Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-04-27 / 17. szám
4. oldal. 1911. április 27. Biky Kálmán györteleki lakos eltűnéséről a múlt heti számunkban adtunk hirt. Mint onnan értesülünk e hó 23-án azzal a kérelemmel fordult Biky Kálmánná Kocsord község elöljáróságához, hogy az a gyanúja lévén, hogy férje a Kraszna folyóba ölte magát kerestesse a község határában. Az elöljáróság ennek a kérésnek eleget is tett s végig gyalmoztatta a Kraszna medrét s a gyalom hosszas keresés után fel is vetette hulláját, mely ily módon már egy hete, hogy a vízben feküdt. A hulla szemle, melyet dr. Dienes Dezső szolgabiró és dr. Csató Sándor járás orvos ejtett meg, megállapította az öngyilkosságot. A szerencsétlen embert végzetes tettére az ragadta, hogy házbérét kifizetni nem tudta s attól félt, hogy családjával együtt kilakoltatják. Biky Kálmán test- vérbátja volt, Biky Károly szatmári ref. egyházmegyei esperesnek. Fejbe vert bíró. Szabó Ambrus kocsordi bírót e hó 23-án duhajkodó cigány legények fényes nappal a korcsmában a hova rendet teremteni ment, egy nagy hottal fejbe ütötték. A tettesek ellen a szatmári kir. ügyészséghez hatóság elleni erőszak címen feljelentés tétetett. Betörő banda garázdálkodott e hó 21-én virradóra Hodászon, ahol előbb a Lakatos István hentes és szatócs székét feltörve onnan 10 kiló hájat és 95 kilgr. szalonnát emeltek el, majd a boltra kerülvén a sor, onnan 263 méter különböző szinü kartont s egy süveg cukrot loptak el. A lopott holmihoz még pénzt is akartak szerezni, s e végből betörtek a szatócs üzlettel szemben levő postára is. Itt azonban a weríheim szekrénynyel nem bírtak, miért is az asztalfiókoí törték fel, ahonnan nagy mennyiségű posta bélyeget vittek el. Ezeket azonban, mert úgy látszik nem sokra becsülték, kevés híján elhajigálták s igy a kir. postának mi kára sincsen. Álíategészségi szakfelügyelet. A földmi- velésügyi miniszter az állategészségügyi felügyelet, uj területi beosztással, tiz kerületi felügyelőre bízta. A Vil-ik a debreceni kerület ideiglenesen Nagyvárad székhelylyel, melynek leendő ellátásával Mikor az ujdansült belügyminiszter elcsoszogott, a király megelégedetten dörmögte: — Azt hiszem mégis csak bele fogom magamat találni az uj rendbe. A tűzoltóknál már körülbelől beprotezsálom magamat s csak mentsék meg drága életemet, még sok üdvös alkotást létesíthetek. Már szinte kezdem érteni a protekció célszerűségét. Lássuk csak ! Talán ha kellő protekcióval interveniálok a hatalmaknál reorganizálhatom a dynastiámat. Úgyis ha emlékezetem és a családi levéltár nem csalnak nekem már vagy ezer trónelőeöm volt. A közérdek néven s igy én jog szerint az ezeregyedik Aközérdek vagyok. Menynyivel ősibb eredetre vall ez mint a mostani /. Aközérdek. Legközelebb körjegyzékben megkérdezem a hatalmakat, hozzájárulnak-e, hogy megkapjam nevem elé az ezret jelentő M-et? „M I A- közérdek.“ Nem is rosszul fest! Esetleg meg sem kérdezem a hatalmakat, hanem egyszerűen megtartom magamnak a kérdőjelet és annektálom a nevemhez, úgy még jobb lessz : „MI Aközérdek“ ? Nincs kizárva, hogy a birodalom nevét is megváltoztatom valami jobb hangzásúra, hozzám illőbbre. Milyen becsmérőleg beszélt az a Slajmi például a Protekcióról! Ebből látom, hogy az emberek a protekció kormányzásának máraz első napján, hogy agyarkodnak egymás ellen országomban, hát ez alapon talán lehet Szigethonból Agyarország ? Szerintem ez sokkal előkelőbb gondoljunk csak a drága elefántagyarra! Na ebben maradjunk! Kondor Mihály m. kir. állategészségügi felügyelő bízatott meg ezen kerületbe tartozik Szatmár vármegye is. A vármegye törvényhatósága május hó 11-én tartja rendes tavaszi közgyűlését. Május 