Református Kollégium, Marosvásárhely, 1906

helyes fölfogása a többi munkák fölé emelik. Fönt említett hiányai nélkül az egész, így azonban csak a dij egyrészére érdemes; 50 korona kiadandó. Szerzője: Jakab Béla Vili. g. o.

Végül a „Hej Rákóczi, Bercsényi!“ jeligéjű pályamű érkezett be. Terjedelme 92 lap, tehát legrészletesebben foglalkozik a tárgygyal. Ez azonban az egésznek értékére, gondosságára hátránnyal jár, mert az egészen, különösen pedig a vége felé az elsiettségnek jellege látszik. Fejezetelése sem valami sikerült, mert a szabadságharc terjedelmes leírását „Rákóczi ifjúsága“- ciin alá szorítja be. Sok a hibás kelet s név meghatározás benne. Forrásmunkáit soha sem idézi, pedig szóról- szóra merít belőlük. Stílusa is nehézkes, különösön azzá válik a jelen időnek túlságos alkalmazása által. Kissé nagyobb részletességre törekedhetett volna a szerző midőn 15, 20 lapon a Rákóczi hazakerüléséről itthoni viselkedéséről, elfogatásáról, meneküléséről szól. Legsikerültebb része a dolgozatnak az, ahol a fejedelem vallomásaiból merítve, bujdo- sásáról, franciaországi és Rodostói életéről emlékszik meg. De ezzel úgy látszik szerzőnek ideje fogyatékán van, mert mind jobban siet, nem szól a Rákóczi hazahozataláról sem és teljesen váratlanul, úgyszólva befejezés nélkül szakítja félbe a dolgozatot. E főben járó hiányait mégis annyira ellensúlyozza a megírtak nagyrészének átgondoltsága, hogy igy is a „Hej Rákóczi, Bercsényi“ jeligés művet a 100 koronából fennmaradt 50 koronával való jutalmazásra érdemesnek ítéljük. Szerzője: Horváth Béla VII. g. o.

3. A latin nyelvből a felsőboldogasszonyfalvi Pál Károly alap kamataiból 30 korona tűzetett ki a köv. kérdésre.

Vergilius élete, irói munkássága és hatása a magyar epos irodalomra.

Beérkezett egy munka „Aeneás“ jelige alatt. írója a forrásokat nem nevezi meg, bár látszik, hogy helyesen választotta meg. Ezért az önállóságot megállapítani nehéz. Némely helyen tudás és ismeretkörén kiviil eső aesteticai és criticai fejtegetésekkel találkozunk, melyek citálva nincsenek. Különben a kérdést helyesen oldja meg, legnagyobb hibája az, hogy a befejezés igen rövid, lehet mondani, hogy a munka befejezetlen. A dijra érdemes. Szerzője: Trostler József.

4. A földrajzból 30 korona tűzetett ki a köv. kérdésre „Az erdélyi Kárpátok és azokból fakadó gyógyforrások “

Beadatott 2 pályamunka 12 és 13 szám alatt. A 12. számú jeligéje : „Oh természet, oh dicső természet“. A 13. számú jeligéje: „A föld szülő anyánk“ — „ismernünk kell a földet, hogy magunkat megismerhessük.“ Mindkét pál^amuka terjedelmes, de közös hibájuk, hogy nem említik föl a kútforrásúl használt munkákat. A 12-ik számú na-