. 30 f. Paposra 69 k. 45 f. Hodászra 287 k. 58 f. Nyír­Ujj nepfándorlás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents