Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
- 37 Tehát csak itt és egy ilyen vonatra berendezett obszervatóriumban lehetne elérni azt, hogy tüneményeink a külső tényezőkre nézve ugyanazon viszonylagos helyzetben maradjanak. Az egyenlítő alatt még gondolni sem lehet a forgás teljes rekompenzálására. Tizedrésznyi csökkenést is csak 167 4 km. óránkénti sebességgel lehetne elérni. A helyi obszerválás eredményeiből talán ezen az utón is számba vehető differenciákat kaphatnánk, különösen nagyobb szélességű helyeken. Másrészt a külső behatások függetlenitését a Föld forgásától nagyban elősegítené az is, hogy az egyenlő szélességű helyek előre megállapított időbeli sorrendben végeznék egy ugyanazon tünemény észlelését és ezek eredményeiből az egymás mellé tartozó részletek állíttatnának egybe. Így lehetne pontosan meghatározni pl. a Nap v. a Hold befolyását az inga lengésére. A forgás sebességének és centrifugális erejének általában csak a nehézségi gyorsulásra gyakorolt befolyását szokták számításba venni. Pedig a külső és belső tényezők kapcsolódásában s az ez által létrehozott közös tényezők (hőmérsékleti és fénytani viszonyok, légnyomás, áramlások stb.) módosulásaiban igen jelentékeny szerepet tölthet be az a körülmény, hogy a Föld felületén tüneményeink a sebesség és a centrifugális erő más és más mértékének vannak alávetve. Ha R a Föld sugara, C az egyenlítői sebesség, — ? szélesség alatt a sebesség C cos ?, a forgás sugár R sós ? mC2 és az m tömegre ható centrifugális erő : — p - cos <p. A sebességcsökkenése tehátC (1—cos?) = 2Csin2 y a centrifu, , ,. mC2 „ N 2 m C2 . 2? galis erő csökkenése pedig —5— (1 —cos?) = —5—S|n y azaz az egyenlítő vonalától számított helyzet-mélységgel arányos.
