Református Kollégium, Marosvásárhely, 1914

I

áldozatul esett, csak a takarója és legénye került elé. Majd a harcnak egy pihenőjében, április 9-én írja utolsó levelét: „Hála a Mindenható, jó Istennek, megtartott a ti számotokra. Jó az Isten, jót ad, majd megküzdjük ezt a nehéz küzdelmet is, hogy annál édesebb és becsesebb legyen azután.“

Az ő részére azonban már csak pár napot jelölt ki a végzet. Az oroszok a Telepóc-Zellő-Juhászlak-Patakófalú vonalon ismételten hevesen támadtak s az ezred az Oroszpatak-Határszög vonalon vette fel a harcot a Ceremcha magaslatért. A század, melynek Bátory József parancsnoka volt, épen a magaslaton foglalt helyet és parancsa volt: „Bis zum letzten Mann zu halten !“ Sa század hősiesen védekezett és kitartott, élén parancsnokával, kinek magatartása most épen bámulatraméltó volt. (Goldschmiedt Siegfrid 44-ik gyalogezredbeli kedettőrmester szives közlése alapján.) Április 12-én reggel meglehetősen exponált helyen védekeztek, mert az előző nagy esőzések a jól elkészíteti fedett állásaikból kimosták- és egy újonnan készített kezdetleges lövészárokban foglaltak helyet, (Smilovits Jakab főhadnagy szives közlései alapján) amikor az oroszok három oldalról körülfogták a századot. De a század hősiesen tartotta magát s eközben Bátory József buzdítva katonáit a zászlóaljparancsnokhoz indult futó lépésben a további utasítások kikérésére. Ezen útjában érte a gyilkos golyó, mely balszemén fejébe hatolva, nyakszírtjén jött ki. Eszméletét azonnal elvesztette. Sebét gondosan bekötözték s négy emberrel hordágyon, meredek erdei útakon a körülbelül 10—12 kilóméter távolságra eső Fenyvesvölgyre vitték, ahol még másfél napig élt, de eszméletét egy pillanatra sem nyerte vissza; 13-án déli 1 és 2 óra közt aztán kiszenvedett.

Ám az ezred nem hagyta a magaslatot s e napok hősies küzdelmének volt az eredménye, hogy az egész arcvonalon megakadt a Przemysl eleste óta megindult általános orosz támadás. De hogy épen a 44-ik gyalogezrednek mily oroszlánrésze volt e támadás feltartóztatásában, legélénkebb bizonyság erre, hogy Ő felsége nevében Frigyes, királyi herceg, tábornagy e napok emlékére a következő elismerést küldte az ezrednek:

„0 felsége engem legkegyelmesebben megbízni méltózlatott, hogy a cs. és kir. 44-ik gyalogezrednek már most tudtára adjam, hogy 0 felsége az ezrednek kitűnő vitézségéről és minden alkalommal bebizonyított példásan kiváló magatartásáról előterjesztett jelentést különös megelégedéssel a legkegyelmesebben tudomásul

— 14 —