Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
hói, vagy történelemből vett jeleneteket ábrázoló initialékkal vannak diszitve. A niegyék leirásai előtt a lap felső részét mindenütt valamely a megyét jellemző jelenet s abban a czi- mer van ábrázolva, a fejezetek végén is többnyire jelmondatos záró-diszitések vannak. A szerzőnek két, Mária Teréziának egy arczképe, a kötetek elején alegorikus czimképek, nagyobb városoknak látképei — melyek Mikoviny mérnök rajzai — díszítik még a müvet. Minden megyének külön térképe van, szintén Mikoviny Sámuel művei, kivéve Mosonyniegye térképét, melyet Kovács János rajzolt. A mi magának az anyagnak beosztását illeti, minden megye leírása két főrészre oszlik: „pars prior generalis“ (általános részre) és „pars specialis“ (vagyis különös részre.) Az általános részben a prooemium után a „membrum prius phisicum, de situ natura et opportunitatibus comitatus“ czimü rész következik, a megye földrajzi, természetrajzi leírása; először jön az áttekintés (synopsis) azután paragraphusokra osztva a megye nevéről, határairól, földjéről, hegy- és vízrajzáról, állat-, növény- és ásványvilágáról stb. szól. „Membrum posterius politicum, de incolis magistratibus atque familiis illustribus comitatus“ következik ezután, mely ugyanolyan beosztással bir, mint az előbbi; tárgyalja a megye régi és uj lakóit, hivatalait, a nevezetes családokat, néhol genealógiai táblákat is mellékelve. Ezzel az általános rész befejezést nyer s következik a „pars specialis de processi- bus comitatus.“ Itt ismét a szerint a hány járás van, annyi membrunira oszlik e rész, ezek pedig sectiókra, melyek külön-külön szólnak „de liberis regüsque urbibus,“ mely a járás szabad királyi városainak történetét és leírását adja; ezután a következő sectio szól: „de arcibus processus“, a harmadik : „de castellis“, a negyedik : „de oppidis privilegia habentibus“, az ötödik: „de vicis processus.“ Ily rendben végig menvén a járásokon, a leirás befejezéséül csatolva van a „tabula itineraria comitatus“, mely adván külömböző helyek 48 ■■■■
