Református Kollégium, Marosvásárhely, 1910
XVI — az életet sivárnak, mert rendelkezünk mindazzal, ami az élet küzdelmei között jótékony enyhülést nyújt a fáradt léleknek, s megacélozza tetterőnket az élőnkbe szabott munka lelkiismeretes teljesítésében. Ti, kedves ifjú barátaim, kik jó szülőitek gondos felügyelete alatt még azon ábrándok világában éltek, melyekre mi oly szívesen emlékezünk vissza, kik az életet komoly oldaláról még nem ismeritek, nem érthetitek át ez érzések jelentőségét; a szeretet lángja azonban ki ne aludjék soha lelketekből azok iránt, kiknek mindeneteket köszönhetitek, s valahányszor eltávoztok ez alma materből, vigyetek mindig egy szemernyi hálát azok iránt, kik jövőtek megalapozásán annyi gonddal fáradoznak. Legyetek tisztelettel az intézmények iránt, melyek az emberi társadalom fejlesztését és előbbre vitelét munkálják, hogy a ti kebletek is eltelvén azon lelki kincsekkel, melyeknek kútforrásai a szeretet és hála, majd egykoron ti is gazdagon meríthessetek azon forrásból, melynek feltárása annyiszor megédesíti az életet s annak küzdelmeiben újabb meg újabb tetterőre serkent. A lefolyt tanév történetéből két nevezetesebb mozzanatot kell kiemelnünk. Az egyik az egyházkerületi vizsgáló bizottság látogatása, mely főtiszteletű és méltóságos dr. Kenessey Béla püspök aának elnöklete alatt március 6-án kiszállván Kollégiumunkhoz, egy hétig tartó beható vizsgálat alatt részletesen számba vette a kollégiumnak úgy anyagi mint szellemi állapotait, elismerését fejezve ki a helyes intézmények felett és jóakaratu utasításokat adva a tapasztalt hiányok pótlására. A másik nevezetes momentum kollégiumunk új gimnáziumi épületének ünnepélyes felavatása, amely junius 6-án folyt le kapcsolatban az országos reform, tanáregyesület közgyűlésével. Lélekemelő ünnepély volt ez, mely felemelő érzéssel töltött el nemcsak minket, kik közvetlenül érezzük annak áldását, hanem mindazokat is, kik mint egykori tanítványok, vagy közvetve érdekeltek vettek részt ez ünnepélyen.
