Református Kollégium, Marosvásárhely, 1915

- 98 ­normális időben, normális munkaóra mellett is össze kell szednie minden erejét annak a tanárnak, ki sikert, eredményt akar elérni, mennyivel inkább kellett energiájának végső megfeszítésével dol­goznia minden tanárnak a háborús években, mikor a munkatöbb­leten kívül a háborús helyzettel járó, az anyagi gondok borújá­ból, a bizonytalanság kínjából és a folyton fokozódó felelősség- érzet tépelődéséből szövődő közérzés nem egyszer súlyként nehe­zedett lelkünkre. A háborús években kifejtett tanári és nevelői munka megítélésénél ezeket a lélektani szempontokat figyelmen kívül senki sem hagyhatja. Tanártestületünk minden tagja önmagától értetődő köteles­ségnek tartotta, hogy a háború nemzeti és általános emberi tanul­ságait az osztálvban tanítás közben és osztályon kivül a tanulók­kal közölje és átéreztesse. A gorliczei áttörés, Montenegró meg­hódolása és a nagyobb jelentőségű haditények alkalmából külön is lelkesítő és magyarázó beszédeket intéztek az egyes osztályok­ban a tanárok. A háborúról szólották a téli hónapokban a kollégium dísz­termében tartott ifjúsági istentiszteleten elhangzott beszédek; a magyarnyelvi és görögpótló irodalmi dolgozatok egy részében a háború kérdéseit tárgyaltattuk a tanulókkal, a latin- és német­nyelvi tanórákon is minden kínálkozó alkalmat felhasználtunk a tanulságok ismertetésére; de legbehatóbban értékesítették a szak­tanárok ezeket a háborús tanulságokat igen helyes módon az alábbi tantárgyak tanítása közben. Történelem. A történelem tanítását minden osztályban igye­keztünk megkeresni a háborúval való vonatkozásokat; az alsóbb fokon inkább csak a közvetlenebb, a felsőbb osztályokban pedig a távolabbi s magasabb nézőpontból. A VII—VIII. osztályban a háború nevezetesebb, napról-napra történő eseményeit mindig egy- egy tanuló is méltatta. A III—IV. oszt.-bán kivált a történelmünk­ben már szerepelt nemzetek, országok, helyek újabb szerepe s különösen a magyarság és a német nemzet régebbi történelmi érintkezései, a szláv törekvések stb. képezték megbeszélés tárgyát. Az ó-kor történelmében a világuralmi törekvésekről, a germán és román népek, a kelet és nyugat összeütközéseiről, az akkori és mostani hadviselés külömbségeiről, a tengeri hegemónia fontossá­gáról, a gyarmatok akkori és mostani szerepéről stb. volt szó. A középkorban a nagy államszövetségeket, gazdasági, faji ellentéte­ket, _a nemzeteknek ügyük igazságosságába vetett hitük nagy fon­

Next

/
Thumbnails
Contents