6-án a számonkérőszék, 10-én az állandó választmány ülésezik. Hármas szülés Szamosdobon Getyina János urasági béres felesége f. hó 18-án 3 egészséges leány gyermeket szült. Az anya a körülményekhez képest jól érzi magát és a gyermekek is életerősek. A ritka eset iránt a községben élénk érdeklődés nyilvánul és az anyát ajándékokkal halmozzák el. Öngyilkossági kísérlet vagy nagyfokú ittasság. E hó 21-én az ópályi felől jövő déli vonat utassai nem kis izgalmon mentek keresztül. Ugyanis a vonat a szokásos vészjelek után hirtelen megállóit, az utasok rémülten ugráltak ki a kocsikból nem tudván, hogy mi történik mindenki összeütközéstől félt. Pedig itt a vonat azért ált meg, hogy egy ember életet ki ne oltson. Ugyanis Vékony János ny. parasznyai lakos Ópályi közelében nem tudni részegségből e vagy öngyilkosságból a sínekre feküdt s ha Lőcsey Fe- rencz mozdonyvezető megőrizve lélek jelenlétét hirtelen ellengőzzel meg nem állítja a vonatot, bizony darabokra szeldelik a kerekek. Beszállították aztán a sérületlen embert Mátészalkára a hol kikérdezték szándékára vonatkozólag de az ijedségtől még akkor is értelmetlen választ adott. Az egészségügyi bizottság ülése. Szatmárvármegye egészségügyi bizottságai, hó 20-án csütörtökön d. e. fél 10 órakor Nagykárolyba N. Szabó Antal elnöklésével ülést tartott. Az ülés egyetlen tárgya a vármegyei főorvosi állásra való jelölés volt. A bizottság az állásra első helyen dr. Schönpflug Bélát, Nagykároly város tiszti orvosát jelölte, akinek a kinevezése biztosnak mondható. A magunk részéről is igen örvendünk azon, hogy az ő kinevezésével a vármegyei közegészségügy igazán hivatott kézbe kerül. Az Ecsedi-láp lecsapoló társulat fontos kérdésben határozott a héten. Elhatározta, hogy nyugdíjalapjának felhasználásával 100,000 korona költséggel társulati palotát épit Nagykárolyban és meg is vásárolta Fógel Kálmán tulajdonostól a Fény- és Kálmánd-utca sarkán levő Zanathy-féle házat 33000 koronáért. A szatmáriak szokásuk szerint minden követ megmozgattak az ellen, de nagy kisebbségben maradtak. Nagykároly tehát nem sokára egy díszes középülettel fog szépülni. Államsegély a konviktusnak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagykárolyi Szent László konviktusnak, a törvényhozás jóváhagyásától feltételezetten, 65,000 korona államsegélyt engedélyezett. Vármegyénk központi választmánya az országgyűlési választók múlt évi névjegyzékei folyó évi kiigazítási munkálatainak felülvizsgálása s azok alapján a folyó évi ideiglenes névjegyzekének összeállítása és közszemlére kitétele végett e hó 23-án délelőtt 11 órakor a vármegyei székház emeleti kistermében ülést tartott. Minthogy az összeírások beérkeztek s felülvizsgáltatván a megfelelő pótlásokkal rendbe hozattak a központi választmány azok közszemlére való kitételét, azok egy-egy példányát a körjegyzői székhelyekre, a városnak kiadni a vármegye összes választókerületére vonatkozó egy teljes példányt pedig a vármegyei iktató hivatalba elhelyezni elrendelte azzal, hogy felszólamlásokat 1911. évi május hó 5-tól 15-ig lehet megtenni, az azok elleni észrevételek pedig május 16-tól 25-ig terjedő idő alatt adhatók be. Tandíj kárpótlás folyósittatott a vallás és közoktatásügyi Minisztérium részéről a mátészalkai ref. iskolának 431 kor. a mátészalkai róm. kath. iskolának 183 kor. az ököritói ref. iskolának 158 kor. és végül az olcsvaapáti-í ref. iskolának 267 korona az 1808 évi XLVI. törvénycikk alapján. Értesítés. Ügyvédi irodámat április 24-től kezdve a Roítenstein-féle házba (Franki Mór fia céggel szemben) helyeztem át. Dr. Német József. _ MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. Gazdasági tanácsadó. A