Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

- XXXV saságnak, beigazolván ezzel azt, hogy maga is a tudomány elsza- kíthatlan és nagy távolságokat is áthidaló szálai által a marosvásárhelyi ref. kollégiumhoz van fűzve mint sarja azon nemes és tudós Gaussnak, ki mint legelső ismertette meg a nagyvilággal megérthetően a Bólyaiak mathematikai és geometriai nagyságát. Isten áldása kisérje minden munkájában s gondoljon reánk oly jó emlékkel, mint mi ő reá.

Fiumei tartózkodásunk 2 napjának idegfeszitő és figyelemlekötő munkája meglátszott a fiúkon : bizonyos szellemi bágyadt- ság vett erőt rajtunk s ez okból igazgatónk a szerda délelőttöt mint az indulás előtti időt szabad rendelkezésükre bocsátotta bevásárlás és útravaló szerzés céljából.

Május 29-én 12 óra 56 perckor indultunk el jó esőben, amely egész délután tartott és kisért Isztria északkeleti szögletén, Krajna és Stájer osztrák tartományokon keresztül. Mig felemelkedtünk a Karszt tetejére búcsúpillantásokat vetettünk a háborgó tengerre, az elmaradó szép partvidékre s a csapkodó sirályokra. Majd egy mély sziklabevágásba jutottunk s ezzel eltűnt előlünk a gyönyörű Adria és nem sokára elhagyva Isztria őrgrófságát Sappiane állomásnál Krajnába a Julia Alpok területére értünk, a hol szép erdőségek, füves mező és igen csinosan épült községek kötötték le figyelmünket St. Péterig.

Itt a Poik folyócska völgyébe jutottunk, a mely az Adelsberg állomástól északra fekvő barlangban — Adelsbergi barlang az állomásról nem látszik — tűnik el s majd Fe.lső- Planinanál Unz folyó néven búvik elő a Rak patakkal egyben és foly Jakobovitz-ig, hol ismét búvócskát játszik. Hosszú földalatti bújkálás után Verd előtt egyszerre mint bővizű folyó Laibach nevet kapott és szép síkságot alakított ki magának, amely legszebb és legtermékenyebb része Krajnának az itt találkozó Száva (Sau) síkjával együtt. Laibach a krajnai forgalomnak, bányászatnak, iparnak és mindennemű kultúrának a központja. A Juli Alpok legmagasabb hegycsúcsa Görz-Gradiska és Krajna határán fekszik s neve Terglau — Triglav— 1506 mtr magas, a melyből a Száva folyó ered Wocheiner tengerszemet képezve mindjárt faka dásánál S. Johan-on felül. E tartományok lakói szlovének (szlávok), kik a vendekhez és északi szlávokhoz — csehek, morvák stb. — tartoznak; igen jó földmivelők, állattenyésztők és déli gyümölcs árúsitók (Gottsche krajnai várostól kapták nevüket a kucséberek). Hazánkban is laknak szlovének Fiume területén, a Mura közben, a Dráva mentén és Szlavóniában. Műveltségre és önállóságra nem