Református Kollégium, Marosvásárhely, 1903
— 4 — A középkor folyamán egészen a legújabb időkig nem egyszer nagy tudomány hírében álló tekintélyes férfiakat foglalkoztatott az anyag transmutatiójának kérdése. A Rosen- kreuzerek szövetkezete 1388—1788 a „matéria prima“ feltalálását tűzte ki fő czéljául, hogy ezzel a titokzatos anyaggal az emberi életet tetszés szerinti időre meghosszabbíthassák és a boldogságot tökéletessé varázsolhassák. De a visszaélések meggátlása végett, — mert már 500, sőt 600 éves mestereket is emlegettek, — a társulat uj tagjainak, felvételük alkalmával szent fogadalmat kellett tenni arra, hogy — ha a nagy titkot kitanulják, — életöket csak annyira fogják meghosszabbítani, a mennyire azt a „természet megengedi“ Előre megadták tehát magukat a természet változhatat- lan törvényének; kialkudtak a semmit sem engedő féllel. A XVII. és XVIII. században a hivatott és kevésbbé hivatott tudósok és maecenasok egész tábora foglalkozott a „királyi művészettel“, mely a „bölcsek kövének“ feltalálása által az aranykészités mesterségének titkát lett volna hivatva földeríteni. Böttger II. Frigyes Ágost szász királynak szerződésileg életével kötelezte magát a merész feladat megfejtésére. Törekvése utoljára is kudarczot vallott, kísérletei nem sikerültek. Börtönbe jutott és már az Ítélet végrehajtását várta, midőn a börtön fülkéjébe költöztetett laboratóriumában kétségbeesett utolsó kísérlete a porczellán készítés titkára vezette. A király haragját a fontos feltalálás kiengeszteld, Böttgernek visszaadta szabadságát és őt bízta meg az első porczellán- gyár igazgatásával 1712-ben, Meissenben. A „perpetuum mobile“ feltalálásán száz meg száz elme hiában fáradozott. A sok töprengés jutalma legfölebb egy- egy jól bevált emeltyű szerkezet volt. Előre megállapított czélokat a fizika művelői sohasem tudtak elérni. A vizsgálódások egész vonalán bevált igaznak bizonyult Helmholtz ama megjegyzése, hogy: „a legfontosabb
