Református Kollégium, Marosvásárhely, 1925

Betegsége kétségkívül korábbi keletű volt. Bár a napi események hatásét mélyen magába záró finom lelke mitsem sejtetett, de a hozzá közelállók vehették észre a kimerülő testi erőt a lélek nagy ereje mel­lett. A múlt iskolai év végén a nagy szünidő áldásos pihenésének, felüditő nyugalmának és örömteljes viszontlátásnak reményében szorí­tottunk vele baráti kezet, amikor a véndiákok ünnepségével kapcsola­tosan rendezett kiállítás fáradalmai után, előre elutazott családjához Nagysajóra, pihenőre utazott. Ugyanott rjdeg koporsófedél alatt, távoli föld ölében nyíló sírnál volt utolsó találkozásunk és végbúcsuvételünk- Irodalmi munkássága tiszteletreméltó nevet biztosított tudósaink sorában ; nemes egyénisége mindörökre eszményképe marad az Ur előtt alázatos, hazáját, népét, anyaintézetét önzetlenül szerető, munkás, er­délyi magyar 1 embernek. Nagy Endre. □ a □ * } 21

Next

/
Thumbnails
Contents