Református Kollégium, Marosvásárhely, 1941
34 Cserkésztestvérek! Érre figyelmeztet felavatott csapatzászlónk is! Mindent vállalni! Válogatás nélkül. A magyar cserkész sohasem válogat a kötelességekben. Sőt! Mindig új kötelességeket keres. Önzetlenül igyekszik szolgálni hazáját és nemzetét. Minden erdélyi magyar cserkésznek tudnia és szent meggyőződéssel vallania kell, hogy országunkban mindaddig nem lesz béke és nyugalom, amíg minden magyar testvér és minden talpalattnyi magyar föld vissza nem kerül a Kárpátoktól az Aldunáig, — ameddig Nagymagyarország határait az Úristen rég kimérte! Erre teszünk most erős fogadalmat zászlónk előtt. Nagy magyarjaink példája lelkesítsen ma mioden cserkészt. Zrínyinek izzó hazaszeretete, Széchenyi tiszta és reális magyarságlátása, Körösi Csorna Sándornak, „az ősmagyar álmok székely vándorának" törhetetlen hite, fajszeretete és székely-magyar szívóssága, Bolyai Farkas alapos tudása és felkészültsége lebegjen lelki szemeink előtt és figyelmeztessen mindenkor magyar kötelességeinkre ! Mi legyünk az az új embertípus, amelyről Gömbös Gyula, néhai miniszterelnökünk mondotta: „Ez az új embertípus az önzetlen, munkakész, a közért áldozni is tudó magyar embertípus, olyan magyar, aki akkor, amikor nemzetéről van szó, bármilyen is legyen társadalmi rangja, ha kell, azonnal beáll közembernek..." Tisztelgünk előtted, magyar zászló ! Jelented nekünk a szent- istváni gondolatot, az egész magyar földet, Délerdélyt, a még idegen rabságban sínylődő testvéreket. Jelented, hogy nem lesz többé Muhi- puszta, Mohács, Világos és Trianon! Jelented számunkra minden magyar egységét, 14 millió magyar szive összedobbannását, a szellemi és fizikai munkás testvéri kézfogását, város és falu egymásbaölelke- zését. Jelented a magyar múltnak és jelennek minden névtelen hősét, a magyar édesapáknak és édesanyáknak néma áldozatát, véres verejtékhullatását. Jelented honvédeink hősi önfeláldozását, legendás vitézségét, a magyar paraszt elszántságát, dacos élniakarását. Jelented az örök erdélyi-magyar sorsot! Jelented a magyar nemzet küzdeniakarását, Isten-hitét, a Gondviselésben való alázatos megnyugvását, a magyar bűnbánatot, hogy nem lesz több Golgotha-járás. Jelented a magyar Húsvétot, a Feltámadást — Nagymagyarországot!!! Dicsőséges magyar zászló te vezess minket a szebb és boldogabb magyar jövő felé vezető göröngyös úton ... ! Marosvásárhely, 1942. május 17.-én Jánosy Zoltán, tanár, cserkészcsapatparancsnok.