zöldségtermelésről. A mely terület futó homok, azt hogy a szél el ne hordja meg kell kötni, amely művelet legegyszerűbben úgy történik, hogy faágakkal, szalmával vagy egyébb növényi részekkel rakjuk azt be, vagy pedig a szél fuvások irányában a területet befásitjuk, hogy a magasabb fák tartsák fel a szelet. Ha valamely terület már művelés alatt áll" azt már nem telkesitjük, hanem csak megjavítjuk, a növény termelésre alkalmatlanná tesszük. Ilyen művelet péld. az egyoldalú talajnemek javítása, a másféle talajnemek ráhordása által. A homokot agyaggal, az agyagot homokkal, mészszel, mázgával vagy láp földdel hordjuk meg.' Ezen eljárás azonban szerfelett költséges s csak igen drága földeken vagy kisebb területeken fizeti ki magát. A vizenyőségben szenvedő területeket az alag csatornázással, alagcsövezéssel, vagy nyílt száritó árkok segélyével teszszük jobb minőségűvé. A nyilt árkok közönségesen keresztül-kasul szeldelik a területet, a benne össze gyülemiő vizet párologtatják s igy szárítják a területet. Ezeknél már sokkal célszerűbbek az alag csatornák. Kiásatnak az árkok s ezekbe ököl nagyságú köveket vagy rozsét rakunk s felébe kitöltjük az árkot földdel. Az árkok tehát bevannak fedve s igy a földművelését nem akadályozzák. Legnagyobb és legtüzesebb segélyt nyújtana az alagcsóvezés, de ehez mérnöki segély holdan- kint 100—120 korona ára cserép csövek s annyi föld s egyébb munka szükséges, hogy egyáltalán nem fizett ki magát. Ezen műveletnél is ki kell ásni az árkokat s ezek fenekére rakatnak le az agyagból égetett 35—40 cm. hosszú csövek. Ezek- különböző alakúak és nagyságúak lehetnek. A 4—5 cm. átmérőjű csöveket szívó csöveknek, a melyek pedig nagyobb nyílásokkal bírnak, ezeket gyűjtő- vagy levezető csöveknek nevezzük. Épületek talaját is lehet igy szárazzá tenni. Igen célszerű javítási mód a földforgatás. Ezzel a művelettel a termékeny részét abba a mélységbe hozzuk a hol a nővények gyökerei vannak és táplálkoznak; 60— 80 cm. mélyre. A földforgatás által a talaj termékenyebb, lazább, melegebb lesz; a gyom magvak oly mélyre kerülnek, hogy nem képesek kikelni s igy a talaj tisztább lesz. A földforgatást ismételve apródonkint mindig mélyebre és mélyebre hatolnak, Ezen műveleteket összeköthetjük trágyázással és talaj keveréssel is. A földforgatást eszközölhetjük kézi erővel, fogas vagy gőzekével. A kézi erővel végzett munkánál legjobb a kivitel mivel ennél mindenféle kártékony gyomokat, gyökér arovbokat továbbá némely vidéken annyira elszaporodó cserebogár pajorokat könnyen kiszedhetjük a földből. A forgatást mindig ősszel célszerű elvégezni ; ha fagyos a föld, akkor nemjó, mert a fagyos rész kerül legalulra s hüti a talajt sokáig nem olvad ki s rokkanásokat idéz elő. A külterjes zöldségtermelésnél csak mélyen szántunk s csak olyan terményeket tenyésztünk, amelyek mélyebbre nem hatolnak. A hol agyag és homok rétegenkint fordul elő ott azokat össze keverjük ha azonban az a- gyag nedves, akkor nem szabad a keverést végezni mert rögöket képez s a homok csak kívülről veszi körül. A hol nagy területen agyagos a talaj ott égetjük azt miáltal elveszti összeálló képességét. Ilyenkor jó érett ló és juh trágyával trágyázzuk is. A föld trágyázására szántó földeknél 200 métermázsa holdankint erősen trágyáz; a zöldség termelésnél 300—500 mmázsa is szükséges. A szilárd trágyák hatása három évig tart s ezért szoktak hármas forgót alkalmazni. A hígtrágyák hatása egy évre terjed. Elősegíti a gyors növekedést. Trágyázásra használják az állati vizletes. műtrágyákat és árnyékszék trágyát is, mely utóbbi a leghatásosabb trágyák egyike. (Folytatjuk.) Nagyecsed, 1911. április hő. Herceg Péter áll. tanító.
