Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

- 117 —

menetét híven követi, nyelvezete eleven, néhol költői. Dicséretre érdemes. Szerzője: Lőrinczi Béla Vili. g. o.

Legjobb „Küzdjünk erőnk szerint a legnemesebbért* jelige alatt beérkezett munka, amely Schiller és Uhland egy-egy költeményének fordítását tartalmazza. Egy pár kissebb hibától eltekintve, általában sikerült, verselése, ryth- musa jó. A dijra érdemes. Szerzője: Lőrinczi Béla Vili. g. o.

3. Bárminemű fodításra franciából ki volt tűzve 10 kor. Beérkezett két munka. A „Legédesebb a viz a forrásnál“ cimü jeligét viselő munka Béranger és Rousseau egy-egy költeményét igyekszik visszaadni, ami azonban nem sikerült, mivel az eredeti értelmét helytelenül fogja fel. Érdemtelen.

A „Ki mint vet, úgy arat“ jelige alatt beadott munka La Fontaine egyik költeményének fordítását tartalmazza. Mind a fordítás, mind a verselés helyes. A jutalom ennek adatik. Szerzője: Stupjár Jenő VII. g. o.

4. Szabadon választott komoly próza jutalmazására ki volt tűzve 10 kor. Beérkezett három munka, amelyek közül „Sirassatok engem orgona virágok“ jelige alatt beérkezett munka Írója a lélektani valószínűséggel nem törődik, jellemei hibásak s csakis a helyenként előforduló leiró részletek érdemelnek említést benne. Jutalomra nem érdemes.

A torjai kénbarlangról irt s regének címzett munka, amely „Nincs veszve bármi a sors alatt, Ki el nem csüggedett* jeligét viseli, nem a rege, hanem a beszély műfajához tartozik. Ilyen alapon egy kis kerek elbeszélés válhatott volna belőle, ha össze nem zavarja a fogalmakat. Máskülönben eléggé összefüggő munka, jellemzései jók. Dicséretre érdemes. Szerzője: Lőrinczi Béla VIII. g. o.

A harmadik munka, amelynek jeligéje: „A tudás a legfontosabb része a boldogságnak,“ Arany János balladáit fejtegeti lélektani alapon. Az egyes balladák szereplő egyéneiről irt észrevételei, a szenvedélyek festése s az egyes lelki motívumok leírása nagy részben helyes, bár a balladák