Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

— XL —

felé, előbb a Barcsay kastély kertjében, Bánffyhunyadon és a Sebesvárban tartott pihenőt. E várral szemben állott alacsony dombon a rómaiak Reskulum nevű vára. A két vár között szalad alá a Sebes patak s egyesül a Körössel és ettől kezdve Sebes Körös nevet visel a közös víz. A Sebes Körös mentén, a vasút vonala mellett egy jól gondozott, állami müút vezet Bihar vármegyéből, Nagybaród községből a Királyhágó nevű hegyen át Kolozsvármegyébe, Csúcsára s Bánffyhunyadon át Kolozsvárra. Budapesti kiszollás szerint a Jád völgy állomás fölött emelkedő Királyhágó választja el a szoros értelembe vett Magyarországot bérces Erdélytől s az 1848-iki Unióig Királyhágón inneni s Királyhágón túli (Erdély) névvel volt megkülönböztetve a két hazarész.

A körösvölgyi vasútvonalnak legmagasabb pontja Sztána megálló- és nyaralónál van, a melyet Kalotaszeg legjelentékenyebb helyének, Bánffihunyadnak érintésével érünk el. A város lakói között a szájhagyomány szerint sok a tatár eredetű s elő- neve is igen soknak Tatár ma is. Sztánától gyönyörű kilátás nyílik az Almás völgyére és vidékére, festői tájkép a Meszes hegységgel a háttérben! Innen a Nádaspatak völgyébe lejtett vonatunk s nemsokára Erdély legszebb és legjelentékenyebb városa előtt álltunk meg. Ez Kolozsvár, az erdélyi kultúra gócpontja.

Már Trajánus császár felismerte a Szamos e pontjának hadászati fontosságát s alapította Napoca nevű castrumát, melynek helyén épült fel a mai város erős várral — óvár — körülvéve. A honfoglalás után betelepített szászok népesíték be a várost s hazánk történetében — főleg a fejedelmi korban vezető szerepet vívott ki. Zsigmond király 1396—1432-ig gotstylü templommal (Szent Mihály templom) látta el s 1409-ben szabad királyi város jelleget kapott. 1440. febr. 23 án az óvárban fekvő „Máiyásház“- ban született hazánk legnagyobb királya: Mátyás. E ház ma restaurálva néprajzi múzeumnak van berendezve s emléktáblával megjelölve.

János Zsigmond alatt kezd a magyarság számban a szászok fölé emelkedni, de idők folyamán sok pusztulás érte és sok esemény színhelye volt. 1437-ben a paraszt lázadás dúlta fel s itt esett el Nagy Antal, egyik paraszt vezér is. 1468-ban itt végeztette ki Mátyás király Veres Benedek lázadó társait. 1575-ben Báthory István itt fejeztette le Kabos, Bogáti, Pókai, Barcsay, Ősi és Csányi Békés-párti erdélyi főurakat, 1594-ben Báthory Zsigmond a Kendi testvéreket, Ifjú János és Fodor János törökpártiakat. Erdély fejedelmei gyakran laktak Kolozsvárt. Izabella