Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

Ifjúsági egyesületek.

A) menfovich önképzőkör

A mai szociális berendezkedés, a nagyon reális felfogású korszellem az emberi lélek kifejlődésére nemcsak nagy hatást gyakorol, de azt egészen más irányba tereli.

Koronás, makacs fők kezdenek meghajolni a nem rég még gúny tárgyául szolgáló szociális eszmék előtt s igazat adnak a hidegen számitó emberiségnek, amely anyagi téren is igyekszik javát, boldogságát mentői sikeresebben előmozdítani s a fantom ideálok helyett a való életet célszerűbben berendezni.

De nálunk, a mi lelkűnkben még meg van az ősök tetteinek rugója, még él a boldogító érzés: a poezis. Az ifjú lélek még nem változott át, még nem simult egészen hozzá a XX. század vezető eszméihez, de azért már kivehető az átváltozás akarásának valami csekély sajátszerűsége.

Ez a két vezérgondolat találkozik össze önképzőkörünkben. Ez munkásságunknak nyitja, a poéta és a magába vonuló, az élet felett komolyan elgondolkozó diák működése.

Az ifjúnak most adatik meg először az alkalom valóban s talán utóljára is, mert ki tudja, lesz-e ideje kint az élet dermesztő sivárságában a stílus tarka mezején háborítatlanul bolyongani s koszorút kötni a pompázó, illatos virág takaróból.

Nem akarunk különbségeket levonni, de bátran állít