Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-07-27 / 30. szám
VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. julius 27. Társadalmi és közgazdasági hetilap. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA. 30. sz. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Felelős szerkesztő: Főszerkesztő : Előfizetési ár: Weisz Zsigmond könyvnyomdája Mátészalkán. Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Egész évre — — — — — — — — Fél — 8 kor Nyilt-tér sora 40 fillér. Szerkesztők: rci „ Negyed „ — — — — — — — —- 2 » Hirdetési dijak előre fizetendők. Dr. Barta Ignác Endrédy József. Egyes szám ára 20 fillér. Képviselő testületi ülésünk. Irta: Dr. Barta Ignác. Előrehaladásunk s fejlődésünk nagyobb természetű kérdéseinek megoldása s megvalósítása képezte a folyó hó 22. napjára összehívott képviselő testületi ülés tárgy- sorozatát. Városatyáink véletlenül maguk is nagy jelentőségűnek tekintették az ülést, úgy, hogy érdemesnek találták részvételükkel is dokumentálni ezen véleményüket. A nagyfokú hőség nem láukasztotta le a Kedélyeket s a városatyák vitatkozó kedvét, minek az volt a következménye, hogy a képviselő testület f. hó 22. napjának délutáni 4 órájára összehívott gyűlése mindvégig népes és élénk volt. Elnök az ülést határozatképesség megállapítása mellett megnyitja s üdvözli a megjelenteket. Az ülés első tárgyát Mátészalka község járda és fenntartási szabályrendeletének jóváhagyása tárgyában érkezett törvény- hatósági határozat és a járda építés ügyében elöljáróság által tett intézkedések bejelentése képezte. A képviselő testület a község járda építésére vonatkozólag az e- lőljáröság által közzétett árlejtési feltételek tartalmát jóváhagyólag tudomásul vette s a közelebbi teendők végzésére s az ellenőrzésre bizottságul megválasztotta Weisz László, Almer Béla, dr. Steinberger Samu, Klein Andor és Feldman Ármin képviselő testületi tagokat. Ezen bizottságnak főkötelességét fogja képezni a folyó hó 27-ig beérkezett ajánlatok felbontása s arra vonatkozólag a f. hó 29-ére összehívott közgyűlésnek véleményadása, továbbá a vállalati szerződés megkötése után a munka teljesítésénél ellenőrzés s gondoskodás arról, hogy a kötendő szerződés határozatai betartva legyenek. A tárgysorozat további pontját a községi elöljáróság jelentése avillanyvilágitási szerződés ügyében tett intézkedésről képezte. A községi elöljáróság a képviselő testület által jóváhagyott szerződés tervezetét ugyanis a Szálkái Gyártelep igazgatóságának adta ki, a mely arra megtéve észrevételeit a szerződést visszamutatta. A Szálkái Gyártelep azt terjesztette elő, hogy a közvilágítást évenkinti 3500 koronáért hajlandó elvállalni 50 évi tartamra s ugyanezen idő alatt az áramot hektovatóránként 7 fillérrel hajlandó szolgáltatni. Az ezen előterjesztés megtétele után a kérdéshez hozzászólottak Péchy László, dr. Steinber- ger Samu, és Szálkái Sándor, melynek eredménykép a szavazás megejtése után a villanyvilágitási szerződést a község a Szálkái Gyárteleppel 50 évi időtartamra megkötötte akkép, hogy vállalkozó gyártelep az áramot hektovatóránként az első tiz évben 7 fillérért, a további 20 éven át 6'/2 fillérért s az utolsó 30 éven át 6 fillérért. A közvilágítást a vállalat évi 3200 koronáért köteles ellátni akkép, hogy 80 láng ég minden nap éjfél 12 óráig, 40 láng és 4 ivlámpa ég reggelig. Minden évben köteles továbbá a vállalat egy ingyen lángot adni akkép, hogy minden szerződési év végével egy—egy uj lánggal szaporodik az ingyen lángok száma. 3. A községi tulajdont képezett földhordó helyek felparcellázását és eladását jóváhagyó törvényhatósági határozatot a közgyűlés tudomásul vette. Bemutattatott Mátészalka község 1910. évi számadása, A számadás felülvizsgálatára kiküldettek: Weisz László, Weisz Lajos, Almer Béla és Franki Albert, akik észrevételeiket vélemény s jelentés kapcsán a legközelebbi közgyűlésnek bemutatni lesznek kötelesek. Mátészalka gyepmesteri telepének építésére vonatkozó vállalati szerződést a képviselő testület jóváhagyta. Következett ezután a tárgysorozat egyik jelentős pontja, a kir. járásbíróság megkeresése a hivatal részére bérelt épületnek további bérbeadása tárgyában. A képviselő testület ezen megkeresés folytán úgy határozott, hogy a hivatal által eddig bérelt helyiségeket, valamint a régebben a Mátészalkai Ipar- s Kereskedelmi Bank által bérelt helyiségeket hajlandó» 1913. julius 1-étől számított időtől fogva évi 5000 korona bérért kiadni. E helyen megjegyezni kívánjuk, hogy nemcsak 1913. julius 1-étől kezdve, de már ma is szükséges volna, ha a járásbíróság hivatali elhelyezése a hivatal kívánalmainak s a felek érdekeinek megfelelne. A jelenlegi állapotok ugyanis tűrhetetlenek. Telekkönyvi mutató hely egyáltalán nincs, mert ott, a hol a felek a betéteket megtekinthetik s felvilágosítást nyerhetnek, az nem mutató hely, hanem egy kis 4 méter hosszú s három méter széles csupa ablak s ajtóval biró szobácska, amely tulajdonképen a telekkönyvvezető szobája. Most tessék elképzelni, hogy milyen kellemes az ott tartózkodás, úgy a feleknek, mint a hivatalnokoknak: a helyszűke miatt sokszor órákig kell várakozni kün az udvaron, mig a betéttárnak nevezett szobácskába bejuthat s ismét szintén a helyszűke miatt várakozni kell neki, mig a felvilágosítást a hivatalnok megadhatja, vagy a betétet kézhez kaphassa. De az eljáró ügyvédeknek sincs kivétel, mert ők sem tudnak egykönnyen bejutni, s ha bejutottak, a hivatalos aktákkal telt asztalon nem tudják a ki jegyzéseket elkészíteni, hanem vagy állva, vagy ablakpárkányon szorongva végzik, úgy a- hogy lehet teendőiket. Éppen igy fest a telekkönyvi irattár, a ki egyszer megfordult e helyiségben s próbált ott egy hivatalos aktát kivenni, képet alkothatott magának. Csak izlelitőül annyit jegyzünk meg, hogy az iratcsomók a földön hevernek, a helyszűke miatt rendszeresen nem kezelhetők saz egyes ügydarabok; csak utánjárással találhatók fel, s úgy ez a helyiség mint a mu-
