Református Kollégium, Marosvásárhely, 1910

XI

tételén, a közlekedő edények törvényén, s a villám tüneményén kivül abban semmi fizikai dolog sincs, de van geológiai, s általános földrajzi alapismeretek. Hisz mindazok szükségesek, csak nem szolgálnak arra, hogy fizikai alapfogalmakkal ismertessék meg a tanulót.

Csaknem általános elv a középiskoláknál az, hogy minden tárgy kétszer fordul elő. Egyszer elemi fokon, s egyszer magasabb fokon. Egyedül a fizika árva. Pedig talán épen a fizika az a tárgy, mely leginkább igényelné, hogy alapvető fogalmaival megbarátkozzanak a tanulók, mielőtt még a tulajdonképpeni fizika tárgyalásába fognának.

Van azután egy másik baj is. Az t. i. hogy az utasítások mindinkább hangoztatják, hogy csak leiró, egyedül a kísérletekre támaszkodó fizikát kell tanítani, lehetőleg mellőzni kell minden levezetést. Ez még alapjában nem volna baj, ha az egyes fizikai törvényeket nem vezetnék le szigorú mathematikai pontossággal — már a mennyire a középiskolai fokon a bizonyítás szigorú lehet — hanem a helyett az egyes törvényeket kísérlettel igazolják. — Sokkal szebb, sokkal kedvesebb igy a dolog, de egy nagyon nagy hátránya van, az t. i. hogy egyáltalán nem dolgoznak a tanulók példákat, mert idő sem jut sem tanárnak, sem tanulónak arra. pedig a nélkül a képletek is nagyon nehezen rögzíthetők, de a mi a legfőbb a képletek dimensioiról egyáltalán nem kapnak tiszta képet. Nem is merem említeni az electrostatikai, dinamikai egységeket, de még a cm. gr. sec. rendszerben is végtelenül tapogatódzva mozog még a jó fizikus tanuló is, ha arra kerül a sor, hogy egy feladatot oldjon meg. Pedig a fizikai egységek biztos kezelése nélkül fizikát bizony nem igen tud egy sem vagy ha tud, két esztendő múlva egész biztosan úgy lebeg előtte, mint egy szép mese emléke, a melynek czimére emlékszünk, de hogy mi is a tartalma arról fogalmunk sincs. És ha egy-egy a nagy közönségnek szánt értekezés kerül a kezébe akkor elolvassa — ha van türelme hozzá, — s a mit ott olvas elmondja róla, hogy olyan is