Református Kollégium, Marosvásárhely, 1905

«I

a testnek hatalma lelkünk felett, ezek képezik ezt a tátongó örvényt, melyen átevezni, mélyét áthidalni, rajta horgonyt vetni csak az tud, ki az anyagnak, a bűnnek bilincseit széttörte. Ez azonban óriási harczot, folytonos küzdelmet igényel. Schiller az ideálokért vívott küzdelmet és a test felett aratott diadalt ugyancsak „Eszmény és Élet“ ez. költeményében a küzdő és szenvedő, de végül mégis győzedelmeskedő Herkuleszben personifikálja. Jelezni akarván azt, hogy nekünk is kell harczolnunk, szenvednünk, hogyha a föld porából a tiszta tökély világába akarunk emelkedni. És ha a félistenné vált Herkulesz 12 kemény munkáját a világ zajában vitte véghe , úgy nekünk sem szabad a világból félrevonulnunk ; a világon a világban kell diadalmaskodnunk. Itt, a kisértések mezején kell a 9 fejű sárkánynak, a mindnyájunkban élő vad szenvedélyek mérges Hydrájának, mind a 9 fejét leütnünk. A kínoknak és gyötrelmeknek Nessusingét a derekasan megvívott harcz hevében kell elégetnünk, hogy a költő szava ránk is találjon:

,Mig lángok közt a testtől eloldva Földtűi megvál' istenvolta S könnyű étert szíva vágy fölebb,

Új, szokatlan lebegéssel szállva;

Földi életének súlyos álma Messze elmaradva hull, siilyed,

A megistenült dicső elébe Az olympi kar zenélve lejt,

S Zeusz termében rózsaarczú Hőbe Mosolygva nyújt kehelyt“.

Schiller idézett költeményének kerete a görög-római mythologiából van véve, de alapeszméje keresztyén-ethikai: erkölcsi énünk megdicsőülése Istenben és Isten által. „Utánam,“ igy szól Jézus, a mi hősünk. És benne, Istennek fiában, több van mint Herkulesben. „Azon in13