Református Kollégium, Marosvásárhely, 1913

— 53 menni kényszeritettek. Két szobafőnök kölcsönös kiegyezésével is történtek ilyen lakó és helycserék.

Utensek: azon tanulók, kik nem lévén alumnusok, vagy a maguk, vagy vett búzájukat a seniornak beadták; ki azt a kollégiuméval együtt megőröltetvén s meg- süttetvén: ezeknek is a többiével együtt járt ki a napi cipójuk.

Vacatio, feriae musarum: szünidő, a diligentia után következő pihenés. Különösen a vidékiek, távollakók, de minden tanuló által örömmel várt szabadság- idő. Régebben két hétnél rövidebb szünidő nem volt s ez négyszer kijárt, szüretre, karácsonra, husvétra és pünkösdre. Ezenkívül — a feriae canicularesről nem is szólva — a félévi vizsgák után is jutott, aszerint amint korábban vagy későbbre vizsgázott, 5—10 nap. Legmulatságosabb a szüreti, legkiadósabb a karácsoni szünet volt. Az utolsó héten sok ajtón megjelent napról- napra a felírás: o, io, tio, atio, catio, acatio, vacatio.

Várdázás: midőn egy-egy szobába több szobából begyültek a deákok s ott pipázva, beszélgetve lustálkodtak, az ágyakat leheverészték, néha lármás társal- kodást folytattak; miáltal az ott lakók zavarva, a tanulni- akarók is munkájukban akadályozva voltak; ezt hívták várdázásnak, amit a felügyelők különösen tanulási órákban tiltottak, s ha észrevették szétugrasztottak.

Vajdaság, vajda: (bár nem kollégiumi, hanem

theologiai emlék, de, mert azok, kik theologusok voltak átélték: megemlítem) a vajda a történelemben hatalom képviselője, a cigányoknál egy törzsnek, együttélő csoportnak feje, elöljárója; a theologián egy ezekből megkonstruált dignitás, két cipóval s az alább jelzendő udvartartási járulékokkal.

A theologus ifjúság év elején választotta s nagy pótussal igtatta hivatalába a vajdát; és pedig azt, a ki az egész népség közölt legbarnább, az az legfeketébb volt. Előnyére vált, ha feketesége mellett termetével, hangjával, evő-, ivó-, pipázó s más potentiáival imponált. Melléje egész udvartartást szerveztek: p. o. pénzügyminiszter, ki a közrovatait — az államháztartásra — beszedte s a pótusok költségeit fedezte; udvari pap,