Református Kollégium, Marosvásárhely, 1906
143 elég szorosan megmaradva fejtik ki a gondolatot, de némi feszesség, józanság vonul végig mindeniken, amely inkább képet, helyzetet mutat, mint érzelmeket fest, pedig ez fontos kellék a lyrai versekben. Mindemellett figyelemre méltók és dicsérettel említhetők. Szerző: Turnovszky Sándor VIII. g. o. Ugyanezen kérdésre jött XVI. sz. a. Lyrai versek címmel, „Hirt sem hallok már felőled“ stb. jeligével kilenc verset tartalmazó munka. Szerzőnek elég jó gondolatai vannak, de nem tudja költői formába önteni és kidolgozni. Képei kevéssé szemlélhetek, stílusa nehézkes, kellő lendület nélküli. A külalak is igen pongyola. Aki versenyre kiáll, a külső alakra is kellő gondot kell fordítson, ne álljon elé ilyen köznapi öltözetben. Mellőztetik. A XVII. sz. a. ,,Dalok címmel, „Az én világom az álmok világa“ jeligével öt vers érkezett be ugyanezen tételre. Vannak közte Népdalok amelyek jók, csak az a hibájuk, vagy hogy nem eredetiek, hanem már ismert népdalok részleteiből vannak összegyűjtve. Az eredetiek pedig kellő világosság, lendület és elevenség nélkül egyszerű versgyakorlatok, melyek teljességgel nem felelnek meg a követelményeknek. Mellőztetik. Továbbá a XX. sz. a Dalok címmel, „Daloljatok“ jeligével érkezett öt vers egy füzetben. Mindenikben helyes gondolat van tárgyalva elég jó verseléssel, a többieknél jobban sikerültek az első és utolsó helyen állók. Dijra érdemes Szerzője: Szabó Béla Vili. g. o. Ugyan ezen kérdésre érkezett XI. sz. a Eredeti lyrai versek címmel, „Örök szerelem“ jeligével egy fűzet vers. Eszme, tartalom, hangulat, kidolgozás, verselés mindenikben jo és kellően gyakorlott verselőre mutat. Egészben véve a pályázók művei közt a legsikerültebb. Dijra érdemes. Szerzője: Turnovszky Sándor Vili. g. o. 4. Szabadon választott tárgyú komoly piózára ki volt tűzve a kör alapjából 10 korona. E kérdésre érkezett a Vili. sz. a „Életunt regénye“ címmel, „Fájdalom a boldogságnak egyik alkat része“ jeligével egy dolgozat. A címből észre vehető már, hogy szerző nincs tisztában a kérdés fogalmával, mert regényes elbeszélés nem lehet komoly próza. A komoly rész elég olvasottságra mutat. Az elbeszélés második részében már látszik a kezdetleges, gyakorlatlan előadó, s ebben már nem tud változatos, szemléltető, érdekes lenni. Egészben véve dicsérettel említhető Szerzője Dózsa Domokos Vili. g o. Ugyanezen tárgyra jött az VI. sz. a. „A három nagy görög tra- g7tos“címmel „Graiis ingenium dedit Musa“ stb. jeligével egy másik dolgozat. A pályázó nem nevezi meg azokat a forrásokat, honnan merített, tehát nem lehet ellenőrizni, hogy mennyiben követi azokat
