Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

tudományos kutatás ürügye alatt, ő tulajdonképen valamely külföldi kormány megbízottja és kéme, ki jó pénzért az ország vidékeinek, várainak leírását azon czélból állítja össze, hogy ezzel elárulja hazáját. 1720-ban már annyira elkészült müvével, hogy egy általános felhívást bocsátott ki, melyben pártolásra szólítja fel a közönséget. Ekkor már a gyanako- dás oly nagy mérveket öltött, hogy a hir az udvarig eljutott.

Ez alól tisztázni kellett Bél-nek magát és Horányi szerint* a nádorhoz intézett levelében önként kérte a vizsgálatot ez ügyben. Pálffy Miklós magához idézte a pozsonyi lekészt s csakhamar meggyőződött a nevetséges vádak alaptalanságáról. Ezen kihallgatás döntő befolyással volt a Notitia Hungáriáé létrejöttére. A nádor felkarolta a tervet s az uralkodónál is kihallgatást eszközölt ki Bél számára. III. Károly csakhamar meg lön nyerve az eszmének, fejedelmi támogatását ígérte s hogy ezzel is elősegítse a mű népszerűségét, megengedte, hogy Bél neki ajánlja. Ezzel a mű létrejövctele már biztos volt s az irigyek és vádaskodók elhallgattak.

1723-ban Nürnbergben kiadta Bél a készülendő nagy műnek tervezetét „Hungáriáé antiquae et novae prodromus cum specimine quomodo in singulis operis partibus elabo- randis versari constituerit auctor Math. Bclius pannonius“ czimmel. A terv szerint, a mű két főrészből kellett volna, hogy álljon, az egyik a régi Magyarországról szólva a scythák, hunok, avarok és magyarok történetét tartalmazná, s még négy értekezést, köztük Bélnek a régi hun-scytha Írásról szóló, már 1718-ban megjelent tanulmányát. Ez az első rész azonban nem jelent meg soha sem. A prodromus (előszó) szerint a második rész „Hungária nova“ czimen az ország leírását fogja tartalmazni. Ez a későbbi Notitia Hungáriáé novae. Ennek mutatványául Szepesmegye leírása, Kray Pál

* Memória hungarorum Pars, I. 176. 1.

40