Református Kollégium, Marosvásárhely, 1903

— 38 —

zetében látott, ellesett formákat reproducálja akkor, a mikor az aránylag nagy méretekben bemutatott ismerős formákat a saját gondolataival egészíti ki, vagy helyettesíti. A formák emlékezetből való rajzolása pedig a legbiztosabb tájékoztatója a formák iránti érzéknek. A szabadkézi rajzolás uj tanterve minden kívánalmának megfeleltünk, tehát a látás, megfigyelő tehetség és kézügyesség fejlesztő ilyen eljárással, az ilyenszerü rajzoltatással — mert egy-egy ilyen magyar díszítő stylben tartott minta után való rajzolás a tanulók külömbözö rajzi tehetségéhez mérten egyéni formákat fog mutatni, a melyek — mondanom sem kell — mily pompásan használhatók fel forma kincsünk gazdagításánál, fejlesztésénél.

Milyen nyereség volna magyar diszitő stylusunkra, ha a IV. gymn. osztály után más pályára lépő ifjú már bizonyos rajzi készséggel, stylszerii formaalkotási képességgel bírna — a mit később akár mint tanító öregbítene tovább; egy- egy vidék sajátos Ízlésének megismertetése körül milyen nemes és hazafias szolgálatot végezhetne e téren is — és majdan nem tekintenék nyűgnek a rajzolást tanítványai sem, ha nem örökösen pontozott rajzfüzetben rajzolnának; vagy a ki más gyakorlati pályára lépett: ott érvényesítené gymnasium- ból vitt styltani ismereteit, tudását.

Az V. osztályban különösen a ÍII—IV. osztály folytonos magyar stylü rajzai után akár önálló tervezgetésbe is lehetne fogni — legföllebb a kitöllendő tér alakjára, továbbá az alakhoz idomuló formák tömegére kellene némi általános tájékoztatást nyújtani.

Előkészítéséül a következő osztály anyagának a térbeli tájékozódás megszerzésére szükséges a mértani testformák rajzolása. Itt ismét hozzáfordulhatunk a magyar formákhoz; csak jó, tiszta formákat kell szereznünk a székely kapu lapos ivü hajlásáról, a kopjafák alakjáról, egy-egy oszlop- N törzs forma hengerhasáb kombinatióról, a melyeken a fény