Református Kollégium, Marosvásárhely, 1905

28 osztályra van. szükség, mert máskép a külállamokkal a versenyt sikerrel fel nem vehetjük. Elmondani ismételten né­zeteimet e kérdésről, s ha egyik másik közületek nemes ta­nuló ifjúság, a szavaimat megszívleli, bizonyára nagyobb szolgálatot tesz önmagának és hazájának, mintha hiú ábrán­dok után epedne. Hogy azonban még egy más körülményt is felemlítsek : a magyar ember természetéhez mi sem talál jobban, mint a katonai pálya. Ezen a téren aratta egykor a magyar leg­szebb babérait s tette rettegetcé a magyart az ellenség előtt. Panaszkodunk, hogy nincs önálló, nemzeti hadseregünk! De hát hogyan is lenne, ha nincs elég képzett magyar katona, ki ezt szenezze. Zokon sem vehetjük, ha mint legfőbb aka­dályt, a magyar nemzeti hadsereg felállítására ezt vetik sze­münkre A magyar kormány százakkal szaporította a katonai nevelő intézetekben az alapítványi helyeket a magyar fiuk részére. Biztos pálya, fényes élet és nagy nemzeti hivatás vár ott minden magyar Aura. Csak nem kell irtózni tőle ; megtenni ez is nemsokára kellemes gyümölcseit a haza javára. Nem okvetlen kell tehát mindenkinek gymnasiumot vé­gezni és tudományos pályára törekedni, mert e pálya meg­felelő tehetség nélkül nagyon tövises utakra vezet. A termé­szet azonban mindenkibe oltott valamelyes tehetséget, valami hivatást, s a ki ezt önmagában felismeri, s tehetségeit kellő irányban fejleszti, bizonyára szerencsésebben munkálja sorsát, jövőjét, mint aki szőlő helyett egrest ültet, vagy épen elér­hetetlen légvárak után kapkod. A tanuló ifjúság erkölcsi magaviseleté külsőleg általában kielégítőnek mondható, a mennyiben nagyobb erkölcsi bot­lások, egy pár megtévelyedett lelket kivéve, nem fordultak elő. Sajnos azonban, hogy a komolyabb erkölcsi tartalom, mely a munkának kötelességszerü lelkiismeretes végzésében

Next

/
Thumbnails
Contents