Református Kollégium, Marosvásárhely, 1941

14

magyar nyelvnek európai polgárjogot szerzett a többi európai nyelvek között.

Laskói Csókás 1578. dec. 16-án került Wittembergbe, akkor, mikor itthon már meglehetős nagy hírneve volt nagy nyelvtudásával, beszélte a latin, német, francia, olasz nyelveket, görögül is jól kellett tudnia. Az 1580-ik évben a székely vásárhelyi iskola igazgatója volt, amint azt a Speculum exilii c. munkája címlapján írja. E műve ugyanis a vásárhelyi iskolában tartott előadásait foglalja magában, a munka megjelenésekor azonban ő már a fogarasi egyház- község papja volt. E papsága 1581. június 3-án ért véget. Innen Gyulafehérvárra hívják pártfogói, hogy nemes ifjak társaságában Olasz- és Franciaországban a kalauz és útmutató szerepét töltse be. Innen ismét Wittembergbe megy, de nem tanulni, hanem ott félévig egyedül csak könyveket szerkeszt, librorum compingendorum causa, ahogy ő maga mondja később megjelent, már fentebb idézett művében. Miért tartózkodott Laskói Wittembergben, ha nem hallgatta az előadásokat? Erre a feleletet megadni nem egy könnyen lehet. De a fentidézett mondása és a Calepinusnak a bővebb vizsgálata a kezünkbe adja a kulcsot. 1579-ben a lyoni E. Michel és társai szabadalmat kértek a francia királytól a Calepinus szótárnak egy új és bővített kiadására, amelyben a lengyel, magyar és angol nyelvek beiktatására egy-egy szakértőt kértek fel. És e szakértő Laskói Csókás Péter volt s erre a munkásságára és ennek idejére vonatkozik a már idézett latin kifejezés.

Erre Szily Kálmán is rájött és kutatásainak eredményét közzé is tette 1913. febr.-ban a Magyar Nyelv c. folyóiratban, O először Szántót (Aratort) tartotta a szótár magyar munkatársának, majd a szótár tüzetesebb megvizsgálása után rájött, hogy k> volt a szótár igazi magyarázója. E nyomot még nem ismerve, magam is a szótár nyelvével foglalkozva a következőket állapíthattam meg:

Laskói Fogarasról indult ki második külföldi útjára, miután ottani papi állását elhagyta. Nagyobb és fontosabb szerepet szántak neki. A maga szűkszavú kijelentéseiből az is bizonyos, hogy az erdélyi udvarnál nagybefolyású Ilosvai Benedek, volt tanára nagyobb szerepet szánt neki. Ilosvai pedig a németországi és svájci reformátorokkal állott a legszorosabb összeköttetésben. Ilosvai Béza Thodorral állván barátságban, a franciaországi reformáció híveivel is összeköttetésben állott, tehát a Calepinusnak a magyar szavakkal való kiegészítésére alkalmasabb ember nem volt Laskóinál, mert a sok országot bejárt, sok nyelvet beszélő emberben láthatta csak azt a tudós férfiút, aki tanulmányainál fogva ennek a nagy feladatnak emberül megfelelhetett.

Maga az a körülmény, hogy a Calepinusnak új bővített kiadása