Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

- XIII — Nem csak tanulni nehéz pusztán könyv és tökéletlen kivitelű képek mellett, hanem sikeresen és a valóságnak megfelelően taní­tani sem lehet. Különösen áll ez a földrajzi, természetrajzi, tör­ténelmi és fizikai tárgyakra. A ki soha sem látott sivatagot, há­borút, elefántot, Magas Tátrát, deltás folyamtorkolatot, épen azon helyzetbe jut, mint a betűző tanuló; a saját fantáziájára kell tá­maszkodnia s ez ép oly képzetalkotáshoz vezeti, mint a növen­déket. Pl. földrajzot tanítottam egy nagy alföldi városban II. o. növendékeimnek. Előjött Debrecen, Bécs, Páris, München. Ezek igen nagy jelentőségű, európai kultur-városok. Nagy hévvel be­széltem róluk a fiuknak, természetesen csak betíizésem alapján. Figyeltek, de nem érdeklődtek s a hallottakról a következő órán bizony nem is sokat tudtak. Egy évvel ezen eset után beutaztam ama városokat s közvetlen képet szereztem jellegeikről és lakóiról. Midőn a következő évben ezekről tanítottam, csendes figyelem mellett oly fokú érdeklődést észleltem, a minőt soha sem az előtt és növendékeim mindent híven visszaadtak. — Egy másik eset szintén ama alföldi városban történt. A VI. g. o.-ban ásvány­földtant tanítottam. A nagy-alföldi magyar erősen konzervátiv. Azon időben büszke volt arra, hogy ő még nem járt ki a saját „határából“. Az ilyen szülők gyermekeivel igen nehéz volt meg­értetni, a domb, hegy, hegység és havas közti fogalom-kűlömb- séget. Hisz a szülei sem tudták! 1891-ben a Bánság beutazására indultam a nyári szünidőben. Megtudta ezt két VI. g. o.-t végzett tanítványom és kértek, hogy vigyem magammal őket. Örömmel teljesítettem kérésüket, hogy felébresszem bennük és általuk tanuló­társaikban is az utazgatási vágyat. Midőn Resicabányára s innen Aninára értem velük, a sok változatos hegy és szűk völgy any- nyira meglepte őket, hogy egyik — jelenben Budapesten kiváló hírlapíró és statisztikus — igy kiáltott fel: „Óh mi felséges 1 Tanár úr! ki csinálta ezeket?“ Minthogy a tanítás alapján nem értette meg, az elragadtatás pillanatában csak annyit feleltem neki: Az Isten, fiam. Haza érkezés után megkapta a föld kérgének geoló­giai kialakulására vonatkozó magyarázatot a látottakra alapítva. íme, az észtornázás útján elért eredmény 1 Mennyivel nyíl­tabb eszű egy, a világot beútazott, csak írni, olvasni tudó, de sok iskolázás nélküli egyén! Mennyi terep-, tárgy-, nép-, nyelv- és közismerete van azokkal szemben, akik csak könyvből ismerik a világot és egy nyelven tudnak számot adni hivatásukról. Az ókori népeknél földi boldogság volt a sok kincs. A kö­zépkor népei a gondtalan, vagy a lovagi életben keresték a bol­

Next

/
Thumbnails
Contents