Református Kollégium, Marosvásárhely, 1914

— 79 kevésbbé helyesen írni. Elvetendő. Összehasonlíthatatlanul komolyabb az „Önművelődés az ember igazi ideálja (Wilde)“ jeligéjű pályamunka. Ez, ha buzgósága nem megy túltengésbe az első egyharmad részében, nagyon jót is alkothatott volna, igy azonban az első 10 lapja, mely az ugor népek származásáról, őshazájáról ir és messzemenő ábrándos elméletekbe bocsátkozik, majd a magyarok vándorlását, jellemzését adja, a feladat keretein túlterjed és csupán a kievi kaland elbeszélésére zsugorodik össze. Történelmi tévedései is vannak, igy Lebedia és Etelköz összetévesztése, nem szól a mongol invázióról, az Eufemia, Predzlava útján való összeköttetésekről. Stílusán is meglátszik, hogy nem jól becsülte meg idejét és kitartását; vontatott és szakadozott. így, bár a szorgalom, utána olvasás nyomai nem tagadhatok, ez a dolgozat sem érdemel díjat. — A III. „Győzni fogunk“ jeligéjű munka már sokkal jobban és alaposabban oldja meg feladatát. Szól, majdnem az összes érintkezésekről, de kihagyta a Lengyelország felosztásakor történteket és még nehány apróbb jelentőségűt sem említ meg. Stílusa néhol magyartalan ugyan, de másutt nagy gyakorlottságra vall és határozottan lendületes, csak az a kár, hogy az idegen, forrásúi használt művek ízét is érezni lehet rajta. Dicséretre érdemes. Szerzője: Pálffy Miklós VI. g. o. t. — IV. sz. „História est magister vitae“ jeligéjű dolgozat minden társánál jobb. Az igaz, hogy jeligéje a latin nyelvben való nem nagy jártasságról fesz bizonyságot, de jól átgondolt, alapos munkát végzett a tétel kidolgozásában, úgy hogy magasabb igényekre is feljogosít. így a háborús összeköttetéseknek és maguknak a háborúknak túl részletező leírása helyett helyesebb lett volna a többi, nem politikai érintkezésekre, hatásokra is kiterjeszkedni s a háborús összeköttetéseknél inkább a diplomáciai részleteket megvilágítani. El kell azonban ismerni, hogy a feladatot lelkiismeretesen dolgozta fel és alapos, derék munkát végzett. A „História est magister vitae“ jeligéjű pályamű a díjra érdemes. Szerzője: Bíró Endre VII. g. o.

4. Természetrajzból: „Tárgyalandó és rajzokkal megvilágítandó a növények légzése, ásszimilálása s a kettő közti különbség vegyi folyamata.“ Jutalma 30 K. Bejött 2 dolgozat. Az I. számú : Semper idem — és a II. számú : Pipacsos mezőn jelige alatt. Mindkét dolgozat közös hiánya a helyesírás, mely nagyon gyarló. Ettől eltekintve a Semper idem jeligéjű helyesen fogta fel a kérdést és kellő terjedelemben tárgyalja a lényeget; jól oldja meg a feladatot, jutalomra méltó. Szerzője : Szálkái Ferenc VII. g. o. t. A Pipacsos