Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
26 és egy, a világtengelyhez parallel (laterális vagy axiális) komponensre. Az egyenlítő alatt tehát az összes belső tényezők potenciális, a sarkoknál pedig laterális jelleget öltenének. E két hely észleleteinek külömbözeteiből lehetne megállapítani a külső tényezők megfelelő komponenseinek viszonyát s ebből aztán hatásuk mértékét. A Föld felületén e szerint a sarkpontok lennének legkedvezőbbek az asztrofizikai és geofizikai megfigyelések céljára, mert itt a külső tényezők a forgásból eredő hatásoktól menten volnának szemlélhetők és csak a lateralis tömegvonzási viszonyokkal kapcsolódnak. Más pontok azonban kevésbé felelnek meg e célnak, mert az összetevők fennt említett két rendszere minden helyre nézve más-más módon lép kapcsolatba egymással s a belső, f 3ldi jelenségekkel, hogy ott a felületi lét specialis feltételeit és tényezőit kialakítsa. Ha sikerül valaha e tényezőket alkotó elemeire bontani s kapcsolódásuk mathematikai törvényeit megállapítani : egy lépéssel közelebb jutunk a földi lét kérdésének megfejtéséhez, — mely minden ízében a Föld életéhez és külső viszonyaihoz fűződik.
