Református Kollégium, Marosvásárhely, 1914

- 9 a differentiális és integrális számításokból. Ha aztán vége volt az előadásnak, szívesen vegyült tanítványai közé, velük beszédbe elegyedett, sőt olykor vitába bocsátkozott. A szellemi fejlődés mellett a testi erőt, ügyességet is szükségesnek tartotta s ennek fejlesztésére sportkört létesített az ifjúság körében, amely azonban sajnos, csak épen megkezdhette működését.

Ugyanilyen jó szív, hű barátság, nyílt őszinteség és emellett vidám kedély jellemezte tanártársaival, mint általában embertársaival való érintkezésében és családi életében.

Mint tanár, mint kollégiumi tisztviselő pontos lelkiismeretességgel végezte teendőit. Rövid tanársága alatt majdnem állandóan viselt tisztségeket. Elébb kollégium kontra-seniora volt két éven át, aztán a tanárkar jegyzője, majd körülbelül másféléven át az elöljáróság jegyzői tisztet töltötte be. A tisztségen felül a kollégium egyéb ügyei is érdekelték; ismerte és állandóan figyelemmel kisérte a kollégium minden irányú működését s javaslatok készítésére tanügyi vagy adminisztratív kérdésekben nem egyszer vállalkozott. (Különösen általánosan értékű az igazgatók állandósításának kérdésében készített javaslata.) Tanártársait becsülte és szerette. Működésük értékét velük szemben is végzett munkájuk alapján értékelte s épen barátságának hűségéből és őszinteségéből kifolyólag velük szemben is megmondta véleményét. Fellépése sohasem volt bántó, sohasem olyan, amely megértésre ne vezetett volna ; aztán vidám kedélye csak melegebbé, csak megbízhatóbbá tette a barátságot.

Kollégiumi elfoglaltsága mellett élénken vett részt a város társadalmi életében is. Emlékbeszédek, népszerű előadások tartása alkalmából ismerték a város polgárai, a szülőkkel való érintkezése révén ismerte a társadalom minden rétege. S aki ismerte, mindenki szerette és becsülte egyéniségéért.

A kölcsönös szeretet és becsülés azonban legforróbb lánggal annál a meleg kis családi tűzhelynél égett, amelyet rendes tanárrá választása után, 1910. október hó 18-án alapított. I^eje, Straub Jolán a marosvásárhelyi községi felsőbb leányiskolának középiskolákra képesített okleveles rendes tanára, anyósa özv. Straub Károlyné és két kis gyermeke, Jóska és Zsuzsanna voltak kedves tagjai e boldog családi életnek. Mintha mindazt a szépet és kedvest, amit csak valaha a költők a családi boldogságról elénekeltek, a valóságban akarta volna igazolni a természet! Az élet utain megosztott munkával küzdő férfi és nő az anyai szeretet mellett gondtalan nyugalmat, két kedves gyermekük körében zavartalan boldog-